Újságírók kérdéseire válaszolt Ferenc pápa hazafelé a repülőn

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2014. május 28. szerda

Imatalálkozó az izraeli és a palesztin vezetőkkel a Vatikánban, a keresztények egysége, a szexuális visszaélések esetei, a Római Kúria reformja, a családról szóló szinódus az elváltak és újra házasodottak áldoztatásáról és a papi nőtlenségről, majd közelgő ázsiai utazásai Dél-Koreába, Srí Lankára és a Fülöp-szigetekre, végül pedig egy esetleges lemondása a pápaságról – ezek voltak azok a főbb témák, amelyekről az újságírók kérdezték a pápát.

A Szentatya egyszerű és közvetlen stílusban válaszolt a szerteágazó kérdésekre. Elmondta: meghívása Simon Perez és Mahmud Abbasz elnöknek a vatikáni imatalálkozóra nem a közvetítést, hanem az együttes imát célozza. „Sokat imádkozom az Úrhoz, hogy ennek a két vezetőnek, ennek a két kormánynak legyen bátorsága előremenni. Ez az egyetlen út a békéhez”.

Ferenc pápa mint a béke városáról szólt Jeruzsálemről. Bartholomaiosz pátriárkával az egységről beszéltek, amelyet menet közben érünk el, nem egy teológiai kongresszuson, ahogy Athenagorasz pátriárka is mondta VI. Pálnak: „Mi együtt megyünk, nyugodtan, a teológusokat pedig mind egy szigetre tesszük, hadd vitatkozzanak egymás között!”

Az egységért együtt kell zarándokolni, együtt kell imádkozni és dolgozni, segítve egymást. Gondoljunk például a húsvétra, amelyet katolikusok és ortodoxok ma különböző időpontokban ünnepelnek. A pápa ezt mondta erről: „Ez egy kicsit mulatságos: ’Mondd csak, a te Krisztusod mikor támad föl? – A jövő héten. – Hm, az enyém a múlt héten támadt föl…’ Húsvét dátuma az egység jele”.

A Bartholomaiosz pátriárkával való kapcsolatáról így nyilatkozott a Szentatya: „Testvérként beszélünk egymással. Szeretjük egymást, kölcsönösen beszámolunk kormányzásunk nehézségeiről. Sokat beszéltünk az ökológia problémájáról, amely mindkettőnket aggaszt. Össze akarunk fogni ennek a problémának a megoldására”.

Ami a papok részéről kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaéléseket illeti, a pápa úgy fogalmazott: „Ez olyan, mintha elárulnánk az Úr testét, olyan mint a fekete mise”. Jelenleg három püspök ellen zajlik eljárás. Senkivel nem fognak kivételezni, a zéró tolerancia elve érvényesül minden esetben. Ferenc pápa azt is bejelentette, hogy a közeljövőben az egyik reggeli szentmisén, amit a vatikáni Szent Márta-Ház kápolnájában mutat be, jelen lesz néhány személy, aki visszaélés áldozata volt. Utána pedig személyesen fog találkozni velük az erre felállított bizottság vezetőjével együtt.

A következő téma a Római Kúria reformja volt, amely már „jól áll” a Szentatya szavai szerint. A cél a struktúra egyszerűsítése, például a dikasztériumok összevonásával. Az egyik kulcskérdés a gazdasági tényező: júliusban és augusztusban további értekezletek várhatók. A botrányokat illetően a pápa emlékeztetett Jézus szavaira, aki elkerülhetetlennek nevezte azokat: emberek vagyunk, mind bűnösök. A további botrányok elkerülése a legfontosabb – a pápa a gazdasági vezetésben áttekinthetőséget és tisztességet akar látni. A vatikáni pénzintézetben (IOR) több száz számlát megszüntettek, amelyek tulajdonosai nem jogosultak a számlavezetésre. A IOR azért van, hogy az Egyházat szolgálja – hangsúlyozta Ferenc pápa.

A család témájával foglalkozó őszi püspöki szinódus kapcsán a Szentatya elmondta, sajnálja, hogy egyesek – köztük egyházi személyek is – az egészet az elváltak és újraházasodottak áldozásának kérdésére szűkítik le. Ahogyan azt már XVI. Benedek többször is megállapította: tanulmányozni kell a házasságok semmissé tételének eljárását, és tisztázni azt, hogy az elváltak nincsenek kiközösítve, bár sokszor ekként bánnak velük. A papi cölibátusra vonatkozóan úgy fogalmazott a pápa, hogy értékhordozó életmódról van szó, amely ajándék az Egyház számára. Azonban nem dogma, az ajtó tehát mindig nyitva áll, annál is inkább, mert már most is vannak keleti rítusú katolikus nős papok.

Ferenc pápa szólt közelgő ázsiai utazásairól is: augusztusban Dél-Koreába megy, majd januárban tervezi, hogy Srí Lankára és a Fülöp-szigetekre látogat a tájfun sújtotta régióba. Beszélt az üldözött keresztényekről, mondván: korunkban több a vértanú, mint az Egyház kezdeti időszakaiban. A jelenlegi gazdasági rendszert pedig gyilkosnak és kiselejtezőnek nevezte, hiszen egyedül a pénz parancsol benne.

Végül a Szentatya válaszolt annak az újságírónak a kérdésére, aki arról faggatta, hogy lemondana-e a pápaságról. „Azt teszem majd, amit az Úr mond. Imádkozom, megpróbálok Isten akarata szerint cselekedni. XVI. Benedeknek már nem volt ereje, és őszintén, hívő és alázatos emberként hozta meg ezt a döntést. Hetven évvel ezelőtt nem léteztek nyugalmazott püspökök. Mi történik majd a nyugalmazott pápákkal? Úgy kell tekintenünk XVI. Benedekre, mint egy intézményre: kinyitott egy kaput – a nyugalmazott pápák kapuját. Nyitva áll az ajtó, de hogy lesznek-e, azt csak Isten tudja. Én azt hiszem, hogy ha Róma püspöke úgy érzi, fogytán az ereje, föl kell tennie magának ugyanazokat a kérdéseket, amelyeket Benedek pápa is föltett”.

Magyar Kurír

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés