Az útmutatás hiánya

Kategória: Eheti Megjelent: 2018. július 30. hétfő

Feleségem régi kívánsága teljesült, a hétvégén két baráti családdal felmentünk a Magas Tátrába a Lomnici nyereghez túrázni, meg szép templomokat nézni. (Két sokórás erős menetünk is volt a hegyre, esőben a kövek között, én meg rájöttem, milyen jó, hogy én az Alföldre születtem, napsütéses sík vidékre... :-) ) Nem erről akarok azonban írni, hanem először egy meglepő dologról, ami mintha egész Szlovákiára jellemző lenne.

Hazánkban nem lehet szlovák autópálya-matricát kapni, csak náluk – de ott se akárhol! A határátlépés után ott bolyongtunk, azt keresve, ugyan hol lehetne venni, mert még a saját benzinkútjukon (slovnaft) sem mindegyiken (végül egy kisebben igen). Tábla, útmutató segítség, a nálunk megszokott matricás logó sehol, csak a kérdezősködés…
Végül egész utunkat jellemezte az útmutatás, tájékoztatás hiánya. A Csorba-tó, Poprád, Lomnic elvileg kiemelt turista célpontok lennének, de ennek az utakon vajmi kevés jele tapasztalható. A szepesszombati Szent György templom gótikus faszobrai, oltára messze földön híresek, mi is oda igyekeztünk vasárnap reggeli szentmisére, de majdnem nem sikerült megtalálnunk se! Szepesszombat nevét se magyarul, se szlovákul nem találta a GPS. Azt tudtuk, hogy a falu már összenőtt Popráddal, valahol ott kell keresgélnünk – hát ezt tettük, a tornyot láttuk is, de hogy az útvesztőn keresztül hogyan is lehetne oda eljutni?
A dolog teljesen érthetetlen. A régi szepesszombati főutca szépen helyreállítva, vendéglők, szálláshelyek, a templom és környéke gyönyörű, láthatóan a turistákra (is) várva – és ehhez képest se szlovák, se angol, se más nyelven sehol egy irányjelző tábla, útmutató. A templomban fényképezni tilos – rendben. A mise után rögtön kiküldenek, bár halljuk, hogy a bezárt kapu mögött még orgonál a kántor – de rendben, biztos mennie kell a papnak. De sehol egy ismertető, kis füzet, még egy képeslapot se lehet venni a csodálatos templombelsőről… Üldögéltem vasárnap délelőtt az üres főtéren és azon gondolkodtam, vajon miért van ez így? Mi az oka az útmutatók hiányának?
Talán a gondatlanság? A szlovákok úgy gondolják, hogy aki akarja, úgyis megtalálja…. Vagy esetleg azt hiszik, hogy a Magas Tátra és nevezetességei olyan ismertek és híresek, hogy nem is kell külön propaganda? Lehet mondani, hogy Medjuorjéban, vagy akár a Budai Várban túl sok a tábla, túl sok az árus, de ha szembesülünk ezek teljes hiányával, mindjárt jobban megbarátkozunk a tájékoztatás és az üzlet gondolatával. Ráadásul ez így elég kontraproduktív, hiszen itt emberek, közösségek, vállalkozók láthatóan sok pénzt fektettek be vendégszállásokba, éttermekbe, akkor mégiscsak célszerű lenne valahogy oda is vezetni az embereket…
Ahogy üldögéltem ott a főtéren, arra gondoltam, talán a mi egyházunk is egy kicsit ilyen. Vannak benne nagyon értékes gondolatok, teológiák, emberek, épületek. Hitigazságaink rendszere lenyűgöző, Istenünk szeretete magával ragadó – de vajon mi rendesen kitáblázzuk-e az embereknek, hol és hogyan ismerhetik meg ezeket? Vagy ilyen szlovák módin azt gondoljuk, hogy akit érdekel, az majdcsak idetalál valahogy?
Szent Pál apostol volt és evangelizátor, de az örömhír hirdetését a legjobb értelemben vett propagandával (is) művelte, és minden eszközt bevetett, amit csak bevethetett. (Pedig egy volt farizeusnak az athéni bálványszobrok között sétálni és beszélgetni nem lehetett olyan egyszerű és magától értetődő dolog…) Az evangelisták is megírták könyveiket, a hívők leveleket írtak, és a római katakombákba is bekarcolták a jeleket - sőt képeket festettek -, hogy senki ne tévedjen el…
Pártunk és kormányunk meghirdette, hogy kereszténydemokráciát építene – de mit is jelent ez? Az bizonyos, hogy a II. Világháború után Európa újjáépülése és a nemzetek megbékülése kereszténydemokrata politikusok vezetésével történt. A közös Európa víziójának meghirdetése szintén tőlük származik, bármi is lett belőle. Ha azt akarjuk, hogy a mi kereszténydemokráciánk ne csak egy újabb „politikai termék” legyen, hogy az útkeresők ne tévedjenek el, akkor nekünk kell(ene) megmutatni, elmagyarázni, a többiek elé élni, mit is jelent kereszténynek és demokratának lenni. Mert ha a keresztény és demokrácia szó a kívülállók számára a korrupcióval, demagógiával, lejárató kampányokkal, fúrással és habzsolással kapcsolódik össze, akkor mi, keresztények csak parazsat gyűjtünk a fejünkre…
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés