Erdő Péter: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal

Kategória: Hírek, események Megjelent: 2012. április 16. hétfő
Több ezer ember részvételével, a sófár jelére indult el vasárnap délután a Szabadság híd pesti hídf?jét?l, a Salkaházi Sára rakpartról az Élet menete. A holokauszt magyarországi áldozataira emlékez? rendezvényen felszólalt Erd? Péter bíboros, az MKPK elnöke.

Az Élet Menete Alapítvány jubileumi, tizedik magyarországi felvonulásán résztvevők a Szabadság híd és a Közraktár utca közötti, Salkaházi Sáráról elnevezett pesti rakpartról vonultak a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra, az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti Raoul Wallenberg a rakpartra.

A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter MSZP-s parlamenti képviselő indította el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták.

A beszédek után a sófár jelére rendőri felvezetéssel indult el az Élet menete a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra, ahol folytatódott a megemlékezés. Itt felszólalt Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

Beszédében úgy fogalmazott: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal! Nem fér össze a gyűlöletkeltéssel és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, semmilyen népcsoport ellen. Az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel! Van remény ennek legyőzésére, ha mindnyájan összefogunk, és akarjuk, ha egyetértünk abban, hogy gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező.

A menet elején, a résztvevők között ott volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Per Westerberg, a svéd törvényhozás elnöke, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, továbbá a Fidesz, az LMP, az MSZP, a Demokratikus Koalíció vezető politikusai, Ilan Mór, Izrael budapesti nagykövete és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke.
   
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.

MTI/Magyar Kurír

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés