Keresztény babonaságok

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2011. augusztus 18. csütörtök

Talán furcsának tűnhet ez a szókapcsolat, de igaz. És most nem is abban az értelemben szeretnék írni erről, ahogy azt mindannyian ismerhetjük – amikor a keresztény igazságokat mindenféle babonaságokhoz keverik és keresztény sámánizmusról, keresztény jógáról vagy épp magyar krisztusról beszélnek. Az alábbiakban tárgyalt két babonaság mélyebbre hatol, mert tökéletesen krisztusinak mutatja magát, és ez súlyos következménnyel jár. Az egyik az amikor túlértékelik az ördögöt, a másik amikor alulértékelik az Istent. Példát hozok mindkettőre:

1. Időről időre lehet olvasni arról, hogy – főleg az afrikai, animista hitet gyakorló országokban – boszorkányokat égettek meg, varázslókat üldöztek és öltek meg. A napokban jelent meg a hír, hogy megöltek egy varázsló férfit és egész családját, mert az állítólag a láthatatlan varázspéniszével megerőszakolta az asszonyaikat… Paradox módon ezek azok a területek, ahol a fundamentalista keresztény evangelizáció is erősen hat. Miért? Mert mindkettő tudja, hogy van ördög, erősen hisz a létezésében és munkájában. Amikor aztán ezek a természet-valláson lévő emberek és közösségek meghallják, hogy a keresztény isten erősebb – és Isten kétségkívül hatalmasabb mindenkinél, ezt az evangelizációk bizonyítják -, örömmel pártolnak hozzá, és el is várják, hogy az cselekedjen. Csakhogy ez a „cselekvés” mintha túl sokszor nélkülözné a valódi megkülönböztetést (hogy mi a probléma valódi oka). Láttam egy videót, ahol ilyen újprotestáns közösség tagjai arról számoltak be, hogyan semmisítették meg a faluban élő boszorkány hatalmát – végül a nő és családja elmenekült, lám, az evangélium máris győzedelmeskedett. A filmből nem volt eldönthető, hogy valóban egy sötét szellemi hatalmat használó családról volt szó, vagy csak egy szerencsétlen asszonyról, aki bűnbakjává vált a rossz időjárásnak…

Természetesen nem gondolom, hogy ne történnének valódi megtérések vagy szabadulások, sőt! De azt is gondolom, hogy a babonás, mágikus gondolkodásmód alóli felszabadulásra is nagy szükség lenne. Az európai (keresztény gyökerű) kultúra nagy eredménye volt, hogy segített feltárni a természeti jelenségek, betegségek valódi okait. Azért mégiscsak jó dolog, hogy a pestis ellen nem csupán füstöléssel és imával tudunk védekezni, hanem egyszerű védőoltással is, mivel értjük ennek a betegségnek a valódi természetét. Most azonban – épp a valódi Isten-hit kiveszésével – a régi keresztlény kultúrákban is újra felerősödtek a babonaságok. Buzgó keresztények ott is ördögöt látnak, ahol egyébként más (pszichés, lelki, stb.) ok játszik közre. Pedig a hivatalosan elismert, egyház által felkent ördögűzők legelső figyelmeztetése, hogy ezt a megkülönböztetést mindig el kell végezni, és azt írják egyöntetűen, hogy a hozzájuk kerülő esetek döntő többségében nem ördögi megszállottság, hanem egyéb ok áll a zavaros élet hátterében! (A megkülönböztetés komolyságát jelzi, hogy ilyenkor egy csapat foglalkozik a pácienssel, ahol az exorcista mellett van pszichológus, terapeuta és a lelki- és imaéletben jártas, tapasztalt ember…)

Nagyon nagy kárt tud okozni, ha ördögi megszállottságot állapítunk meg ott, ahol ez nem áll fenn – vagy ha van is valami gonosz szellemi befolyás, az nem ilyen mértékű. Egyrészt elvonjuk ezeket az embereket a valódi gyógyulástól – hiszen ha nem megfelelő a diagnózis akkor nem megfelelő a gyógymód sem -, másrészt mély lelki sebeket okozhatunk, hosszú időre megbélyegezve őket.

2. A másik fajta babonaság szintén nagyon keresztényinek mutatja magát, bár épp az ellenkező irányban. Isten szeretetét meg nem értve, azt valami emberi érzelmességgel azonosítva gyakorlatilag tagadják az isteni önállóságot, hatalmat. Mindent átruháznak az emberre, Jézus minden olyan tanító beszédét, ahol az ítéletről vagy Isten hatalmáról beszél kimagyarázzák, nehogy Ő „rossz színben” tűnjön fel. Az ember maga választja a poklot - ha van egyáltalán -, az ördög csak ijesztgetés, de ha van is, nincs jelentősége. De hát hogyan is lenne, ha egyszer Isten mindent megbocsát? Hacsak a bukott angyalok nem maguknak választották ezt az életet…

Szeretném az elején leszögezni: az ördög nem választotta a poklot és nem is akar ott lenni! Az számára is borzasztó hely, mert ott nincs semmi az életből (Életből!) ami után sóvárog. A sátán nem a poklot választotta, hanem Isten trónját – csak azt nem kaphatta meg! Isten ítélete sújtotta, mint ahogy Isten ítél meg mindenkit. Természetesen igaz, hogy Isten a Szeretet és az Ő ítélete tele van irgalommal és nagylelkűséggel. Igazából jobb nekem Isten ítélete alá esnem, mint magamat megítélnem, mert magam hol felmentem, hol elítélem – hiszen magam se ismerem magamat eléggé! Isten jobban ismer engem, mint én önmagamat, és mindent a javamra ítél, ami csak lehetséges! A mennyek országába azonban nem juthat be csak a szent, tiszta és igaz - tisztítőtűz nem más, mint Isten irgalmának bizonyítéka, hogy egyáltalán bejuthassuk, az Ő kegyelméből! (Lásd még ehhez: Háziasított Isten: 

http://www.szeretetfoldje.hu/index.php/eheti/905-haziasitott-isten)

Amikor Péter megkérdezi: „hát akkor ki üdvözülhet?” – Jézus világosan válaszol: „embernek ez lehetetlen – de Istennek minden lehetséges”! Ez a „lehetséges” Jézus Krisztusban jött el. Jézust (Istent) nem kell kimagyarázni a keményebb szavak alól. Ha Ő azt mondja, hogy akin nincs menyegzős öltözék, azt a gazda kidobatja a menyegzős lakomáról, akkor azt nem szabad az ellenkezőjére magyarázni – hát hogyan is tehetne ilyet Isten -, hanem meg kell értenünk, miért mondja ezt a Messiás! Jézus Krisztus inkább meghalt, minthogy tanítása igazságán változtasson – nagyon méltánytalan és babonás, ha helyette emberi bálványisteneket fabrikálunk magunknak s ehhez még az Ő tekintélyét is felhasználjuk!

Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés