- Részletek
- Kategória: Eheti
Mielőtt pszichológia lett volna, a vallás és a művészet már rengeteg mindent feltárt – többet is, mint amire a pszichológiai elméletek képesek -, az ember külső-belső életének mélységeiről és magasságairól. A Szentírást olvasva az ószövetség nagy alakjainak életén, hibáin és erényein elgondolkodva saját magunkat is jobban megértjük. Jézus Krisztus lenyűgöző belső szabadsága örök példa számunkra – és mi az ő Lelkéből kaptunk… ha ugyan van bátorságunk megélni Isten gyermekeinek szabadságát.
- Részletek
- Kategória: Eheti
Advent ideje van, kezdődik az új egyházi év, miközben természetesen minden napunk advent, várakozás az Eljövetelre, Jézus Krisztus eljövetelére, miközben – szintén természetesen, de természetfeletti módon -, Jézus Krisztus velünk van „minden nap, a világ végezetéig.” (Mt 28,20) Ez a termékeny feszültség, amelyet a rövid adventi versben a villámlás utáni, de mennydörgés előtti feszült csendhez hasonlítottam:
- Részletek
- Kategória: Eheti
Néhány napja egy idős asszonyért imádkoztunk. Sírva kérte, hogy imádkozzunk azért, hogy ne legyen benne harag. Régóta ismerem kedves és imádságos természetét, ezért megkérdeztem, hogy miért van benne harag, mire azt válaszolta, hogy nézi a tévét, a híradót (a kincstári M1-et) és nem tud nem haragudni azokra, „akik tönkre akarják tenni az országot”. Milyen jövő vár ránk, ha még egy ilyen ártatlan és kedves asszony szívét is úgy meg tudja fertőzni a média felületeken keresztül áradó hazugság és gyűlölet, hogy sírva kér szabadulást?
- Részletek
- Kategória: Eheti
Ahogy Istennek minden nemzedékben vannak választott emberei, tanítói, apostolai és prófétái, úgy a gonosz léleknek is vannak választottai, akik akár egy egész nemzedéket meg tudnak rontani bizonyos típusú bűnökkel. És bizony vannak „antikrisztusok” – lásd a János apostol első levelében leírtakat -, azaz olyan antikrisztusi emberek, akik teljesen átadták magukat a gonosz léleknek, s így személyiségükben megláthatjuk annak legfontosabb tulajdonságait.
- Részletek
- Kategória: Eheti
Mennyire örülnénk, ha rólunk is ilyen szép szavakat mondanának, mint amiket Szent Lukács írt az evangéliumában Zakariásról és Erzsébetről: „Mindketten igazak voltak Isten előtt, feddhetetlenül éltek az Úrnak minden parancsa és rendelése szerint.” (Lk 1,6) Amikor azonban Zakariás élete legnagyobb álma, legforróbb imái végre meghallgatást nyernek – megjelenik neki az oltárnál az angyal és hírül adja, hogy fia fog születni -, nem tud hinni, és még újabb jelet kér. Ennek következtében megnémul, nem tud együtt örülni az örülőkkel, nem tudja hirdetni a bekövetkező csodás eseményt, kívül marad élete legnagyobb történetén…