Két magyar feltaláló került be idén az amerikai Nemzeti Dicsőség Csarnokába

Kategória: Hírek, események Megjelent: 2012. május 06. vasárnap

A Feltalálók Nemzeti Dicsőségcsarnoka (National Inventors Hall of Fame) egy amerikai nonprofit szervezet, amely az Amerika és az emberiség javát szolgáló újítások elismerését, bemutatását és bátorítását szolgálja. A szervezet nevét adó dicsőségcsarnokban jelenleg 470 név található, többek között Thomas Edisoné, Ferdinand von Zeppeliné és a Wright-testvéreké. A szervezet minden évben tíz új névvel bővíti a listát, idén negyvenedik alkalommal tette ezt meg.

 A tíz kiemelt kutatómérnök közül három posztumusz kapta meg az elismerést. A tíz elismertből csak négy amerikai származású, ami nem meglepő, mert a szervezet szabályzata nem követel meg amerikai állampolgárságot, csak Amerikában bejegyzett szabadalmat és a tágan értelmezhető jelentős hozzájárulást a nemzet boldogulásához.

A legismertebb kitüntetett az októberben elhunyt Steve Jobs, akiről régi barátja, Steve Wozniak emlékezett meg (aki egyébként már 2000 óta tagja a dicsőségcsarnoknak). Wozniak elmondta, hogy amikor Jobsszal megalkották az Apple II-t, tudták, hogy olyan gépet készítettek, ami megváltoztatja majd a világot.

A másik két posztumusz elismerést magyarok kapták. Gábor Dénes fizikus-villamosmérnök a holográfia feltalálásával érdemelte ki a kitüntetést – amiért 1971-ben már Nobel-díjat is kapott –, Telkes Mária pedig a napenergia hasznosításának úttörőjeként.

A japán Akira Endo biokémikus a koleszterincsökkentő gyógyszerek mechanizmusának kitalálásával került fel a listára. Barbara Liskov, az MIT professzora a szoftvertervezés alapjaihoz járult hozzá jelentősen, hatása ma is érezhető azon, ahogy a programok felépülnek. Az indiai Kumar Patel a ma széles körben (például a sebészetben) használt szén-dioxid-lézer feltalálásával érdemelte ki az elismerést.

Ljubomir Romankiv és David Thompson bő három évtizede az IBM-nél dolgozott ki egy új mágneses alapú tárolási eljárást, ami lehetővé tette, hogy a korábbinál jóval kisebb, ugyanakkor nagyobb kapacitású mágneslemezek és merevlemezek készüljenek, Gary Starkweather pedig 1969-ben a Xerox kutatólaborjában elkészítette az első lézernyomtatót. Végül, az uruguayi származású Alejandro Zaffaroni biotechnológus a transzdermális tapaszok (vagyis a bőrön keresztül bevitt gyógyhatású anyagok) kifejlesztésével került a dicsőségcsarnokba.

(index)

You have no rights to post comments