A BÉKESSÉG gyümölcséről

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2014. május 30. péntek

A lélek 9 gyümölcse közül a harmadik, de akár az első is lehetne holtversenyben a szeretettel. Milyen egyszerűnek, szerénynek tűnik ez a gyümölcs például a szeretethez, vagy az örömhöz képest. Mennyivel többre tartjuk az előbbieket. De vizsgáljuk csak meg, mikor nyerhetünk igazán békét a szívünkben? Legfontosabb, hogy a kő szívünk átváltozzon, nyitottak legyünk, ám ezeken felül:

  • Ha nincs bennünk SZERETET, nincs békességünk sem.

    • Ha szomorúak, bánatosak vagyunk, vagyis nincs bennünk ÖRÖM, akkor nincs bennünk béke sem.

    • Ha sürgetjük az időt, a dolgok menetét, nincs bennünk béketűrés és nincs bennünk TÜRELEMEM mások iránt, akkor egyáltalán nem mondhatjuk, hogy békés a természetünk.

    • Ha nincs bennünk SZÍVESSÉG, nem csináljuk odaadással, szeretettel a ránk bízott dolgokat, feladatokat és elégedetlenkedünk, akkor sem tudunk békében lenni magunkkal.

    • Ha rossz, gonoszkodó dolgokon törjük a fejünket, meg akarunk leckéztetni másokat és nem a JÓSÁG vezérel, akkor sincs meg a belső békénk.

    • Ha hűtlenek vagyunk társunkhoz, barátainkhoz és az igaz elvekhez, ránk tör a lelkiismeret furdalás, mert nincs bennünk HŰSÉG. Szintén nem tudjuk a békességet gyakorolni.

    • Ha a SZELÍDSÉG helyett a gőgöt választanánk, az sem hozna nyugalmat a szívünkbe.

    • És végül, ha mindent habzsolni akarunk: életet, pénzt, munkát, hogy mindenből minél többet birtokoljunk, vagyis ha nincs bennünk ÖNMEGTARÓZTATÁS, mértékletesség, akkor pláne nincs nyugalmunk.

      Vagyis arra a következtetésre juthatunk, hogy a békesség az egyik legnehezebben elnyerhető/gyakorolható gyümölcs, mert ha a másik 8 gyümölcs egyike is hiányzik, már nem mondhatjuk el, hogy békeséggel rendelkezünk, ezért mindegyiket egyformán kell fejleszteni, gyakorolni. Rajtunk áll, hogy ez hogyan sikerül. (Ráadásul a nem beszéltünk még a kiengesztelődésről és a megbocsátásról, mert azok nélkül sincs békességünk.)

       

      A békesség = SALOM: nagyon gazdag jelentéssel bír a héber nyelvben. Jelentette az egyéni élet teljes boldogságát, az egészséget, jelentett anyagi biztonságot, megelégedettséget, az embertársakkal való harmonikus kapcsolatot és a jó uralkodó alatti nyugalmat. Vagyis az élet minden területére kiterjed, a magánélet, a közélet a társadalom minden részét eléri.

       

      A Bibliában 145 helyen található meg a BÉKE – 84 helyen a BÉKESSÉG szó. Néhány idézet:

      Mt 5.9             Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.

      Jn 14,27          Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen.

      2Kor 13,11      Különben, testvérek, örüljetek, tökéletesedjetek, buzdítsátok egymást, éljetek egyetértésben és békében! Akkor veletek lesz a szeretet és a béke Istene.

      1Tessz 5,23    A békesség Istene szenteljen meg benneteket, hogy tökéletesek legyetek. Őrizze meg szellemeteket, lelketeket és testeteket feddhetetlenül Urunk, Jézus Krisztus eljöveteléig.

      Ef 4,3              Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lélek egységét.

      1Pt 3,10-11     Mert aki az életnek örülni szeretne, és jó napokat látni, az óvja nyelvét a rossztól, ajkát a hamis szótól. Forduljon el a gonosztól, tegye a jót, keresse a békét, járjon utána.

      Róm 16 – 20   A békesség Istene hamarosan összetiporja lábatok alatt a sátánt.

       A béke vagy békesség Jézus egyik legfontosabb üzenete számunkra.

      Nem véletlenül halljuk e szavakat  a szentmise során többször is, kiemelten pedig a közösen elmondott Miatyánk után:

      „Urunk Jézus Krisztus, te azt mondtad apostolaidnak, békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Ne vétkeinket nézzed, hanem egyházad hitét, őrizd meg szándékod szerint békében és add meg teljes egységét. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen. Az Úr békéje legyen veletek mindenkor. - És a te lelkeddel. - Köszöntsétek egymást a béke jelével – Legyen békesség köztünk mindenkor!

      A béke vagy békesség Jézus egyik legfontosabb tanítása számunkra, arra hív, azt a feladatot adja hogy teremtsünk békét magunkban,

      békét magunk körül, egymással közvetlen környezetünkben,

      békét közösségeinkben,

      békét városunkban – országunkban,

      békét a világon.

      A béke mindenképp valami rossz felett való győzelem. Az igazi béke Krisztus győzelmének jele. Ott van békés állapot, ahol Jézus győz.

      A meggyógyítottaknak azt mondja: menjenek békével. A béke  itt annak  a  jele,  hogy  Jézus  győzött  a  testi  betegség  felett. 

      Amikor megbocsátja bűnöket, békével küldi el a megtérőket.  A béke tehát itt is győzelem,a bűn felett. 

      Ahogy a szentgyónás végén a pap is ezzel bocsátja  el  a  megtérőt:  „Isten megbocsátotta  bűneidet,   menj békével.” Itt is Krisztus győzelmét jelzi a béke.

      A feltámadt Jézus így köszönti tanítványait: „Békesség nektek!”  A béke itt a halálon győzedelmeskedő Krisztus jele.

       

      Összefoglalva az eddigieket:

      A krisztusi békében való részesedés annak a jele, hogy nem a rossz és a bűn, hanem Jézus győz a szívünkben.

       Most pedig nézzük egy kicsit a világbékét, mert azt szokás mondani, azt próbálják az emberek agyába vésni, hogy az egyház ne politizáljon, a keresztény ember pláne.

      Pedig, ha alaposan szemléljük Jézus tanításait igenis a világ jobbítására is felszólítja az apostolokat, sőt közösséget teremteni, létrehozni az maga a politika.

      De nem erről akarok írni, hanem a legfrissebb szentek egyikéről: XXIII. JÁNOSRÓL. Nehéz történelmi időkben végigjárta és szolgálta Európa számos országát 1923-1958 között. Bulgáriában, Görögországban és Törökországban, Franciaországban is szolgált, foglalkoztatták nemzetközi problémák is, így beutazta Itáliát, Belgiumot, Hollandiát, Spanyolországot, sőt Észak-Afrikában is megfordult.

      A második világháború kitörése Isztambulban érte, a világégés alatt mintegy 25 ezer európai zsidó köszönhette neki életét, mert vízumot állított ki nekik Palesztinába, vagy keresztlevelet adott nekik, eltekintve attól, hogy ténylegesen megkeresztelkedjenek. Amikor a háború vége felé Franciaországba került, segítette a francia hadifogságba esett németeket is.

      1958-ban választották pápává. 1961 végén azzal lepte meg a világot, hogy közvetlen kapcsolatba lépett a Szovjetunióval, ezzel vette kezdetét az enyhülés korszaka az egyházpolitikában. 1963. március 7-én kihallgatáson fogadta Nyikita Hruscsov akkori szovjet pártfőtitkár lányát és vejét, aki akkor az Izvesztyija főszerkesztője volt. Összehozta Kennedyt Hruscsovval, a kubai vészhelyzet is az Ő közbenjárására enyhült.

      Ezen események után pedig közzétette PACEM IN TERRIS (Békét a Földön) kezdetű enciklikáját, amelyben az enyhülés és a békés egymás mellett élés jegyében meghirdette az egyház együttműködését a világgal, beleértve a szocialista országokat is. Ebben az igazságon, az igazságosságon, a szabadságon és a szereteten alapuló nemzetek közötti békét szorgalmazta.

      Ő kezdeményezte a Szentszék „keleti politikáját”, a párbeszédet a kommunista országokkal, innen datálható a Magyarországgal való vatikáni kapcsolatfelvétel. Nemcsak egyháztörténeti tettei (Ő hívta össze a II. Vatikáni Zsinatot), de világpolitikai szintű fáradozásai is naggyá tették.

       

      Visszatérve az enciklikára:

      Már az első mondat, bekezdés megfogja, gondolkodásra készteti az olvasót. Lényeges dologról szól, mert a rendről beszél.

      „A világ rendje

    1. A BÉKÉT A FÖLDÖN, melyet az összes emberek a világon minden időben óhajtottak, nem lehet másképp megteremteni és megszilárdítani, mint csak az Istentől alapított rendszent megtartásával”

    A béke világnapján (január 1.) a pápák üzenet szoktak írni a világnak, az üzenetek címei is sokatmondóak. Kettőből szeretnék idézni:

     A BÉKE OLYAN ÉRTÉK, AMELYET CSAK A JÓVAL LEHET ELŐMOZDÍTANI.” Írta II.János Pál  Érték a személyek, a családok, a föld nemzetei és az egész emberiség javára, jóllehet védeni és munkálni kell azáltal, hogy a jót választjuk, és azt tesszük meg. Ezáltal érthetővé válik az Apostolnak egy másik igazsága is: „Ne feleljetek senkinek rosszal a rosszért”(Róm 12,17). Az egyedüli lehetőség, hogy a gonosz ördögi köréből kiszabaduljunk, csak az lehet, hogy megfogadjuk Szent Pál szavait: „Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, hanem te győzd le a rosszat jóval” (Róm 12,21).

    „A TESTVÉRISÉG A BÉKE ALAPJA ÉS ÚTJA” - Ferenc pápa a béke viágnapjára:

    VI. Pál pápa azt írta, hogy nem csak az egyes személyeknek, hanem a nemzeteknek is találkozniuk kell a testvériség szellemében. Így magyarázza ezt: „Ebben a kölcsönös megértésben és barátságban, ebben a szent közösségben azon kell együtt dolgoznunk, hogy felépítsük az emberiség közös jövőjét…Az egymást követő gazdasági válságoknak el kell vezetniük a gazdasági fejlődés különféle modelljeinek újragondolásához és az életstílusok megváltoztatásához. A mai válság, miközben súlyos terhet ró az egyes emberek életére, kedvező alkalmat is jelenthet abban a tekintetben, hogy újra előtérbe kerülnek az erények, vagyis az okosság, a mértékletesség, az igazságosság és az erősség... Főként pedig ezek az erények szükségesek ahhoz, hogy olyan társadalmat építsünk, amelynek mértéke az emberi méltóság.

    Végül XXIII. János pápa enciklikájának egyik bekezdését idézem:”(165.) Egyáltalán nem lesz béke az emberek összességében, hacsak előbb nincs meg az egyes emberek lelkében: hacsak tudniillik ki-ki nem őrzi meg magában azt a rendet, amelyet Isten megőrizni parancsolt. Erről így szól az emberhez Szent Ágoston: „Akarod, hogy értelmed alkalmas legyen legyőzni szenvedélyeidet? Rendeld alá a nagyobbnak, és legyőzi az alacsonyabbat: és béke lesz benned: valóságos, biztos, rendezett. Mi ennek a békének a rendje? Isten parancsol az értelemnek: az értelem a testnek: nagyobb rend nem lehet.”[69]A megbocsátás személyes választás, a szív válasza a rosszra rosszal válaszoló spontán ösztönnel szemben. 

    Béke veletek!

    Antalné Tari Zsuzsanna

     

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés