Végleg eltűnnek a fecskék Magyarországról?

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2014. augusztus 19. kedd

A molnárfecskék egyedszáma 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké pedig 30 százalékkal csökkent 10 év alatt Magyarországon - idézi a Magyar Madártani Egyesület Monitoring Központja kutatási eredményeit az Agrároldal.hu. Ha ez a trend folytatódik, 2020-ra a fecskeállomány teljesen eltűnhet Magyarországról.

De miért fogyatkoznak ennyire a fecskék? A szakemberek szerint kisebb katasztrófát jelentett nekik a 2007 és 2008 őszén beköszöntő extrém hideg. De a fecskék drasztikus fogyása nem csak nálunk jellemző: szinte biztos, hogy a klímaváltozással van összefüggésbe. Az extrém időjárásnak, a nagy aszályoknak, a hatalmas viharoknak, a megszokott időjárás átalakulásának, felbomlásának valószínűleg egyaránt szerepe van abban, hogy egyre kevesebb a fecske.

Ezek mellett az ember is hozzájárul(t) a folyamathoz. Vidéken gyakorlatilag összeomlott a háztáji állattartás, ráadásul sok helyen nem számítanak kedves vendégnek ezek a madarak: leverik a fészkeiket, vagy tüskés sávval akadályozzák, hogy az ereszek alá fészket építhessenek. A fecskék pusztulását az is okozhatja, hogy a sárba, amiből a fészek épül, szemét, pl. bálazsinór kerül, amitől a fiókák megfulladnak. A tiltott helyen, a természetben lerakott hulladék tehát a fecskék halálát okozhatja.

A globális éghajlatváltás következtében felborul a természet több évezredes megszokott menetrendje, ez pedig többszörösen nagy próbatétel elé állítja a költöző madárfajokat, ezen belül is a nálunk fészkelő füsti-, molnár- és partifecskéket - mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ornitológusa.

Ezek a madarak ugyanis különösen érzékenyek a környezeti, éghajlati változásokra, mert kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak. A szúnyogok, legyek viszont esős, hűvös napokon megbújnak. Ilyenkor például a cinege átáll a magokra, a gólya mezei pocokra vadászik, a fecske viszont éhen marad. Az éhező fiókák felélve belső energiatartalékukat fáznak is. Felmelegítésükre a szülők kiröppenés helyett a fészekben maradnak és gyakran előfordul, hogy néhány napon belül az egész legyengült fecskecsalád elpusztul. Ráadásul a tetemek miatt a következő fecskegeneráció nem tud beköltözni a fészekbe, így az ő létük is veszélybe kerülhet - mondta el a szakember.

A hazai állomány az elmúlt évtizedekben a felére csökkent, az idén - az ornitológus szerint - a fecskék száma 200 ezer körül alakul. Ha ez a tendencia folytatódik, a fecske néhány éven belül legfeljebb mutatóban fordul majd csak elő, pedig fontos szerepet tölt be a természet egyensúlyának fenntartásában. Az éghajlatváltozás kísérőjelenségeként ugyanis olyan, eddig a trópusokon és a mediterrán égövön honos paraziták, kártevő rovarok jelennek meg a Kárpát-medencében, amelyek az emberre is veszélyt jelenthetnek.

Ahonnan a fecskéknek mindenképpen menniük kell, ott a fészkelőhely-vesztés kiegyensúlyozható azzal, hogy az épületek közelébe mesterséges molnárfecske-telepet helyeznek ki – hívja fel a figyelmet az MME. Ha fecskepelenkát, műfészket és fészekalapot helyezünk a ház falára, azzal hozzájárulhatunk a fecskeállomány csökkenés akadályozásához. Mivel a települések egyre jobban beépülnek és betonnal, aszfalttal illetve járólapokkal burkolnak mindent, emiatt a fecskék nem találnak fészekrakáshoz szükséges sarat. Ezért az MME a mesterséges sárgyűjtő helyek létesítésére hívja fel a figyelmet.

Az emberek és a fecskék - főleg a füsti és a molnárfecske - évszázadok óta együtt élnek a településeken. Jó lenne, ha ez így maradna!
(szeretlekmagyarorszag.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés