Két pogány közt…

Kategória: Eheti Megjelent: 2017. november 20. hétfő

Az idősebbek talán még emlékeznek a Képes történelem könyvsorozatra. Ennek egyik kötete volt a „Két pogány közt”, amely a Rákóczi-szabadságharc történetét dolgozta fel. A két pogány akkor épp a német és a török volt, ízlés szerint. Mindenki Krisztusról és békéről beszélt, mégis a vérfürdő lett egyre nagyobb a hamis szembenállásokban. Hagyománya ez nemzetünknek, ma is bőven válogathatunk belőlük.

A centrális erőtér hívei szerint természetesen a két nemzetrontó pogány tőlük jobbra és balra található (az ellenzék szerint meg épp fordítva), béke csak az ő kiszorításukkal lehet (hogy a megsemmisítés szót ne használjam, bár igény volna rá).
De lehet a két pogány Brüsszel és a migráns hadak is. Vagy alámerülhetünk a kis szubkultúrákba, hogy lássuk, vannak, akik szerint a főpogány antikrisztus most is a pápa, csak most nem a protestánsok hirdetik, hanem Luther és Kálvin legjobb római katolikus tanítványai, a fő-főkatolikusok (épp tegnap kaptam egy levelet, miszerint abból, hogy Ferenc pápa megvendégelt négyezer szegényt, abból egyértelműen látszik, hogy ő a fő gonosz. Mit lehet erre mondani? Nevetnék, ha nem lenne sírhatnékom…)
Hosszan lehetne még sorolni ezeket a szembenállásokat, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy bár magukat nagyon igaznak tartják, a krisztusi mércéhez mérve őket, nyilvánvalóvá válik hamisságuk. Nem kell ehhez túl sok ész. Az evangéliumok szerint gyümölcséről ismerni meg a fát, mert a jó fa jó gyümölcsöt terem, a szeretet, öröm, békesség, türelem, jóság, kedvesség, fegyelmezettség gyümölcsét. Mi pedig milyen gyümölcsöket termünk?
Egy napokban készült nemzetközi felmérés szerint az európai országok között legelöl állunk félelem tekintetében – így többek között mi félünk legjobban a migránsoktól (miközben talán nálunk van a legkevesebb). De félünk a gyerekeinket egyedül iskolába engedni, félünk a jövőtől, félünk a szomszédtól…
Mit mond Pál apostol? „Ti nem a félelem lelkét kaptátok, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét…” Ha legalább egy csöppnyi józanság lenne bennünk! De nincs, így aztán akkor és úgy bolondítanak el minket, ahogy csak akarnak. Miközben a szükséget szenvedőben ellenséges pogányt látunk, hagyjuk, hogy egy pogány kultúra járjon át és határozza meg egész gondolkodásunkat, belső világunkat és tetteinket. De nem lehet a kereszténységet keresztényellenes módon védeni! (Vagyis lehet, de mi lesz a vége? Tudhatjuk, a történelem néhányszor megmutatta már. „Aki nem tanul a történelemből, az arra ítéltetik, hogy újra átélje azt.”)
Az első keresztény nemzedékeket nem a félelem jellemezte, hanem a szeretet: az Isten iránti és felebarát iránti feltétlen szeretet. Ahogy a korabeli pogány író értetlenül csodálkozva megfogalmazta: mi gondot viselünk a családunk elesett tagjaira. A zsidók gondot viselnek más családok szegényeire, de a keresztények gondot viselnek nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül minden elesettre… Ez felfoghatatlan volt előtte, mint ahogy azt se értették, hogyan szerethet valaki annyira egy istent, hogy érte dalolva menjen az oroszlánok szájába is.
Azt akarom ezzel mondani, hogy akkor ne védekezzünk? Épp ellenkezőleg! Ha kell, akár kerítéssel is – de ha a szívünk elé tesszük a kerítést, akkor nagy bajban vagyunk. Akkor ugyanis valójában nem a kereszténységet, nem egy élő, krisztusi kultúrát akarunk védeni – hanem csak önmagunkat. A nagy kollektív „ÉN” azonban csak illúzió, amiből könnyen kipottyanhatunk - és akkor mi is ott találjuk magunkat a kiirtandó pogányok között.
Így volt ez a kuruc időkben és így van most is. Ezért akik a félelemre építenek, bármilyen szép szavakat mondjanak is, épp az ellen az európai (keresztény) kultúra ellen dolgoznak, amit megvédeni óhajtanának.
Sípos (S) Gyula (www.szeretefoldje.hu)

Hozzászólások   

0 #5 Ábel 2017-11-28 08:03
Téves és hibás dolog a félelmet úgy beállítani, mint valami abszolút rosszt, amit ki kellene iktatni az életünkből.

A félelem egy teljesen normális emberi érzelem, amit Isten azért adott nekünk, hogy amikor reális és valóságos veszéllyel találkozunk, akkor azt ismerjük fel, és legyen motivációnk megfelelően reagálni rá. Enélkül már rég kihalt volna az emberiség.

Persze, lehet túlzásba is vinni a félelmet, ami már egészségtelen, lehet félni ártatlan és veszélytelen dolgoktól, illetve a reális veszélyektől való félelmet is felnagyíthatjuk úgy, hogy az már megnyomorítja az életünket.

De az iszlámtól való félelemmel kapcsolatban nem ez a helyzet. Aki a legalapvetőbb információk birtokában van, az teljesen reálisan értékeli az iszlámot veszélyesnek, és teljesen természetes és normális, ha ez félelmet vált ki benne. A kérdés, hogy mihez kezdünk ezzel.
Nyilván nem azt propagálom, hogy rettegésben töltsük a napjainkat, de a félelmet megbélyegezni, az éberséget elaltatni életveszélyes. Ha ellenállás nélkül befogadjuk az iszlámot, hamarosan olyan helyzetben leszünk, mint az egyiptomi kopt egyház. Ilyen helyzetben az ellenállás ellen agitálni gyakorlatilag árulás.

Az egy másik kérdés, hogy Jézussal a félelem is elviselhetőbb és konstruktívabb, hogy vele a vértanúság is értelmet kap - de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek az a feladata, hogy a nyakát odatartsa az iszlamista hóhéroknak, sőt behívja őket Európába, hogy itt is végezzék el a vérengzést.
Idézet
0 #4 László 2017-11-27 11:37
Egy bizalmasa szerint II. János Pálnak látomása volt Európa "iszlamista" inváziójáról

pa-8638169-800x500.jpg
Egy egykori bizalmasa szerint II. János Pál pápának prófétai látomása volt Európa muszlim inváziójáról a harmadik évezredben.

Mgr. Mauro Longhi, aki még tanulóként gyakran elkísérte az egykori pápát a kirándulásain, egy az észak-olaszorsz ági Bienno városának Szent Péter és Pál kolostorában tartott előadásában azt állította, hogy Szent II. János Pál misztikus volt, aki "párbeszédet folytatott" a Szűzanyával, és prófétai látomásai is voltak. Longhi atya előadásáról egy a YouTube videómegosztóra is felkerült videófelvétel is készült.

Longhi atya állítása szerint egy 1992-ben történt találkozójuk során II. János Pál egy nyomasztó látomásról számolt be neki Európa jövőjéről.

A pápa azt mondta nekem: 'Mondd el ezt azoknak, akikkel majd a harmadik évezred Egyházában találkozol. Látom az Egyházat egy halálos sebtől szenvedni. Egy mélyebbtől, fájdalmasabbtól , mint ezé az évezredéi,' ezzel a kommunizmusra és a náci totalitariánizm usra utalva. 'Iszlamizmusnak hívják. Meg fogják szállni Európát. Láttam a hordákat Nyugattól Keletig érkezni,' és felsorolta nekem valamennyi országot, egytől egyig: Marokkótól Líbiáig és Egyiptomig, és így tovább, egészen keletig.

A Szentatya hozzátette: 'Meg fogják szállni Európát, Európa olyan lesz, mint egy pince, régi emlékek, árnyékok, pókhálók. Családi hagyatékok. Nektek, a harmadik évezred Egyházának, meg kell fékeznetek a megszállást. Nem hadseregekkel, a hadseregek nem lesznek elegendők, hanem a hitetekkel, amit annak teljességében éltek meg.'

Longhi atya II. János Pál pápa kísérője volt a kirándulásain és sítúráin, 1985-től egészen a tíz évvel későbbi pappá szenteléséig. Az előadásában elmondta, hogy a Szentatya a feltűnést kerülve mindig egyszerű autóval hagyta el Rómát, és az Opus Dei egyik hegyvidéki házában szállt meg, Abruzzo városában.

Éjszakánként a pápa gyakran térdepelt a tabernákulum előtt az épület kápolnájában, "időnként élénk hangon is" társalgást folytatva az Úrral.

Longhi atya arról is beszámolt, hogy II. János Pál egyik legközelebbi barátja, a 2011-ben elhunyt Andrzej Deskur bíboros elmondta neki, hogy a Szentatya "a látomások adományával" bírt. "A Megtestesült Istennel, Jézussal beszélget; látja az Ő arcát, és látja az Ő édesanyjának arcát is" - hozta a tudomására a bíboros.

II. János Pál pápa közismerten a katolikusok és muszlimok közötti vallásközi párbeszéd szószólója volt, ő volt az első olyan pápa is, aki egy mecsetet meglátogatott, 2001-ben.

Ugyanakkor a 2003-ban kiadott Ecclesia in Europa apostoli buzdításában a Szentatya azt írta az iszlámmal folytatott párbeszédről, hogy "okosan, a lehetőségek és határok pontos ismeretében és Istennek minden gyermekére vonatkozó üdvözítő terve iránti bizalommal kell folytatni". A szent pápa ugyanott hozzátette: "szem előtt kell tartani a mélyen keresztény gyökerű európai kultúra és az iszlám gondolkodás közötti különbséget."
Idézet
0 #3 Bíró Gézáné 2017-11-21 20:47
Sosem tanulunk.a tortenelem ismetli onmagat.Igy fog szet morzsolodni a magyar.Elnezest ay ekezetek hianyaert,de atprogramoztak a gepem.
Idézet
0 #2 sigyu 2017-11-20 20:18
Én hurrápesszimist a vagyok. :-)
Idézet
+1 #1 Ábel 2017-11-20 11:33
Azért két pogányt elég egyértelműen azonosíthatunk:
Egyfelől az iszlámot
Másfelől a nyugati életellenes ideológiát, ami ma már a teljes szexuális szabadosságon túl (benne a gyermekek szodómiára nevelése), keményen kiáll az abortusz mellett is, már az ENSZ-en keresztül is rákényszerítve azt mindenkire.

A valóságtól senkit nem fog megmenteni a hurráoptimizmus .
Idézet

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés