Vágyódó dal: Miért nem Tiéd...?
A keddi "Vágyódás dalai" című műsor elé egy kép és egy dalszöveg: Miért nem Tiéd...?
Baka Györgyi: Teljes önátadásban (Henri Boulad atyának); Most tudom meg (Mária Magdolna éneke)
Baka Györgyi két verse: Teljes önátadásban (Henri Boulad atyának); Most tudom meg (Mária Magdolna éneke) A költővel november 12-én, kedden 18 órakor közös estünk kesz Törökbálinton, a Szeretetláng kápolna és közösségi házban, amire mindenkit szeretettel hívunk! Az est címe: A vágyódás dalai.
Baka Györgyi: Árva testvéreim
Baka Györgyi három verse: Árva testvéreim; Rácsos idő; Otthonom, az anyanyelv
Bemutatkozik: Baka Györgyi költő
1951-ben születtem Budapesten. Kisgyermekkoromat a csemői tanyavilágban töltöttem, ahol édesapám földművesként dolgozott. Sokat voltam egyedül, mégsem voltam magányos, magához ölelt a természet: füvek, fák, bokrok, cserebogarak, cicák, kiscsibék voltak a társaim, engem ringatott a szellő, nekem sugdosták titkaikat az eperfák, bújtattak a mogyoróbokrok, nekem csiviteltek a madárkák.
A harmadik; A magyar fa
Két szép, szívhez szóló és elgondolkodtató vers Túrmezei Erzsébettől: A harmadik; A magyar fa
Sípos (S) Gyula: A bot története
Azt hittem, hogy végül én is be fogok kerülni a frigyládába Áron vesszeje és a törvénytáblák mellé, de most már tudom, hogy ez lehetetlen. Hát igen, a mi közös történetünk Mózessel katasztrófával kezdődött és katasztrófával végződött – na de a kettő között!
Móra Ferenc bölcsessége - röviden
„Mert annak az vót a szavajárása [édes szülémnek], hogy aki tízig nem ártatlan, húszig nem szép, harmincig nem erős, negyvenig nem okos, ötvenig nem gazdag, hatvanig nem szent, azután se lössz az.” (Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről)
A sitgmatizált Galgóczy Erzsébet versei, magyarázatokkal 3. - a versek
Galgóczy Erzsébet versei:
A kövér és a sovány ördög
Már egész pontosan nem tudom azt, hogy hol,de egyik városban a földön valahol, egymással két ördög találkozott. Egyik nagyon kövér, a másik nagyon sovány volt. A kövér csúfosan szólítja a soványt:
Megvallás apák napjára
Sípos (S) Gyula: Megvallás apák napjára
Nagymamám még „atyám”-nak hívta apukáját,
mi pedig már apunak hívtuk az atyánkat.
De nagymamámmal mindig együtt élt az atyja,
minket pedig elhagyott az apukánk.
Én is „apu” vagyok a gyerekeimnek,
de szeretnék olyan lenni,
mint nagymamám atyja,
a mennyei Atya képére és hasonlatosságára.
A kép Szentháeomság-tánc, mert hát Szentháromság vasárnapja is van... :-)
