Magyarázat a megszentelt élet évének hivatalos szentszéki logójához

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2014. november 25. kedd

Közzétették a november 30-án, advent első vasárnapján kezdődő megszentelt élet évének logóját, melyhez a Megszentelt Élet Intézményeinek és Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja adott magyarázatot – tájékoztat a Gratuitas Szerzetesteológiai Intézet. "Evangélium, prófécia, remény."

A logó:

Egy galamb gömbre épülő poliédert tart a szárnyán, miközben a vízre ereszkedik; a vízből három csillag emelkedik ki, amelyeket a másik szárnyával őriz.

A megszentelt élet évének logója, melyet Carmela Boccasile olasz festőnő készített, szimbólumokon keresztül jeleníti meg a megszentelt élet alapértékeit. A megszentelt életben ugyanis „a Szentlélek folytonos tevékenysége ismerhető fel, amely a századok folyamán a karizmák sokasága által kibontakoztatta az evangéliumi tanácsok gazdag megvalósulását, s ily módon is megjelenítette az egyházban és a világban, a térben és az időben Krisztus misztériumát” (VC 5).

A galamb grafikai körvonalai a béke arab jelét is sejtetik: utalás a megszentelt életet élők azon hivatására, hogy példát adjanak az egyetemes megbékélésre Krisztusban.

A logó szimbólumai

A galamb a vizeken

A galamb hagyományosan a Szentlélek működését jelképezi, aki életet fakaszt és kreatívvá tesz. Utal a történelem kezdetére: kezdetben Isten Lelke lebegett a vizek felett (vö. Ter 1,2). A galamb, mely leszáll, és végigsiklik a kifejeződést még nem nyert élettől tajtékzó tengeren, a türelmes és bizakodó termékenységre utal, az őt körbevevő jelképek pedig a Lélek teremtő és megújító tevékenységét idézik fel. A galamb arra is utal, hogy a Lélek megszentelte Krisztus emberségét megkeresztelkedésekor.

A mozaikkövekből kirakott vizek az emberi és kozmikus elemek összetettségét és harmóniáját jelzik. A Lélek úgy működik, hogy ezek az elemek „sóhajtozzanak”, Isten titokzatos terve szerint (vö. Róm 8,26–27), hogy egy irányba tartsanak, a befogadó és termékeny találkozás irányába, amely új teremtéshez vezet. A történelem hányattatásai közt a galamb ott száll a vízözön felett (Ter 8,8–14). A megszentelt férfiak és nők az evangélium jegyében járják zarándokútjukat a népek között, sokféle karizmájuk és szolgálatuk által „Isten sokféle kegyelmének jó intézőiként” (1Pét 4,10) élnek. Meg vannak jelölve Krisztus keresztjével, a vértanúságot is vállalják, az evangélium bölcsességével lakják be a történelmet, és azt az egyházat jelenítik meg, amely Krisztusban átölel és meggyógyít mindent, ami emberi.

A három csillag

A megszentelt élet identitására, világban elfoglalt helyére emlékeztet: confessio Trinitatis – a Szentháromság megvallása; signum fraternitatis – a testvériség jele; servitium caritatis – szeretetből fakadó szolgálat. A háromságos Isten kapcsolatot kereső szeretetének áramlását fejezik ki, amelyet a megszentelt személyek igyekeznek nap mint nap megélni a világban. A csillagok utalnak arra a három aranycsillagra is, amellyel a bizánci ikonfestők ábrázolják Máriát: ő az egészen szent, ő az istenszülő, ő Krisztus első tanítványa – minden megszentelt élet példaképe és védőszentje.

A gömbre épülő poliéder

A gömbre épülő kis poliéder az egész világot jelképezi, hiszen miként Ferenc pápa mondja (EG 236), a poliéder fejezi ki legjobban a népek és a kultúrák sokféleségét. A Lélek lehelete fenntartja és a jövőbe vezeti a világot: meghívás ez a megszentelt személyek számára, hogy „Lélek-hordozókká (pneumatophoroi) váljanak, olyan valóban lelki férfiakká és nőkké, akik képesek […] titkon megtermékenyíteni a történelmet” (VC 6).

A mottó:

Vita consecrata in Ecclesia hodie
Evangelium, Prophetia, Spes

Megszentelt élet a mai egyházban
Evangélium, prófécia, remény

A mottó is olyan értékeket – identitást és távlatokat, tapasztalatot és eszményeket, kegyelmet és úton létet – kíván hangsúlyozni, amelyeket a megszentelt személyek megéltek és ma is megélnek az egyházban mint Isten népében, mely a népek és kultúrák között zarándokol a jövő felé.

Evangélium: a megszentelt élet alapszabályát jelöli, amely nem más, mint „Krisztus követése az evangélium tanítása szerint” (PC 2a). Először mint „Jézus lét- és cselekvésmódjának élő emlékezete” (VC 22), azután mint életbölcsesség a Mester által a tanítványoknak adott sokféle tanács fényében (vö. LG 42). Az evangélium eligazító bölcsességet és örömet ad (vö. EG 1).

Prófécia: a megszentelt élet prófétai jellegére utal. A megszentelt élet ugyanis „úgy mutatkozik meg, mint a részesedés különleges formája Krisztus prófétai hivatalában, amelyet a Szentlélek Isten egész népével közöl” (VC 84). Valódi prófétai szolgálatról beszélhetünk, amely Isten igéjéből születik és táplálkozik, ezt az igét pedig az élet legkülönbözőbb körülményei között kell befogadni és megélni. Ez a „hivatal”, ez a prófétai szerep abban fejeződik ki, hogy a megszentelt élet bátran szóvá teszi a helytelen dolgokat, meghirdeti Isten új „látogatásait”, „és új utakat keres, hogy Isten országának evangéliuma megvalósuljon a történelemben” (uo.).

Remény: a keresztény misztérium végső feladatára emlékeztet. Olyan korban élünk, amikor széles körben elterjedt a bizonytalanság, hiányoznak a távoli jövőbe mutató tervek: a remény kulturális és szociális szempontból törékeny. Homályos a jövő, mert „eltűnni látszanak Isten nyomai” (VC 85). A megszentelt életnek van egy állandó eszkatologikus irányultsága: arról tanúskodik a történelemben, hogy egyszer minden remény végérvényesen céljához ér, és a megszentelt élet átalakítja a várakozást „misszióvá, hogy Isten országa már itt és most egyre jobban megjelenhessék” (VC 27). A remény jeleként a megszentelt életet élők az emberek társául szegődnek, megéreztetik velük Isten irgalmát, a jövő és a bálványoktól való mentesség példázatát jelenítik meg.

„A szeretettől vezérelve, melyet a Szentlélek kiárasztott szívünkbe” (Róm 5,5), a megszentelt férfiak és nők magukhoz ölelik az egész világot, a háromságos Isten szeretetének emlékezetévé válnak, a közösséget és az egységet építik, őrszemekként imádkoznak a történelem hegygerincén, osztoznak az emberek bújában-bajában, és velük együtt keresik csendesen Isten Lelkét.

Fordította: Tőzsér Endre SP

Forrás: Vatikán

Logó: Szerzetes.hu

Magyar Kurír

Hozzászólások   

0 #8 lausdeo 2014-11-28 17:15
Kedves Ábel!
Talán igaza van. Nem sokra megyek azzal, ha itt leírom a véleményemet. Távol áll tőlem, hogy én bármit is előírjak a pápának, ez teljesen értelmetlen lenne. Egyszerű mezei katolikus hívőként maximum imádkozni tudok érte. Beszélgetni azonban szerencsére még szabad. Jó lenne, ha lenne katolikusok számára egy olyan nyílt internetes fórum, ahol beszélgethetnén k egymással.
Idézet
0 #7 Keresztelő 2014-11-28 17:06
Látom, jó emberek gondoskodnak a honlap színesebbé válásáról.
Megmondom, amikor Napfényes Budapesten az Andrási úton járkáltak a színes egyéniségek a törvény oltalma alatt voltak ott, én távol maradtam, az egész várostól. 
Idézet
0 #6 Ábel 2014-11-28 12:53
Lausdeo, nem biztos, hogy azt teljesíti Jézus akaratát, aki minden mondatában az ő nevét emlegeti.

Úgy látom, maga szívesen előírná Ferenc pápának, hogy a legkülönbözőbb helyzetekben miről beszéljen, mit mondjon, mit ne mondjon. Nem tudom, mi lenne a feladata az életben, hogy mire hívja Jézus, de hogy nem erre, az tuti.
Idézet
+1 #5 barnan 2014-11-26 21:18
Jómagam is azt gondolom, nem az általunk választott keresztény szimbólumok hordozzák magukban a lényeget életünkre, jövőnkre vonatkozóan. Mindannyiunkat a megtermett gyümölcsök alapján fognak megítélni.

A föld sójának lenni, a világ világosságának. Jézustól kaptuk küldetésül, mi keresztények s ezen belül egyben Ferenc pápa is.

Kérdések fogalmazódhatna k meg az emberben, amelyeket azt gondolom, részben magunk is megválaszolhatunk.

Vajon kit szolgált az Európa Parlamentben Ferenc pápa, mert egyszerre két irányba nem szolgálhatott? Keresztény küldetése ellenében vagy a küldetés irányába szolgáltak megnyilvánulásai?

Gondoljuk végig azt is, Jézus, amikor Isten neve említése nélkül, megnyilvánulása ival jó cselekedeteket vitt végbe vagy éppen célzott irányokban tanított példabeszédein keresztül, vajon kinek a dicsőségét szolgálta, párhuzamosan kiknek az érdekében járt el?

Vajon Ferenc pápa mondandójának centrumát valóban az emberbe vetett hit és nem Isten képezte volna?

"A pápa lelkipásztori hivatásából kiindulva minden európai állampolgárnak a remény és a bátorítás üzenetét hozta el. A remény üzenete arra a bizalomra épül, hogy a nehézségek az egység nagy hatású előmozdítóivá válhatnak, hogy leküzdjük Európa – és vele együtt az egész világ – félelmeit. Reménység az Úrban, aki jóvá alakítja át a rosszat, életté alakítja át a halált." (s lám, közben Isten neve is előtűnik a tartalomban)
Idézet
0 #4 lausdeo 2014-11-25 23:38
Hagyjuk a szimbolikát, nézzük a tényeket. Ferenc pápa tegnap beszédet mondott az Európai Parlamentben. Krisztus földi helytartója vajon hányszor említette beszédében szeretett Megváltónkat Jézus Krisztust? Sajnos (szégyenszemre) egyszer sem. Beszélt a megtérés vagy a bűnbánat jelentőségéről? Hirdette az üdvözülés egyedüli Krisztusi útját? Nem és nem!  :(  A vén, hitehagyott és erkölcsileg végletekig lezüllött Európa viszont megtudhatta tőle, hogy az Európai Unió alapító atyái olyan jövőt képzeltek el, melynek középpontjában az emberbe vetett bizalom állt - ez humanizmus, nem kereszténység (!). Sokat beszélt az emberi méltóságról is, Krisztust nem említve, pedig az ember csak Krisztusban, őt követve lesz méltó arra, hogy Isten országának polgára legyen. Forrás: http://magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beszede-az-europai-parlamentben/?utm_source=fblike
Idézet
+1 #3 barnan 2014-11-25 22:28
Folyamatosan próbálták/próbá lják Ferenc pápát hamis prófétának beállítani, illetve a szabadkőművessé ggel is összefüggésbe hozni. A források sokszor rágalmazó weboldalak, sokszor sajnos nem tájékozódunk kellően adott témákban és engedjük, hogy ezen oldalak vezessenek bennünket.

Ha Ferenc pápa hatágú csillagot használna jelenben a címerében, akkor talán már éppen a Dávid-csillagot vélnénk felismerni abban és azon irányban kreálnánk gondolatsorokat . Talán nem véletlen az sem, hogy a jelenben már nem is ötágú, de nem is hatágú a csillag pápánk címerében.

Mielőtt valahol pálcát kívánnánk törni Ferenc pápa felett magunkban, érdemes tájékozódni a keresztény szimbolikák világában. Az irányban pl., hogy az ötágú csillag bír-e és ha igen, milyen jelentésekkel a keresztény ábrázolásokban.

A következetesség elvei mentén el kell gondolkoznunk azon is, hogy hogyan viszonyulunk más hasonló megjelenítésekh ez, akár:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csod%C3%A1s_%C3%A9rem#mediaviewer/File:Miraculous_medal.jpg

(A fenri ábrához visszatérve, kérem, nézzük meg a csillagok ábrázolását, miért állnak úgy ahogy, mihez igazodva, illeszkedve kerültek megrajzolásra, amelyek egyébként még így sem képeznek lefele mutató csillagformulák at - ha csak nem szándékozzuk magunk akarva/akaratla nul azt belelátni a logóba).
Idézet
0 #2 bmedve 2014-11-25 10:14
Most vettem észre, hogy az alsó csúcsával lefelé áll. Így méginkább fájdalmas számomra...
Idézet
0 #1 bmedve 2014-11-25 10:12
Fájdalommal tölt el, hogy a pentagrammát egyre több helyen alkalmazzák egyházi körökben a hatágú csillag helyett. Még Ferenc pápa címerében is ezek a csillagok tűntek fel először, hála a Jóistennek, pár hét múlva azt módosították.
Idézet

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés