Az „Új Tavasz” II. János Pál pápa szerint

Kategória: Eheti Megjelent: 2018. augusztus 27. hétfő

„A megváltás harmadik évezredében Isten a keresztények nagy Tavaszát készíti elő, amelynek kezdete immár előre látható” - írta II. János Pál pápa 1999 pünkösdjére, apostoli levelében. De vajon mi ennek az új, nagy tavasznak a tartalma? Érdemes ezt a nagy pápa tanítása és tettei alapján végig gondolni, nehogy olyan dolgokban reménykedjünk, amelyek nem részei ennek a Tavasznak, így félrevezetve magunkat és népünket is…

Az bizonyos, hogy II. János Pál pápa mélységesen hitt abban, hogy a Krisztus utáni harmadik évezred kezdetével valami új, Istennek tetsző dolog kezdődik el (ahogy egyik könyvünk címe is sugallja: A XXI. század Isten évszázada). Emlékezzünk vissza a 2000. év Nagy Millenniumára, amit a pápa az ószövetségi jóbel-év mintájára képzelt el, amikor minden bűnt és adósságot elengednek és az egész teremtett világ megpihen, megújul. Ezt szolgálták az előkészítő évek (A Fiú, a Szentlélek és az Atya éve) és biztosak lehetünk abban, hogy II. János Pál pápának ez a nagy víziója Istentől inspirált terv volt.
Ha azt vizsgáljuk, hogy mi a tartalma ennek a Tavasznak a szent pápa elgondolása szerint, akkor azt kiolvashatjuk nem csak az enciklikáiból, leveleiből, beszédeiből, hanem pápaságának nagy és forradalmi tetteiből is. Ilyen volt a bűnbánat meghirdetése - több, mint százszor kért ő is bocsánatot az Egyház nevében az általunk elkövetett bűnökért -, a világméretű missziós munka – gondoljunk folyamatos apostoli útjaira és a világtalálkozókra -, az életszentség példáinak előtérbe állítása a boldoggá és szentté avatások segítségével (is), az Evangélium világos és szilárd meghirdetése az Egyház által….és még sorolhatnánk. Ezek teljesen új színt vittek a modern kori pápaság történetébe.
Fontos azonban figyelmeztetnünk magunkat, hogy ez a Tavasz elsősorban az Egyház, és a kereszténység nagy tavasza, nagy megújulása, ami aztán magával hozhatja a világ megújulását – tehát nem a világ tavasza és nem világi elgondolások szerinti tavasz! Nem a világi problémák megszűnése, hanem a világi problémákra adott keresztény válasz, a Jézus Krisztus tanítása alapján adott válasz megerősödése!
Ha most megnézzük Ferenc pápa működését, akkor azt láthatjuk, hogy az ő munkássága tovább viszi II. János Pál pápa örökségét – akár a bűnbánatot, a szentek például adását, a missziót, stb. tekintjük -, egyben ezt az új Tavaszt öntözi, amikor krisztusi választ ad a világ kihívásaira. Az új elem annyi elődjéhez képest, hogy személyes példájával kikerülhetetlenül személyes szintre viszi le ezt a választ, szembesítésre késztetve minket is. Hogyan is állok én a szegénnyel, a menekülttel, az árvával, az elhagyottal? Adok-e a pénzemből, időmből, tehetségemből a rászorulónak? Együtt érzek-e a szenvedővel, az elválttal, a magára hagyottal? Képes vagyok-e felebarátomnak tekinteni a más felekezetű keresztényt, a más vallású embert és a hitetlent? Vagy a félelem, az önvédelem, az önzés, a megítélés, az elzárkózás, a kibeszélés, az irigység, a harag határozza meg a döntéseimet?
Pártunk és kormányunk kereszténydemokráciát akar építeni – örülünk. Most kellene egyházunknak, és nekünk is személyesen – hiszen a mi felelősségünk is -, kiállni, és a többiek elé élni, mi is akkor az a krisztusi élet, mi az a kereszténység, ami ezt a kereszténydemokráciát valóságossá teszi.
Persze megtehetjük, hogy elzárkózunk ettől. Megelégedhetünk egy külső mázzal, ami mögött még mindig a mi önző énünk lapul. A felelősség-áthárítással. Csakhogy így az a veszély fenyeget minket, hogy pont azt veszítjük el, amiért szavakban úgy lelkesedünk. Mert ha valóban Isten víziójából fakad az új tavasz ígérete, akkor ez meg is fog valósulni – mi azonban, akik mondjuk, de nem tesszük, kimaradunk ebből, s így kimarad hazánk is mindabból az áldásból, amit az új tavasz által nyerhetnénk. Akkor ugyanis hiába mutogatunk majd vissza, hogy félrevezettek minket, a vezetőink a bűnösek, akkor egyébként is az tűnt helyesnek… (A másokra mutogatás már az első emberpárnak se jött be.) Mert mi magunk vezetjük félre magunkat, saját magunk miatt…
Sípos (S) Gyula (www.szeretefoldje.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés