Tökéletes időzítés – avagy Jézus, Churchill és mi
Ha van egy kis időnk elmélkedni a történelmi eseményeken, szereplőkön, akkor hamar megláthatjuk, hogy Isten valóban a történelem ura is, aki tökéletesen tud időzíteni és még a legkacifántosabb helyzeteket és jellemeket is tudja „használni” célja érdekében. Jöjjön két példa és némi bátorítás a végére rólunk és nekünk…
Kóma és életjelek
Az elmúlt hónapokban szinte kómában lévő egyházunk – na jó, ez írói túlzás, csak a szomorúság mondatja velem - újra életjeleket, pontosabban némi missziós életjeleket mutat: többen nyílt és nyitott alkalmakat szerveznek, még Szentlélek-szemináriumot is hirdetnek (ezt nálunk is többen kezdeményezték). Mi hiányzott eddig, ha most, a „második hullám” idején lehet azt, amit előtte nem? Nézzünk bele zsebtükrünkbe, hogy önismeretre, bűnbánatra és megújulásra juthassunk.
Töviskorona-vírus járvány
Míg a koronavírus-járvány terjedéséről minden nap kapunk adatokat – megbetegedések és elhunytak száma, stb. – addig a töviskorona-vírus okozta megbetegedésekről nem esik szó a hírekben. Pedig ez a vírus már régóta fertőz és halálos kimenetelű is lehet. Ezért szükségét érezzük, hogy ismertessük ennek a járványos betegségnek a tüneteit, lefolyását és kezelését.
A szeretet mindenkié (is)
Annak idején könnyű kézzel írtam fel a logónk alá gyakran énekelt dalunk egyik sorát, jelmondatként: A szeretet mindenkié. Azóta rájöttem, hogy ha ezt komolyan vesszük, akkor végül vagy megbotránkozunk, vagy keresztre feszülünk. Hiszen már az angyalok egy része is fellázadt ez ellen! Ez bizony egy lehetetlen küldetés - szerencsére Istenünk a lehetetlenségek Istene is…
Írni valami biztatót
Írni kellene valami biztatót, valami olyat, ami fellelkesíti az olvasót, sőt, még arra is ráveszi, hogy még jobban elköteleződjön a Szeretetnek, és esetleg még a Találkozóra is eljöjjön… Ülök a hőségben letompultan, a hírekben csupa rossz: járvány, háború, csőd, korrupció – már hallani se bírom, csak imádkozni Istenhez, hogy jöjjön már el az Ő országa, legyen meg az Atya akarata… És akkor Ő jön:
Egy kis Szeretet földje történelem
Fellapoztam a régi ingyenes újságjainkat, hogy megnézzem, mikor volt az első Szeretet Földje Találkozónk – 1998-ban volt, tehát a mostanival együtt ez már a 23. Találkozó lesz. Látva az akkori programjainkat, elámultam, mennyi ambíció és bizalom volt akkoriban bennem/bennünk. Jöjjön hát egy rövid visszaemlékezés, hogyan és miért lett a nevünk „Szeretet földje”, és milyenek voltak az első találkozók…
Miért lettem, és miért maradtam katolikus?
25 évesen tértem meg a városmajori kis katolikus karizmatikus közösségben, de egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy végül katolikus keresztény leszek. Leendő feleségem testvére egy kis szabad keresztény gyülekezetbe járt, és az is jó hely volt. Ráadásul akkoriban az orrunk előtt, az utcán árusított újprotestáns könyvek nyelvezete sokkal frissebb és olvasmányosabb volt, mint a csak a katolikus könyvesboltokban kapható könyveké…
A világ keresztény szemmel
Ha szeretnénk mélyebben megérteni, egy keresztény ember hogyan szemléli – írhatnám, hogy hogyan kell szemlélnie, de ez annyira tele lenne politikai és egyéb áthallásokkal, és annyira ellentétes Isten természetével, hogy inkább nem teszem -, szóval ha szeretnénk megérteni, akkor ahhoz előbb néhány előzetes ismeretről is beszélnünk kell, ami nélkül nem tudnánk megértésre jutni.
Hogyan rendezték el az angyalok a törökbálinti helyzetet?
Annyi minden történik körülöttünk, örömök és bánatok, lehetőségek és lehetetlenségek, feladatok és munkák, elvárások és nyomasztások - úgyhogy csapot-papot otthagyva, pihenjünk egy kicsit. (Még Jézus is elvitte tanítványait pihenni, mert már annyi munkájuk volt, hogy enni se maradt idejük...) Szóval, ahelyett, hogy legújabb okosságaimat írnám bele a gépbe, jöjjön a pihenés és szórakozás: egy szöveg, amit egy jó ismerősöm facebookon megosztott fotójához írtam: Hogyan rendezték el az angyalok a törökbálinti helyzetet?
Cigánysors – a beszéd, amit nem mondtam el
Hosszú évek után először nem volt roma holokauszt megemlékezés vasárnap Érden. A főszervező lemondta, mert attól tartott, hogy a pénteki, halálos áldozattal is járó tömegverekedés (egy enyingi és egy érdi roma család) még szabadlábon lévő tagjai esetleg oda is eljönnének... Így aztán én sem tudtam elmondani a beszédemet - többek között erről az önsorsrontó magatartásról – ezért most néhány kötőjeles bekezdéssel leírom ide:
És ha ez a tisztulás útja?
Akik hajlamosak sötéten látni a világot, minden napra kaphatnak valami megerősítést a hírekből: pedofília, járványok, keresztényüldözés, klíma-katasztrófa… Mielőtt azonban beleegyeznénk az öregedő nemzedékek kedvenc szlogenjébe, miszerint „régen minden jobb volt”, váltsunk egy másik, bibliai nézőpontra…
