Maradiaga bíboros: „Egy házaspárra lenne szükség a Kúriában”

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2014. február 21. péntek

Oscar Rodriguez Maradiaga bíboros, Tegucigalpa (Honduras) érseke, a pápa február 17-19. között Rómában ülésező bíborosi tanácsának koordinátora a La Croix-nak nyilatkozott.  A hondurasi bíboros felvetette egy pénzügyi titkárság létrehozásának gondolatát is, mely összefogná a Szentszék gazdasági szerveit, és amelynek vezetését egyetlen bíboros látná el. Oscar Maradiaga támogatja a pápa azon szándékát is, hogy nagyfokú decentralizációt valósítson meg az egyházon belül, melynek keretében világi személyekre is felelős pozíciókat bíznának.

 

Most harmadik alkalommal ültek össze a pápai „G8”-at alkotó bíborosok, akiket a Szentatya azzal bízott meg, hogy segítsék az egyház vezetésének reformjával kapcsolatos munkáját. Hogy halad a reformfolyamat?

Nevezzük ezt a tanácsot inkább „C8”-nak, ahol a C a bíborosokat (cardinales) jelenti. A Szentatya először is ismertette velünk az általa követni kívánt munkamódszert, azaz a lényeglátás fontosságát, melynek elemei a meghallgatás, a párbeszéd, az imádság és a cselekvés, mely utóbbi több javaslat kidolgozását takarja. A sorrendet tekintve a pápa azt kívánta, hogy elsőként a püspöki szinódussal foglalkozzunk. Az a szándéka, hogy ez a testület ne csupán egy-egy konkrét témával kapcsolatban esetenként összeülő kar legyen, hanem állandó tanácsadói testületként működjön. Ezt követően az Államtitkársággal kapcsolatos meglátásainkat gyűjtöttük össze. Nyomatékosítottuk, hogy az államtitkár eredetileg a pápa titkárát jelenti. Nem olyan, mint egy miniszterelnök, sem pedig mint egy alkirály. Múlt decemberben pedig a Kúria kilenc kongregációját kezdtük el egyesével áttekinteni, de ennek a feladatnak még nem vagyunk a végén. Végül pedig megvizsgáltuk a különböző pápai tanácsokat, és készek vagyunk javaslatokkal élni velük kapcsolatban. A napokban hallgatjuk meg azt a két szakértői bizottságot, melyeket a pápa hívott életre az IOR (a Vatikán pénzintézete – a Szerk.) és a Szentszék további pénzügyi intézményeinek átvilágítására. Beszámolnak nekünk az általuk végzett vizsgálatokról, és ez nagyon érdekes. A konkrét döntések későbbre várhatók. Nem lehet egy csapásra megszüntetni a vatikáni bankot és holnapra új intézményt létrehozni helyette. De természetesen lesznek változások.

Az IOR megszüntetése tehát továbbra is reális alternatíva?

– Minden attól függ, mi derül ki a beszámolókból. De érdemesebb egy beteget ápolni, mint feltámasztani egy halottat. A végtagok levágása pedig olyan sebészeti beavatkozás, amit – úgy vélem – kerülni fogunk.

Az a hír járja, hogy pénzügyminisztériumot hoznak létre.

– Igen, de inkább pénzügyi titkárságnak nevezném. Úgy vélem, ez igen ésszerű és szükséges lépés ahhoz, hogy nagyobb szervezettséget érjünk el, és ezáltal jobban tudjuk szolgálni céljainkat. Jelenleg a pénzügyek irányítása több dikasztérium között oszlik meg. Itt van az Apostoli Szék Vagyonkezelősége (Apsa), a Gazdasági Prefektúra, Vatikán Városállam Kormányzósága, az IOR…

És a Népek Evangelizációjának Kongregációja által kezelt vagyon is…

– Pontosan. Elképzelhető – bár ez még megbeszélés tárgyát képezi közöttünk –, hogy egyetlen személy lenne felelős az egészért.

Bíboros vagy világi személy?

– A Vatikán jelenlegi berendezkedése alapján valószínű, hogy a pénzügyi titkárságot egy bíboros fogja vezetni. De szükség lesz egy állandó tanácsra is, mely az igazgató munkáját segíti, és ebben a bizottságban világiak is helyet kapnak majd.

Hol tart az Önnek oly kedves, leendő Világiak Kongregációjának ügye?

– Erre egyértelműen nagy szükség van az egyházban. Van külön kongregációja a püspököknek, a megszentelt életnek és a klérusnak, de a világiak részére, akik az egyház többségét alkotják, csak egy pápai tanácsot működtetünk. Nem folytathatjuk továbbra is így. A II. Vatikáni Zsinat után a világiaknak csupán egy titkárságuk volt. De a pápai tanács működése is korlátok közé szorul, mert valódi hatáskörrel nem rendelkezik. Ezért feltétlenül létre kell hoznunk egy kongregációt.

Amit egy világi személy vezetne?

– Nem tudom. Viszont ezen a kongregáción belül nem lenne semmi akadálya egy családokért felelős pápai tanács létrehozásának, melyet egy házaspár vezethetne. Miért is ne? Nagyszerű gesztus lenne. Ahogy a Világiak Kongregációjának felállítása is nagyon szép lenne az egyházban. És csak azt mondhatom, hogy a Szentlélek is ebbe az irányba terel bennünket. Világi férfiak és nők különböző vezetőkként nap mint nap egyre nagyobb felelősséget vállalnak az egyházban. Több helyen pedig történelmi hagyomány a laikusok szerepvállalása. Koreában például ők kezdték el az evangelizációt. Ezért is látogat el hozzájuk a pápa a nyáron: hogy bátorítsa a világiakat.

A Kúria reformja minden ponton hosszú folyamatnak ígérkezik…

– Igen, de a jó dolgokhoz idő kell. A jövőt készítjük elő, nem rögtönözhetünk. Aki improvizál, gyakrabban követ el hibát. És idő kell egy új mentalitás meghonosításához is, ami nem könnyű dolog.

A pápa által kívánt decentralizáció is nagy munkát kíván?

– Igen, a pápa errefelé kíván haladni. Nem akarja, hogy minden probléma feljusson a római dikasztériumokig, hogy ott oldják meg őket, és azt mondja, hogy a Szentlélek a püspöki konferenciákon és a helyi egyházmegyékben is jelen van. A szubszidiaritás az egyház társadalmi tanításának egyik alapelve, a decentralizáció pedig jó eszköz ennek megvalósítására. A II. Vatikáni Zsinat értelmében a pápa vezeti az egyházat, de ezt a többiekkel együttműködésben teszi, anélkül, hogy minden döntést magának tartana fenn.

Konzultációk segítségével, mint például a családokra vonatkozó felmérés?

– Pontosan. Mindig így kellene tennie az egyháznak. Meghallgatni a véleményeket, az eltérőeket is. Ez a kérdőív nem kivételes eset. Ennek kell lennie a bevett módszertannak. És ez is lesz.

Pedig ez a felmérés egymással ellentétes megközelítéseket hoz felszínre a családdal kapcsolatban szerte a világon.

– Igen, az eredmények nagyon eltérőek. De az egyház olyan anya, aki minden gyermekére odafigyel, nem csak a „szófogadókra.” Egy anya minden gyermekét teljes odaadással segíti, tiszteletben tartva mindegyikük személyes szabadságát. Ezért van családpasztorációnk, és nem csak előírásaink. A pasztoráció arra szolgál, hogy addig kísérjük az embereket, amíg képessé nem válnak az ideális életre. Ez persze nem mindig sikerül, hiszen nem vagyunk hibátlanok, de törekednünk kell a tökéletesség felé.

Lesz újabb „C8” ülés a következő két hónap során?

– Április végén ülünk össze újra, XXIII. János és II. János Pál szentté avatása után. A legtöbbünk ekkor amúgy is Rómában lesz, így kisebb költségekkel számolhatunk. Addigra minden anyag a rendelkezésünkre fog állni ahhoz, hogy új apostoli konstitúciót dolgozzunk ki, melynek a neve is más lesz, mint a Kúria munkáját jelenleg szabályozó Pastor bonus. Az új dokumentum célja, hogy elősegítse a Kúria reformját. A továbbiak pedig attól függnek, hogy a Szentatya milyen témában kíván tanácskozni velünk. Ő fogja megítélni azt is, hogy van-e szükség további ülésekre. Ha úgy kívánja, bővítheti is a tanácsot alkotó bíborosok körét. Hiszen a Kúria csak egy a megreformálandó területek közül.

Magyar Kurír
(já)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés