Vendégeink voltak: Lackfi János és barátai
Aki ott volt, a végén úgy ment haza, hogy kapott valami különlegest, valami pluszt. A költő az egyik verseskötetének címét választotta előadása mottójául: „Van tüzed?” Sokat mondó és sokféleképpen értelmezhető ez a kifejezés. Erre fűzte fel – saját verseiből felolvasva – gondolatait. Tűzben és lelkesedésben nem volt hiány.
Az előadás hangulata hamar elérte az „üzemi hőfokot”. Előadó és közönsége (mellesleg telt ház volt) azonnal közös hullámhosszra került. A költő versein keresztül megelevenedett a romantika, a szerelem, a társadalmunkban ma is jelen lévő különbségek és még sok minden más téma. A humorral átszőtt, bravúros szófordulatokkal tarkított mondanivaló elvarázsolt minket.
Lackfi János közvetlen és megnyerő személyiség (az előadás végén szívesen dedikálta könyveit is.)
Az előadás második részében a zenéé volt a főszerep. Az író lánya, Johanna énekelt, a férje és az író zeneszerző barátja kísérte őt hangszereiken. A Lackfi János által írt Istent dicsérő zsoltárok szövegei szépen simultak rá az ismert magyar népdalok dallamaira. Miután a szöveget kivetítették, a népdalok dallamát pedig ismertük, a közönség hosszú perceken át közösen énekelte ezeket az új dalokat.
Vastapssal köszöntük meg Lackfi Jánosnak és barátainak ezt a szerintem kuriózumnak számító estét.
Köszönet illeti azokat is, akik megszervezték ezt a színvonalas előadást. Isten segítségével reméljük még sok ilyen előadáson vehetünk részt a jövőben.
Szeretettel és imával: Somogyi Margit
