Szeretek bevinni az iskolába mindenféle kis ajándékokat a gyerekeknek (és tanároknak), és osztogatni (vagy elnyerhetik valami játékban). Ilyen volt a gumicukor is - sok van egy zacskóban, az egész osztályt meg lehet kínálni –, de idén megkértek, hogy ne vigyek be többet, mert egészségtelen. És nem adhatok csokit a kis unokáimnak, mert az is rossz. A fene tudja, hogy tudtunk mi, illetve a gyerekeink felnőni ilyen veszélyek között?
Talán mindig voltak, és lesznek is étkezési mániák. Az internet világa azonban sokszorosára hangosítja ezeket, a bizonytalan emberek meg eszik, ahogy beléjük fér a sületlen féligazságokat. Emlékszem a régi koleszterin-őrületre, ami a tojást tiltotta el a tányérról. Aztán jöttek a diéták, léböjtkúra, ősember-étkezés sok hússal, mert az volt az igazi, vagy épp semmi hús, esetleg csak azt együk, ami nálunk megterem, a banán nem őshonos (még), az megbetegít… Egyébként is, az leszel, amit megeszel. (Micsoda butaság – együnk malachusit és disznólkodjunk?). Csak nehogy aztán a jól megalkotott emésztési és kiválasztó rendszerünk munkanélkülivé válva sztrájkolni kezdjen - a végén ettől a sok okosságtól olyan egészségesek leszünk, hogy abba betegszünk bele…
Sípos (S) Gyula (szeretetfoldje.hu)