Kúria döntése: az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen volt

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2014. június 04. szerda

AA Kúria elutasította az OTP felülvizsgálati kérelmét, és megváltoztatta a Brüsszelt is is megjárt Kásler-perben az elsőfokú bíróság ítéletét. A legfőbb bírói szerv kimondta: Káslerék devizahitelszerződésében az árfolyamrést előíró szerződési pontok érvénytelenek. Korábban a hiteles nagy tapsot kapott a nyílt ülésen, miután felszólalásában azt mondta: “Most vizsgázik a magyar jogállamiság”. 

A Kúria az OTP felülvizsgálati kérelmét tárgyalta kedden. Először a bank képviselője beszélt. Az OTP jogásza kifejtette, hogy Káslerék devizahitel szerződésével kapcsolatban egy lényeges elem, hogy az OTP-s devizahitel egy korábbi, másik banknál kötött devizahitel teljes összegű kiváltására jött létre. Emiatt nehéz elképzelni, hogy a hitelfelvevők ne lettek volna tisztában a konstrukcióval. A bank képviselője szerint ez egy tisztességes szerződés volt.

A jogász hangsúlyozta azt is, hogy ha ítélet születik ebben a perben, az nem alkalmazható, nem érvényes más devizahitel-szerződésekre. Önmagában az árfolyamrés alkalmazása nem teszi tisztességtelenné a szerződést az OTP jogásza szerint. 

Kásler Árpád szót kért a tárgyaláson, ezért visszavonta ügyvédje megbízatását. Felszólalásában elmondta, hogy a devizahitel szerződés csak abban az esetben érvényes, ha a magyar törvények betartásával jött létre. Ezt többször hangsúlyozta, és bírálta az OTP jogi képviselőjét, mert szerinte erről nem ejtett szót. Ezután Kásler belebonyolódott egy fejtegetésbe, hogy öt éve nem veszik figyelembe ebben a perben, hogy ő azt mondja, a devizahitel folyósításakor nem volt konverzió devizáról forintra. Magyarán Kásler Árpád szerint, amikor a bank devizahitelt adott neki forintban, valójában nem történt semmilyen pénzváltás, és a pénzváltásról elmondása szerint a bank nem tudott bizonylatot bemutatni.

Kásler Árpád arra kérte a Kúriát, hogy az ügyet tegye át az ügyészségre. “Ez az ügy már régen nem a Kásler-ügy” - mondta, és hozzátette, hogy ez a devizahitelesek társadalmi problémája. Beszédéből kitűnt, hogy úgy tekinti, jogszerűen nem jött létre a kölcsönszerződése az OTP Bankkal.

“Most vizsgázik a magyar jogállamiság” - mondta, amit hangos taps követett a tárgyalóteremben. A tárgyalást vezető bíró erre reagálva felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy ez nem színház, nem nyilváníthatnak véleményt.

Kásler azt mondta, rejtőzködő életmódot kell folytatnia magyar állampolgárok tízezreinek. “Nincs gépkocsi a nevemen, más nevére kell házat vennem” - panaszolta Kásler Árpád. Ezt követően a bírók a tárgyalást berekesztették, és visszavonultak tanácskozásra.

A szű fél órás tanácskozást követően a Kúria elutasította az OTP felülvizsgálati kérelmét, és megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. A legfőbb bírói szerv kimondta, hogy Káslerék devizahitelszerződésében az árfolyamrést előíró szerződési pontok érvénytelenek. Emellett költezte az OTP-t, hogy fizessen meg Kásleréknek 63500 forint felülvizsgálati díjat.

A Kúria úgy ítélte meg, hogy a perben eljárt bíróságok helyesen jártak el akkor, amikor vizsgálták a szerződési kitételek tisztességességét. A második kérdés, amelyben a Kúriának abban kellett állást foglalnia, hogy a szerződési feltételek tisztességtelenek voltak-e Káslerék devizahitel-szerződésében. Megállapította, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen volt, mert a bank nem nyújtott érte szolgáltatást, az adósoknak viszont költséget jelentett. A Kúria szerint az ilyen árképzés az átlagos fogyasztó számára nem világosak és egyértelműek.

A Kúria kitért arra, hogy a bank arra hivatkozott, hogy a szerződésük feltételei megegyeztek más pénzintézetek kondícióival. A legfőbb bírói szerv szerint azonban ez nem alkalmas a tisztességtelenséggel szembeni védekezésre.

A Kúriának tisztázni kellett, hogy kijavíthatja-e az érvénytelen szerződési feltételt, amennyiben a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető a szerződés. A Kúria szerint a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell referenciaárfolyamnak tekinteni az átszámítás szabályozásainak hiányában. A Kúria döntése szerint mind a kölcsön folyósításakor, mind törlesztésekor az MNB aktuális devizaárfolyama vált a szerződés részévé a bank vételi és eladási árfolyama helyett.

A Kaisler ügy eddig

A keddi nyílt tárgyalás, amelyen a Kúria Kásler Árpád árfolyamréssel kapcsolatos perét tárgylata, nagy horderejű ügy. Az árfolyamrés tisztességtelenségéről szóló ügy tárgyalás arra keresi a jogi választ, hogy igaza volt-e a Kásler házaspárnak, amikor egy a devizahiteles szerződésekre általánosan jellemző hiányosságot megtámadtak 2011-ben a saját OTP-s szerződésükben. Azt, hogy a bankok a devizahitelek forintban történt folyósításakor az alacsonyabb devizavételi árfolyamot alkalmazták, az adósoknak viszont a magasabb, devizaeladási árfolyamon kellett törleszteniük. Ezzel plusz költségük keletkezett, amivel nem is lett volna probléma, ha a bankok feltüntették volna azt a hitel Teljes hiteldíjmutatójában (THM). Ám ez általában kimaradt a szerződésekből, amivel a probléma az, hogy egy szerződés a magyar törvények szerint érvénytelen is lehet, ha nem tartalmazza az összes költséget.  

A Kúria az ügyben tavaly iránymutatást kért az Európai Bíróságtól. Az Európai Bíróság idén április 30-án döntött: Káslerék devizahiteles szerződésének érvénytelenségét nem mondta ki, de úgy határozott, hogy a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés. A Kásler-ügy eldöntése után a Kúria várhatóan átfogóan megvizsgálja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét is. Ha az ügyben végül jogegységi határozat születik, annak alapján a bíróságok korrigálhatják majd az esetleges problémás részeket a szerződésekben. Emiatt megtörténhet, hogy a bankoknak vissza kell fizetniük azt az összeget, amennyivel többet fizettek az adósok (ez ügyfelenként pár tízezer forint körül alakulhat).
 (hvg.hu)

Hozzászólások   

0 #1 Teista 2014-06-04 08:23
leset miatt áll a vonatforgalom Petőházánál a Győr–Sopron vasútvonalon – közölte Rázó László, a GYSEV szóvivője az MTI-vel szerda reggel.
A rendőrség tájékoztatása szerint egy személyautó utánfutójának ütközött egy vonat a vasúti átjáróban. A karambol miatt a 85-ös út forgalma csak fél pályán haladhat ezen a szakaszon. A katasztrófavéde lem azt közölte, hogy a balesetben senki nem sérült meg.
Ez a hír hasonló a fönt említett jogi eljárás sikeréhez, csak éppen a kezdeti szakaszra hívja fel a figyelmünket, ez a baleset, eredményezett egy rendkívüli költséget a kapcsolódó felületeken és működési hiány keletkezett a szállítás-közle kedés ezen részein.
Mi sikeres és egyszerű csapás a napi életre?
Az ideillő kérdés, akarunk e ilyen feladatokra tervezett bíróságokat, rendőrséget, vagy saját utazásainkat ezeket a néha előforduló eseményeket figyelembe véve tervezni?
Ezért igyekszem segíteni közlekedő társaimat a biztonságos előre jutásban és a rendetlenségeke t nem támogatom. A gonoszok nem férnek ebbe a stílusba, valahogy kitörnek belőle.
Ezért írták meg nekünk, a gonoszok nem állhatnak meg Isten egyházában...
Vagyis ezeket elfogadva is állíthatjuk, hogy már eljött az Isten országa.
Ez az én hétköznapi hazaszeretetem.
Idézet

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés