Magyar halovin (szatíra)

Kategória: Irodalom Megjelent: 2020. október 28. szerda

Tudjuk jól, hogy mindig erős volt a vágy népünkben, hogy integrálja a világ sokféle kultúráját, annyira, hogy olykor még a szerzők neveit is magyarra fordítottuk (Verne Gyula, May Károly). És íme, nemzetközi halloween mintájára megszületett a magyar halovin is – tessék parancsolni, itt a beszámoló első kézből!

Mily nagy öröm tölt el minket, amikor látjuk gyermekeinket a magyar történelem híres alakjait magukra ölteni és így játszani! Ott megy egy kisfiú Szapojai Jánosnak öltözve, kezében tartja az apukája segítségével összeállított, ízléses tüzes trónt, amibe természetesen most Dózsa György helyett csak cukorka kerül. A kis piros lángnyelvek vidáman lebegnek a szélben, s gyűlik, gyűlik az ajándék!
Nicsak! Itt közeledik a tízéves Haynau, és nem is akármilyen akasztófát hoz magával! A hosszú rúdon tizenhárom kis hurkocska, a tizenhárom aradi vértanúra emlékezve, s a felében már ott himbálózik egy-egy kis gumicukor-emberke. Úgy látszik, neki már sikeres a mai ünnep!
Egy kisfiút és egy kislányt látok jönni, valószínűleg testvérek, és milyen ügyesek! Összeöltöztek, talán Erdélyből érkeztek, mert onnan választottak maguknak jelmezt. A lány vérvörösre festett arcáról rögtön tudhatjuk, hogy a gyilkos Báthory Erzsébetnek öltözött, míg a fiú fehér arca és kiálló fogai a híres erdélyi vajdát, Vlad Tepest, azaz Drakulát formázzák. Egyik kezében kihegyezett karó, másikban fonott szatyor – és milyen rémítően vicsorognak mindketten azokra, aki nem akarnának adakozni nekik. Milyen aranyosak!
De nem mindenki öltözik híres embernek. Itt vonulnak a sámánok a dobjaikkal, táltosok faparipával és boszorkányok seprűvel a kezükben. A mieink, hozzánk tartoznak, és csak gyűlnek, gyűlnek a térre, ahol hamarosan megszólal a zene, fellobban a tábortűz, és kezdetét veszi az igaz magyar halovin!
(Sipos Gyula)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés