A pápa még 2012-ben állást foglal a međugorjei jelenések ügyében

Kategória: Hírek, események Megjelent: 2012. február 28. kedd

A vizsgálóbizottság valamennyi látnokot kihallgatta a Vatikánban. XVI. Benedek pápa február 25-én fogadta a bizottság elnökét, Camillo Ruini bíborost, hogy a vizsgálat állásáról tájékozódjék. A međugorjei jelenéseket vizsgáló nemzetközi bizottság még idén állásfoglalással zárja munkáját.

2010 elején, a testület felállításakor a vatikáni szóvivő leszögezte, hogy a bizottság nem dönt, csupán vizsgálódása eredményeit és azok alapján kialakított véleményét terjeszti a döntésre jogosult Hittani Kongregáció, majd a pápa elé.
A međugorjei jelenések kezdetén egyházmegyei bizottságot állítottak fel, melynek feladatát később a Jugoszláv Püspöki Konferencia vette át. A konferencia valójában nem foglalt állást a jelenség természetfeletti eredetének kérdésében, amikor 1991-ben kijelentette: „non constat de supernaturalitate” azaz: a jelenség „természetfelettisége nincs megállapítva”. Az óvatos kifejezés azt jelenti, hogy a püspökök sem a természetfelettiség, sem a csalás tényét nem látták kellően bizonyítottnak.
A Vatikán által 2010-ben megalakult bizottság felállítását a Bosznia-Hercegovina püspökei kérték a Hittani Kongregációtól. A testület munkájában három bíboros vesz részt: Angelo Amato bíboros érsek, Jozef Tomko bíboros érsek, a Népek Evangelizációja Kongregációjának korábbi prefektusa, illetve a bizottság elnöke, Camillo Ruini, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa. Tagjai között van Vinko Puljić szarajevói és Josip Bozanić zágrábi érsek; Julian Herranz, a Pápai Törvénymagyarázó Tanács emeritus elnöke, valamint több teológus és mariológus.
1981-ben, a jelenések kezdetekor a hivatalban lévő helyi (mostari) püspök, majd utódja, Ratko Peric püspök is határozottan tagadta a jelenések hitelességét. Utóbbi időben napvilágra került dokumentumokból kiderül, hogy a jugoszláv kommunista állambiztonság is igyekezett elérni, hogy az egyházi vezetés negatívan álljon az eseményekhez.
A Ruini bíboros vezette bizottság tavaly június óta mind a hat látnokot kihallgatta: először Ivankát, majd Vickát, később – ugyanazon a napon, de külön-külön – Mirjanát és Mariját; végül a közelmúltban Ivant és Jakovot. A találkozók a Hittani Kongregáció termeiben zajlottak; itt található a testület munkaanyagainak archívuma is.

Vinko Puljić érsek nemrég kiadott közleményében kijelentette, hogy a munka egy éven belül befejeződik. Hogy mi lesz a végső döntés, ma még nem lehet megmondani. A látnokok általánosságban jó benyomást tettek a bizottsági tagokra, ám jelenleg az tűnik legvalószínűbbnek, hogy a Szentszék ugyanazt fogja kimondani, mint az 1991-es püspökkari határozat: „non constat de supernaturalitate” azaz: a jelenség „természetfelettisége nincs megállapítva”. Vagyis várhatóan sem a természetfelettiség mellett, sem ellene nem fog állást foglalni.   
Az 1981. június 24-én kezdődött jelenések, ha kisebb gyakorisággal is, de máig tartanak némelyik látnok esetében, akik állítják, hogy a nap egy adott időpontjában találkoznak a Szűzanyával, bárhol tartózkodnak is. Medugorjéba, ahol Mária a Béke Királynőjeként mutatkozik be, zarándokok milliói látogatnak folyamatosan. 1998-ban a Hittani Kongregáció akkori titkára, Tarcisio Bertone engedélyezte a zarándoklatokat, „feltéve, hogy azokat nem tekintik a folyamatban lévő, egyházi kivizsgálásra váró események hitelességének elismeréseként.” Sokan számolnak be arról, hogy Međugorjéban megtalálták elvesztett hitüket, és megváltozott emberként tértek haza onnan – írja Andrea Tornielli Vatikán-szakértő a Vatican Insider hasábjain.

Magyar Kurír (mk)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés