22 éve együtt – beszámoló egy idei regionális karizmatikus találkozóról
A Székesfehérvári Egyházmegye karizmatikus közösségei több mint két évtizede jönnek össze minden évben május 1-én, hogy közösen ünnepeljék Isten jelenlétét és munkáját életükben. Az idei Találkozó szűkebb és tágabb is volt egyszerre, mivel csak mintegy feleannyian (100-an) vettünk részt rajta, viszont mivel online tartottuk, az ország távolabbi helyeiről is bekapcsolódhattak az alkalomba a testvérek.
A Találkozó szervezői a Hagen Norbi által összefogott közösségvezetők, házigazdája a hagyományokhoz híven most is Cseh Kornél és az alcsútdobozi közösség volt. Ők úgy tervezték, hogy a templomukban kivetítve közösen vesznek részt az alkalmon, ami a Találkozó elején technikai nehézségekhez is vezetett, amit azonban sikerült gyorsan kiküszöbölni.
Interneten keresztül is lehet közösen dicsőíteni Istent, ezt tettük mi is Flach Ferenc vezetésével, aki technikailag is felkészülten, a dalokat is a képernyőre vetítve vezetett be minket Isten jelenlétébe. Áldott szolgálata megnyitotta szívünket, hogy a Szentlélek kegyelme átjárhassa életünket.
Fárbri Kornél atya, mint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik fő szervezője ismertette velünk a NEK túlcsordulóan tartalmas programját. Remény töltött el azt hallva, hogy mennyi nagyszerű ember, komoly program és esemény vár ránk szeptember elején, hozzá járulva hazánk újra evangelizálásához!
Sipos Gyula a Találkozó mottójához kapcsolódva - “Töltsön el benneteket a reménység Istene teljes örömmel és békével a hitben, hogy a Szentlélek erejével bővelkedjetek a reményben.” (Róm 15, 13) – mondott el több tanúságtételt Isten munkájáról életünkben, így buzdítva minket a krisztusi életre.
Burbela Gergely atya az evangéliumról, mint a remény üzenetéről beszélt. Szent II. János Pál pápa is azzal kezdte pápai szolgálatát, hogy azt mondta: Ne féljetek! Erre biztatott minket Gergely atya is tanításában, több példán keresztül.
Nagy Zsolt a mai nehéz helyzetben egy tragikus eset kapcsán szólt Isten csodálatos vigasztalásáról, jelenlétéről és jeleiről életünkben, erőt öntve szívünkbe.
A Találkozó végén közösségek képviselői imádkoztak egyházunkért, hazánkért, papjainkért és közösségeinkért, a betegekért és szenvedőkért, hivatásokért és családokért, majd Gergely atya áldásával ért véget a két órás összejövetel.
(S)
