Pogány örökség, pogány feltámadás
Amikor azt olvassuk, hogy Mexikóban embereket áldoztak fel hamis isteneknek, gyorsan eszünkbe juthat, hogy volt ott már ilyen – az azték kultúra évente tízezrével ölte kultikus okokból az embereket mindaddig, amíg erre lehet?sége volt. Aki pedig latin-amerikai írók könyveit olvassa, az tudja, hogy kultúrájuk babonásságához és álmisztikájához csak a „háromezer isten országának” Indiának a babonássága mérhet?.
Éhezők viadala – és egy kimaradt lehetőség
Az amerikai írónő sikerkönyvéből készült film már a hazai mozikban is látható. A könyv azóta már trilógiává bővült, története egy elképzelt amerikai anti-utópiában játszódik, ahol a Kapitólium uralkodik a 12 körzetre felosztott birodalom fölött. Minden évben kisorsolnak körzetenként egy-egy 12-18 év közötti fiút és lányt, majd a 24 gyereket egy „arénában” összeeresztik, hogy öljék meg egymást – az utolsó életben maradott a győztes. A film a küzdelem története - de egy lehetőség, a legfontosabb, mégis kimaradt belőle!
Győztesek vagyunk?
Az első keresztények az Evangéliumot valóban Örömhírként gondolták és élték a szó minden értelmében. Hitték, hogy Jézus Krisztus győzött a gonoszság minden ereje felett és ez a győzelem az övék. Legalábbis Pál és János apostolok erről írnak leveleikben a közösségeiknek. „De legyen hála Istennek, mert ő győzelemre segít minket, Jézus Krisztus, a mi Urunk által.” (1Kor 15, 57) „Mert mindenki, aki az Istentől született, legyőzi a világot. És ez a győzelem - győzelem a világ fölött! - a mi hitünk.” (1Jn 5, 4) Nézzünk szét egyházunkban – így néznének ki a győztesek?
A gonoszság élvezete
Azt hiszem, mi keresztények néha nagyon naivan tudunk gondolkodni. Azt hisszük, hogy mindenki szeretetre vágyik és szeretni akar. Számomra azonban úgy tűnik, mintha az emberek egy része szívesen lecserélné a szeretetet egy kis hatalomra a másik ember felett, egy kis pénzre, sikerre. (Igaz, lehet, hogy ezzel is csak szeretetet akarnának vásárolni.) Talán mégsem véletlenül beszél Jézus a széles útról ami a pokolba visz és a keskeny útról, ami a mennyek országába. De én nem is erről akarok írni - azt hiszem az ilyen emberek többsége végül nyitott a Szeretetre is, csak gyógyulásra, szabadulásra van szüksége. Vannak azonban közöttünk olyanok, akik élvezik a gonoszságot és ezt olykor nem is titkolják!
Őrizd a szíved! – avagy néhány példa március 15. ürügyén
Mert természetesen nem csak „mi” vonulunk ott valamelyik ünnepségen, meneten, tüntetésen – már aki kimegy egyáltalán -, hanem ott vannak velünk az őrangyalaink, ott lesz Budapest őrangyala és Magyarországé – de ott lesznek a „levegőégben uralkodó gonosz fejedelemségek és hatalmasságok” is, a viszály és gyűlölet szellemei, a különböző bűnök gonosz inspirálói, vágyak felkeltői is. Az pedig egyáltalán nem mindegy, hogy mi kire hallgatunk – nem csak a külső, de belső, lelki füleinkkel is. Az 1848-az forradalom néhány főszereplőjének sorsa jól mutatja, milyen útvesztőkbe bonyolódhatunk:
Apróságok innen-onnan
Ma (hétfőn) reggel az ennivalót készítettem a családomnak és közben hallgattam a rádión a híreket. Sztrájkok, tüntetések, újabb járvány – aztán hirtelen egy hír Erdei Zsoltról. Ő veretlen profi bunyós világbajnok akit a német klubja parkolópályára tett és már úgy tűnt, hogy szögre akasztja a kesztyűt, amikor egy amerikai menedzser lehetőséget kínált neki. Az első meccsét megnyerte, most vasárnap volt a második, ha ezt is nyeri, már közel kerül egy komoly címmérkőzéshez. Nos, kiütéssel győzött és a rádió bejátszotta, amint az angol szpíker kiáltja, hogy: hángöri Zóóót Eeeldei! – és utána hatalmas ujjongás, hangzavar, magyar nyelven (is)! Kint voltak a magyar szurkolók, elkísérték, biztatták, nekem pedig a sok negatív hír után végre megmelegedett a szívem…
Néhány szó az integrációról
A Bazi nagy görög lagzi cím? filmben a humor egyik forrása a görög menyasszony nagyhangú, népes rokonságú családjának találkozása a v?legény északi, vékony, sz?kszavú és vegetáriánus szüleivel. Ilyen találkozásokra a mi életünkben is sor kerülhet. Ilyen lehet a lelkes és lendületes lelkiségi mozgalmak közösségeinek találkozása a zárkózott plébánossal, ez történik a cigány misszióban - és nekünk nagyon ügyelnünk kell, hogy a kulturális és életmódbeli különbségek a szívünkben ne az elzárkózást, kirekesztést (vagy épp az asszimiláció követelését), hanem a megértést és az integrációt segítsék el?. Néhány példa:
Pápai példa
Az ország körülrajongott bálványa egy nyolc általánost végzett álgörög alkoholista biztonsági őr (Alkoholosz Alekosz), aki rajongói örömére megnyerte a Való Világot, aztán „menyasszonyt” keresett és a tévé nagy nyilvánossága előtt „végre” sikerült lefeküdnie a sok nő közül az egyikkel – legalábbis ezt adják hírül a bulvárlapok címoldalai. Egy ország lélegzik fel megkönnyebbülten, amire nagy szükség is van, hiszen egy felmérés szerint már megint mi vagyunk a legboldogtalanabb nemzet - hát talán ez majd felvidít minket…
Isten világa
A sci-fi irodalom és a fantasy-regények tele vannak olyan leírásokkal és találmányokkal, amelyek kitalálásához erős képzelőerőre volt szükség. Ezek egy részét aztán a természettudományok segítségével meg is alkották. Verne Gyula az ágyúból kilőtt űrhajójával már lejárt lemez, Asimov és társai részben kipipálva. A tudomány megalkotta, az emberek meg felhasználják, hol jóra, hol rosszra, leginkább mindkettőre. A fantasy-világ varázsló- és mágikus praktikáit üzleti tanfolyamokon lehet elsajátítani, a boszorkányok itt vannak közöttünk, az ezotéria és mágia (azaz a sarlatánság és a démoni erők) még mindig felfutó ágban vannak. De hol vannak ezek Isten világához képest? Messzebb, mint a hangya az embertől! Pedig a hangya jobban szervezett közösségben él - igaz, hogy egy hangya-kolóniának se szabad akarata, se lelkiismerete, se világuralmi törekvése nincs, szemben az emberrel…
Új remény
A "Látó - a teljes könyv" című kiadványunk bevezetőjében ezt írtam: "A XX. század sok nyomorúságot hozott a világnak, de sok jó dolgot is. Nem csak a tudományok és művészetek kiteljesedését, nagy járványok és népbetegségek legyőzését, de lelki megújulást is. A Szentlélek hatalmas módon kiáradt a világban és megújította a keresztények életét. Ennek világos bizonyítéka a II. Vatikáni Zsinat éppúgy, mint a lelki ajándékok és karizmák tömeges megjelenése az Egyházban.
Eggyé forrva
"...Jézusról azt írja a Szentírás, hogy „a Lélek arra indította, hogy gyógyítson”, vagy éppen „a Szentlélek kiragadta Őt a pusztába”. Másrészt viszont Jézus „jól tudta, hogy mi lakik az emberben”, vagy éppen „mindenkit meggyógyított, aki hozzá jött.”. Az isteni és emberi természet eggyé forrva munkálkodik. Ezért szeretem nagyon Erzsébet asszony imáját, amely a Szeretetláng Lelkinaplóban olvasható, s amelyet Jézus adott neki:
