Jobban árt a gyerekeknek a mobil sugárzása

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2014. augusztus 27. szerda

A drót nélküli kommunikációs eszközök, magyarul a mobiltelefonok káros hatását már régóta kutatják, némiképp ellentmondó eredményekkel. Nemrég jelent meg egy friss összefoglaló tanulmány, amelynek tanulsága szerint ezek az eszközök a kibocsátott mikrohullámú sugárzás miatt kiemelten veszélyesek lehetnek a kisgyermekek és a még meg nem született magzatok egészségére.

A gyerekek agya sérülékenyebb

A tanulmány szerzői sokféle forrásból dolgoztak: áttekintették az eddig a mobiltelefonhasználat és a betegségek gyakorisága témájában megjelent orvosi cikkeket, de foglalkoztak a telefonok mikrohullámkibocsátását mérő adatokkal, és összevetették a kormányzati és a telefongyártók által kiadott dokumentumokat is. Arra a következtetésre jutottak, hogy a gyerekekre és a magzatokra, különösen az idegrendszerükre ártalmas a telefonok sugárzása.

Ennek az az oka, hogy a babák és gyermekek koponyacsontja vékonyabb, agyszövetük pedig felépítéséből és az agy relatíve kisebb méretéből adódóan jobban elnyeli a szóban forgó hullámokat a felnőtttekéhez képest. A magzatok a leginkább veszélyeztetettek, mert az ő idegrendszerük még csak most van kialakulóban, a mikrohullámok hatására pedig zavart szenvedhet az idegsejteket megóvó és tápláló sejtek, az úgynevezett mielinhüvely fejlődése.

A gyerekek agya a fenti különbségek miatt a mikrohullámok kétszeresét nyeli el a felnőtt agyhoz képest. A csontvelő esetében még ennél is rosszabb a helyzet: a gyerekcsontvelő tízszer annyi mikrohullámú sugárzást fog fel, mint a felnőtteké.

A mikrohullámmal működő kommunikációs eszközöket illetően szabályozásokat is kiadnak, erre sok esetben az adott ország törvénykezése kötelezi a gyártókat. ennek köszönhetően például az okostelefon, laptop- és tabletgyártók kötelesek megadni, milyen messze kell tartanunk a testünktől az adott eszközt ahhoz, hogy ne érjen minket káros dózisú sugárzás.

Laptopok és tabletek esetében jelenleg általában 20 cm-ben határozzák meg ezt a távolságot. Akkor most álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk át, mennyi húsz centi, és mikor tartottuk utoljára ennél közelebb magunkhoz a kütyüt. Például az ölünkben.

További gond, hogy ezeket a szabályokat nem igazán frissítik, a jelenlegi húsz centit még abban az időben állapították meg, amikor azt gondoltuk, hogy leginkább a túlmelegedés okozhat szöveti károsodást, a mikrohullámmal kevésbé számoltunk. Pedig hosszútávon ez utóbbinak a káros hatásai kifejezettebbek lehetnek.

Veszélyes játékok

Az eddigi kutatások kissé ellentmondásosak ebben a tekintetben. Mindenesetre, úgy tűnik, hogy egyes tumortípusok kialakulásának kockázatát növeli a kommunikációs eszközök és egyes, szintén nem ionizáló sugárzást kibocsátó játékok használata. Ezek közé tartoznak a rosszindulatú agytumorok bizonyos fajtái és a hallóideg daganatai.

A szakértők szerint még nincs elég adat, illetve elég jól tervezett kutatás a témában ahhoz, hogy biztosak lehessünk a mobileszközök bűnösségében: konkrétan abban nem biztosak, hogy kizárólag a mobileszközök a ludasak, vagy más környezeti faktorok hatása is felelőssé tehető a fenti tumorok kockázatának növekedésében. Ezért jobb és alaposabb kutatásokra van még szükség ahhoz, hogy kimondhassák a végső szót, de adddig is óvatosságra intenek.

Dr. Lunsford, a téma egyik kutatója szerint „nem valószínű, hogy a mobiltelefonok valaha eltűnnének; összességében ezek az eszközök egyébként is jóval több életet mentenek meg, mint amennyit esetleg követelhetnek. A digitális gyermekjátékok esetében azonban jóval óvatosabbnak kell lennünk”. Bár a gyerekek imádják az ilyesmit, a miénk legalábbis odavan a nyomogatható, zenélő, kijelzős holmiért, valószínűleg nincs feltétlenül szükség arra, hogy kétéves gyerekek tableten nézzék az esti mesét és okostelefonnal játsszanak.

Az összefoglaló tanulmány szerzői is a gyerekjátékok veszélyeire figyelmeztetnek leginkább. A piacon ugyanis rengeteg olyan, mikrohullámot kibocsátó játékot árulnak, amelynek a hosszútávú veszélyeivel még nem vagyunk tisztában – „csak” annyit tudunk, hogy ezek a sugarak kísérleti körülmények között idegrendszeri tumorokat képesek okozni, és hogy a gyerekek agya jobban elnyeli a sugarat. A potenciálisan tumorkeltő sugárzások annál nagyobb kockázatot jelentenek, minél kisebb a gyerek (mivel annál jobban elnyeli őket a fiatal agyszövete és annál vékonyabb a koponyacsontja is.)

Akkor most rákot okoznak vagy nem?

Nem tudjuk biztosan. A tumorkeltő sugárzások nagyjából harminc év alatt okoznak ugyanis kimutatható tumorokat, a mobileszközök ilyen széles körű elterjedése pedig csak az utóbbi évtizedekben történt (harminc évvel ezelőtt még nem volt minden gyereknek okostelója). Ehhez tehát több idő és jól kidolgozott követéses vizsgálatok szükségesek. A glioblasztóma (egy rosszindulatú agytumor) ugyanakkor egyre gyakoribb például az USÁ-ban és Dániában, ami egyes szakértők szerint épp a mobilok elterjedésének köszönhető.

A pontos összefüggés, illetve a kockázat mértéke azonban vitatott. Egy idei, francia vizsgálat szerint a hétköznapi mobiltelefonhasználat nem, de az átlagosnál gyakoribb, igen rendszeres telefonhasználat már növelte kétféle agytumor kockázatát is. A WHO besorolása szerint a rádiófrekvenciás elekromágneses mezők a 2B, azaz potenciálisan tumorkeltő csoportba tartoznak.

Nem kell pánikba esni

Azért még nem kell azonnal kiköttetni a wifit, eldobni az okostelefont, és egy offline erdei házikóba költözni gyerekestül. A szerzők szerint az a fontos, hogy tisztában legyünk a mobileszközök veszélyeivel és a veszélyek tudatában, okosan használjuk azokat: az autók is nagyon veszélyes eszközök, mégis, a potenciális veszélyek tudatában lehet velük okosan bánni.

Azonban míg azt mindenki tudja, hogy autóval balesetet lehet szenvedni, be kell kötni a biztonsági övet, betartani a sebességhatárt, nem meginni a fagyálló folyadékot és nem belélegezni a kipufogógázt, a mobileszközök veszélyeivel kevésbé vannak tisztában az emberek, így óvintézkedéseket sem tesznek.

De mégis, milyen óvintézkedést tegyünk?

A kutatók ezt is összegyűjtötték nekünk:
1.Legfontosabb a távolság: a sugárzás erőssége a távolsággal sokszorosan csökken, azaz minél messzebb tartjuk magunktól a kütyüt, annál kevesebb sugárzás ér. Ha a mobiltelefont közvetlenül a fülemhez szorítom, akkor tízezerszer annyi sugárzást kapok, mintha 15 centire tartanám magamtól. Persze, ez kényelmetlen, ki kell hangosítani vagy fülhallgatót és mikrofont venni hozzá.
2.A mobiltelefon csak akkor nem sugázoz, amikor ki van kapcsolva. Ezért bekapcsolt állapotban, ha épp nem használjuk, akkor is tartsuk minél messzebbre a testünktől: ne a mellényzsebben, hanem a kézitáskában.
3.Tarstuk távol a mobiltelefont terhes nők hasától, és semmiképp ne telefonáljunk vagy tabletezzünk szoptatás közben (!!!). A babamonitort ne tegyük a baba ágyába, hanem minél messzebb legyen a gyerek fejétől.
4.A gyerek hálószobájában ne legyen mobileszköz éjszaka. Egy felmérés szerint a kiskamaszok és tinédzserek háromnegyede a telefonjával a párnája alatt alszik, ez pedig túlzottan közel van az agyszövethez.
5.A tumorkeltő sugárzás kockázatnövelő hatása összeadódik, azaz összességében az életünk során kapott sugár számít. Ezért érdemes minél kevesebb órát tölteni mobileszközök használatával. A vezetékes telefon és a vezetékes internet (amin lehet Skype-olni) nem bocsát ki egyáltalán sugárzást, ezért amikor csak tehetjük, inkább ezeket vegyük igénybe.
6.Az otthoni wifi-routert olyan helyre tegyük, ahol a legkevesebb időt töltjük, de legalábbis oda, ahol a gyerekek nem töltenek sok időt.
7.Figyelmeztessük a fiainkat, hogy sose tegyék a telefont a nadrágjuk elülső zsebébe (habár a bizonyítékok még hiányosak, de nem kizárt, hogy károsítja a spermiumokat), lányainkat pedig, hogy sose tegyék a telefont a melltartójukba ( növelheti a mellrák-kockázatot).
(divany.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés