Az imádság erejéről

Kategória: Eheti Megjelent: 2021. január 18. hétfő

Idén van a 17. év, hogy január 18-án, Árpád-házi Szent Margit ünnepén imádkozunk hazánkért és nemzetünkért. A közbenjáró imádság nagyon fontos és erős fegyverünk. Most következzék néhány tanúságtétel erről:

 Talán már csak kevesen emlékeznek rá, 2007. elején milyen nagy vihar dúlt Európában, egész erdőket kidöntve a szomszédos országokban is. A következő évi Nemzeti Imanap levélben azonban ezt írhattam: 2007-ben „Isten nagy kegyelmeit megtapasztalva, még nagyobb erővel és buzgalommal kívánunk készülni a Nemzeti Imanapra.  Fantasztikus év végéhez közeledünk. 2007. január 18-án, a harmadik Nemzeti Imanapon Isten lecsendesítette hazánk fölött az Európán átsöprő vihart. A megtisztulás munkáját látjuk magunk körül, amikor Szentlelkével átvilágítja országunk sötétségét, és felszínre hozza az elrejtett (gonosz) dolgokat…”
Három tanúságtétel a közbenjáró imaszolgálatról: „A 2017. szeptember 23-i Törökbálinti  Szeretet Földje Találkozón meggyógyult a térdízületem, amely miatt előző éjszaka nem sokat aludtam, mert fájt. Most teljesen tünetmentes és aludtam mint a bunda. Hálás köszönet érte az Úrnak és közbenjáró testvéreknek! Csodálatos nap volt!!! Szeretetteljes tisztelettel: Anna Nagykanizsáról”
„A múlt hét vasárnapján Törökbálinton gyógyító misén vettem részt. A nagylányom mondta, hogy kérjek gyógyulásért személyre szóló imát a testvéreinktől. Régóta fájt, fájdogált a lábam, fiatal korom óta nehéznek éreztem, e fájdalmak később erősödtek. Az idő múlásával kisebb, majd nagyobb viszerek alakultak, és dudorodtak ki a lábamon. A fájdalmak már napi szinten voltak jelen az életemben. Egyik nap iszonyatos fájdalmat éreztem mindkét lábamban. Se ülni, se állni, se lépni nem tudtam. Hiába támasztottam fel a lábamat, kentem be gyógykenőccsel, erős fájdalomcsillapítók ellenére sem tudtam lábra állni. Az éjszaka fájdalommal és alvás nélkül telt el. Reggelre valami javulás mutatkozott, de nem szűnt a fájdalom. Műtétet nem szerettem volna, így tűrtem a fájdalmakat. A gyógyító misén úgy éreztem, hogy Isten rajtam is segít, hozzám is szól Gyulán keresztül. Az imádkozó pár (Zsuzsi és Jenő) szintén gyógyulást kért számomra. És már aznap este megtörtént a csoda!
Jézus meggyógyított! Bizsergést és kis szúró fájdalmakat éreztem a lábamban. Ez többször is megismétlődött. Hihetetlenül, csodálkozva álltam fel. Megszűnt a fájdalom a lábaimban. Reggel nem hittem a szememnek: az erek visszahúzódtak és teljesen fájdalom mentesen járkáltam. Egy hét telt el azóta. Fájdalom nincs, csak hála és köszönet Istennek, aki ma is él, köztünk jár és gyógyít! (L. Kati)”
Egy május 1-i regionális karizmatikus találkozóról, Éva testvérünktől: „Egy néni alig tudott erre a találkozóra eljönni. Hallókészüléke volt, így se hallott már rendesen, annyira be volt gyulladva a füle. Szentségimádás alatt volt a közbenjárás. Kiszemelt egy közbenjáró párost, köztük engem is és fohászkodott a Jóistenhez, hogy meghallja a közbenjárók imáját. Amikor felkelt a székéből egy nagy pukkanást hallott a fülében és abban a pillanatban hallotta az éppen szóló hangos dicsőítő éneket. Odajött hozzánk imát kérni, és végig zavarban volt, mert nem akarta elhinni, hogy újra jól hall mindkét fülére... Hallja mindkettő imádkozónak az imáját. Dicsőség az Úrnak!”
Isten jelen van életünk minden területén és segíteni akar. Egy tanúságtétel a kitartó imáról és hitről, a Szeretetláng kápolna és közösségi ház történetéből: „Az udvarban működő pékségnek egyre rosszabbul ment, végül bezárt. Lekapcsolták az áramot, elzárták a vizet, fűtés, világítás nélkül maradtunk, így az utolsó három évben már lelki napokat sem tudtunk szervezni, csak a heti kétszeri ima-összejövetelünket tartottuk meg. (Télen pokrócba burkolózva, a sötétben gyertyával világítva…) Ebben a szinte kilátástalannak tűnő helyzetben kezdett el járni a kápolnába egy fiatal, sokgyerekes vállalkozó, Bernyák Bence és felesége Anna, akik felajánlották, hogy megvásárolják az egész ingatlant: a hátsó részt a vállalkozásuknak, az első részt – a családi házat és a kápolnát – pedig felújíthatjuk és tovább működtethetjük… Isten ajándékaként éltük meg ezt a pillanatot, Isten válaszaként a drága testvérek hűségére, kitartására és imáira. A felújításhoz kért - általunk felajánlott -, nyolc millió forint néhány hónap alatt összegyűlt az adományokból. Isten csodájaként éltük meg, ahogy mozgásba lendültek a dolgok, megnyíltak a szívek ennek a szép tervnek a megvalósítására: újítsuk fel a kápolnát és alakítsunk ki egy közösségi házat, nagy teremmel, több mosdóval, a kápolnához kapcsolódó sekrestyével…”
Isten, hazánkért térdelünk elődbe – énekeljük, s tegyük is egyházunkért és hazánkért, minden emberért, hogy Isten kegyelme átjárhasson minket, az egész Kárpát-medencét, békét és szabadságot hozva mindannyiunknak.
Imával és szeretettel: Gyula (sipos)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés