Júda leányának erődítményei
Sok évvel ezelőtt, amikor a törökbálinti Szeretetláng kápolna már állt, de a közösségi ház még nem létezett, kíváncsi lettem arra, hogy Isten vajon mit gondol a mi kis kápolnánkról, és erre kértem a Szentírásból egy igét. Amit kaptam, az nagyon felvidított – alá is húztam a Bibliámban -, és csak később értettem meg, hogy ez az ige nem csak a kápolnánkra, de Törökbálintra és egész Magyarországra is igaz.
Jézus, a „marginális zsidó”
A Vigilia folyóirat 2025. júniusi számában olvasható egy részlet John P. Meier: Egy marginális zsidó című ötkötetes művéből. Gájer László írt a szöveghez egy bevezető ismertetőt, amiben ezt olvashatjuk: „Jézus az akkori Római Birodalom perifériáján, egy marginális országban tevékenykedett. De Izraelben sem a centrum, Jeruzsálem volt működésének kitüntetett helye, hanem leginkább a periferikus Galilea, ahol egyes kultúrák sokkal inkább találkoztak, mint a fővárosban. Jézus egy periferikus kultúra perifériáján megszólaló periferikus tanító, egy, a meglévő nagy rabbicsoportokhoz nem tartozó marginális rabbi volt. Egy marginális zsidó.” Ezek után tegyük fel a kérdést: miért akarta Isten, hogy Fia ilyen marginális helyzetbe szülessen és éljen?
Jézus tanításának öt „élő elve”
A nemzetközi hírű lengyel filozófus, Leszek Kolakowski egész életében küzdött a „Jézus-kérdéssel”. Bár sohasem vált hívő kereszténnyé, de öt olyan pontot, "élő elvet" is azonosított Jézus életében és tanításában, ami döntő módon hozzájárult a nyugati civilizáció, és általánosabban is a méltányos emberi élet kialakulásához:
Szeretet földje – ami egy szórólapra ráfér
A kétezres évek elején több felvilágosító, evangelizáló szórólapot is kinyomtattunk az abortuszról, drogokról, megrontásról, stb., és terjesztettünk. Aztán ez az idők változásával elmaradt, és csak évtizeddel később éledt újra. Ekkor készítettünk szórólapot többek között a Szeretet Földje Szolgálatról is - de mi fér el egy A/4-es lap két oldalára? El kellett döntenem, hogy a sokféle tevékenységünkből mi és hogyan kerüljön fel erre a viszonylag kis felületre. Végül egy általános bevezető és három csomópont kiemelése lett a megoldás:
Radikális üzenet Medjugorjéból
1981 óta jelenik meg a Szűzanya Medjugorjéban, azóta minden hónap 25-én ad egy üzenetet mindannyiunknak, néhány egyszerű, lényegre törő mondatot. Akik csak az érdekességekre, szenzációkra várnak, panaszkodnak: a Szűzanya mindig ugyanazt mondja – de mi, akik tudjuk, hogy minden szónak súlya van, értjük ezeknek az üzeneteknek a fontosságát. A szeptember 25-i üzenet azonban terjedelmében és mondanivalójának súlyában is radikális.
A reménység jelei
XIV. Leó pápáról megjelent új könyvben (A béke apostola) idézik Schönborn bíborost, aki a pápaválasztás előestéjén ezt nyilatkozta egy újságírónak: „A keresztényeknek abba kellene hagyniuk az Európa hanyatlásán való kesergést. Mert mi a mi keresztény hitünk legmélyebb meggyőződése? Az, hogy az Úr feltámadt. És ő ma is cselekszik. Az a 18.000 felnőtt, aki ebben az évben Franciaországban megkeresztelkedett, ennek a jele. A párizsi Notre-Dame feltámadása is ilyen jel. Tudnunk kell olvasni az idők jeleit! Az Egyház legidősebb leánya (azaz Franciaország) – még ha meg is fáradt -, továbbra is példa lehet az egyetemes Egyház előtt. Arra ösztönzi a régi keresztény országokat, hogy ne engedjék, hogy a kétségbeesés lassan feleméssze őket.”
Kilépni a gyűlölet spirálból a szeretet spiráljába
Láttam egy filmet, amiben a gyerekeit nagyon szerető apa egyik fiát megöli egy banda rablás közben egy boltban. Az apa bosszút áll - és beindul az erőszak-spirál! Végül a férfi családja és a bandatagok nagy része is meghal. Az utolsó jelenetben az apa és a bandavezért egymás mellett haldoklik, s ekkor mondja a főgonosz a férfinak: végül olyanná tettelek, mint én vagyok…
Igehirdetés minden módon
Pál apostol azt írja a rómaiaknak, hogy a hit hallásból van, de „hogyan higgyenek abban, akiről nem hallottak? S hogyan halljanak, ha nincsen, aki hirdesse?” (Róm 10,14) Azaz hirdetnünk kell az evangéliumot, de hogyan, mikor és kinek? A legegyszerűbb válasz az, hogy mindig és mindenhol és mindenkinek, minden módon. Hiszen erre biztatja Pál is Timóteust: „Kérve kérlek Isten és Krisztus Jézus előtt: hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan! Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és sok tanítással.” (2Tim 4,1-2) Szükséges azonban kibontani ezt a rövid választ, hogy teljesebb megértésre jussunk.
Esettanulmány egy meg nem valósult tervről
Olykor hiába a jó ötlet, hiába Isten kegyelme, mégis elszúrjuk a dolgokat. (Talán majd csak a mennyek országában fogjuk meglátni, mennyi lehetőséget hagytunk ki, mennyi kegyelmet pazaroltunk el, ami mind megvalósulhatott volna, ha…) Viszont a sikertelen projektekből is tanulhatunk. Most következzék egy ilyen esettanulmány az ezredforduló környékéről: hogyan és miért nem lett Szeretet földje társasjáték, pedig…
Isten országa, a sakkjáték és az „áttörés kulcsa”
Jézus azt mondja az egyik példabeszéde után, hogy „a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál” (Lk 16,8), tanuljunk tőlük, Pál apostol pedig arra biztat minket, hogy mindent megvizsgáljunk, és a jót tartsuk meg. (1Tessz 5,21) Ehhez a vizsgálódáshoz jó ötletnek tűnik a kezdő sakkozóknak adott néhány tanács arról, hogy mi az „áttörés kulcsa”, mit kell tenniük, ha győzni akarnak. Hiszen mi mást akarnánk mi is, mint győzelemről győzelemre előre haladni és Isten országát építeni?
Isten és a jövő
Hogy a gonosz lélek, „aki embergyilkos kezdettől fogva”, milyen jövőt készít nekünk, az itt van a szemünk előtt. Gyűlölet, viszály, háború, erkölcsi és társadalmi széthullás, a bűnök felmagasztalása… A bibliai próféciák azt is megjövendölték, milyen jövő vár ránk, ha elfordulunk Istentől és a hitető gonosz lelkekre hallgatunk: nemzet támad nemzet ellen és a mindenség összetartó erői is megrendülnek. Van azonban egy másik, megjövendölt, „reménységgel teljes” jövő is! Ez végig vonul a Szentírás első lapjaitól az utolsó sorokig, Isten első ígéreteitől az Ígéret földjén át a Jézus Krisztus által kinyilatkoztatott Isten országáig…
