Miért van egyre több rákbeteg?

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2014. február 07. péntek

Sokan szembesültek már azzal, hogy a rokoni, baráti körükben van rákbeteg, régen viszont csak elvétve találkoztak a kórral. A legtöbben úgy gondolják, hogy civilizációs betegségről van szó, az amerikai halálozási statisztikák azonban egy másik alapvető problémára világítanak rá.

Évente a világban több mint 14 millió embernél diagnosztizálnak rákot, és a WHO legfrissebb, február 4-én, a rák világnapján kiadott jelentése szerint ez a szám az elkövetkező években tovább növekszik: az előrejelzések szerint 2025-re eléri a 19 milliót, 2034-re pedig a 22 milliót.

A jelentés szerint nő a daganatos betegségekben elhunytak száma is: míg 2008-ban 7,6 millióan, 2012-ben már 8,2 millión haltak meg világszerte rákban. Két évtized múlva ez a szám már 13 millió lehet. A jelentés készítői szigorúbb fellépést kérnek a kormányoktól a rák visszaszorítása érdekében. Kérdés azonban, hogy visszaszorítható-e a rák egyáltalán?

A szívhalál zuhant, a rák tartja magát

A közelmúltban igen érdekes grafikont közölt a The New York Times. Ezen az látható, hogy 1958-ban messze a szív- és érrendszeri betegségek vezették az összesített halálozási statisztikákat az USA-ban – háromszor többen haltak meg ilyen betegségekben, mint rákban –, ma már a két betegség szinte ugyanannyi áldozatot szed. A legmeglepőbb információ az, hogy miközben az elmúlt 50 évben a szívbetegségek miatti halálozás drasztikusan visszaesett (52 év alatt 68 százalékkal), a rákhalálozás gyakorisága szinte ugyanott tart. Mi ennek az oka?

Ha a rákhalálozási görbének csak a két végpontját nézzük, akkor azt a következtetést is levonhatnánk, hogy alig haladunk a betegség leküzdésével, igazából nincs is mit tenni ellene, és a rák nem civilizációs betegség. Ám ha jobban odafigyelünk, láthatjuk, hogy 1990-ig az USA-ban is emelkedett a rákos halálozás. Ekkor érte el csúcspontját a korábbi évtizedek során felhalmozódott káros tényezők, főképp a dohányzás hatása. Sajnos a világ legnagyobb része még ebben a fázisban tart, különösen a fejlődő országok, ahol a „dohányzásbomba” még csak ezután fog robbanni.

Egyre többen érik meg a rákot

Érdekes kérdés, hogy 1990 óta, az elmúlt közel 25 évben miért nem sikerült még jobban leszorítani a rákhalálozási görbét az USA-ban (egy másik grafikonon a halálozás mellett a rák előfordulását is láthatjuk). Hiszen az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a gyermekkori daganatos betegségek halálozási kockázata, a felnőtteknél pedig folyamatosan nő a gyógyulási ráta, elsősorban az időben felfedezett, kiszűrt eseteknél.

Ezen a ponton lép be a rák evolúciós aspektusa. Mióta az első többsejtű állatok felbukkantak a Földön – körülbelül 600 millió éve –, a rák időzített bombaként ketyeg minden állat, illetve ember testében. Szervezetünk egyes sejttípusai ugyanis folyamatosan osztódnak, hogy állandóan megújuljon például a vérünk, a bőrünk vagy a beleink. Amint másolatok másolatai másolódnak újra, elkerülhetetlenül egyre több hiba csúszik a gépezetbe, azaz egyre több kóros mutáció jöhet létre. Hasonló ez a középkori kódexmásoláshoz, ahol sok helyen már nem vagyunk biztosak egy-egy mondat eredeti jelentésében.

Világos tehát, hogy a magasabb életkorral egyre nő a rák kockázata: ahogy öregszünk, egyre több rákkockázatot növelő mutáció halmozódhat fel bennünk. Azaz, ha valaki elég sokáig él, nagy eséllyel még akkor is rákban fog meghalni, ha egyébként egészséges az életmódja, rákkeltő anyagoktól mentes a környezete, valamint a legmodernebb orvosi technika is rendelkezésére áll.

Míg az USA-ban 100 éve a születéskor várható élettartam még alig haladta meg az 50 évet, ma már ez 79 év, a legtöbb rák miatti elhalálozás pedig 72 éves korban történik. „Egyszerűen elég sokáig élünk ahhoz, hogy rákosak legyünk” – jegyzi meg a The New York Times cikkének szerzője. A születéskor várható hosszabb élettartammal magyarázható az is, hogy az USA-ban olyan betegségek szednek egyre több áldozatot, mint például az Alzheimer-kór, egyes alsó légúti betegségek, illetve a vesebetegségek.

Ám nemcsak a rák előfordulása, hanem – az időben felállított diagnózisok és a korszerű kezelések révén – a gyógyítási arány is növekszik. Sok tumorfajta ma már egyáltalán nem számít halálos kórnak, ami azt jelenti, hogy egyre több ember van, aki hosszú időn keresztül élhet együtt a betegséggel – írja a Rákgyógyítás.hu.

Mindez általában igaz a világ fejlettebb részére, bár például az Európai Unión belül is nagy területi különbségek vannak. Magyarország több rákbetegségben „dobogós” helyen áll, így például a vastag- és végbélrák előfordulási gyakorisága és halálozási aránya nálunk a legnagyobb. (A világon Magyarországon, Uruguayban, Örményországban és Mongóliában a legmagasabb a rákhalálozás gyakorisága. Forrás: Worldcancer.com)

Magyarországon 2012-ben a férfiak születéskor várható élettartama 71, a nőké pedig 78 év volt. Nálunk még a szív- és érrendszeri betegségek számítanak a vezető haláloknak (a halálesetek közel 50 százalékával). A daganatos betegségek a halálozások 35 százalékát teszik ki itthon.

A korai rákos megbetegedések fele megelőzhető lenne

A fentiekből azonban nem következik, hogy a rákkal szemben tehetetlenek vagyunk. A WHO legújabb jelentése is hangsúlyozza, hogy jelenleg a rákos esetek körülbelül fele megelőzhető lenne az életmód megváltoztatásával: a dohányzás elhagyásával, az alkoholfogyasztás csökkentésével, egészséges táplálkozással, rendszeres mozgással, szűrővizsgálatokkal és a vírus okozta daganatos betegségek elleni oltások beadatásával. Ma a világban az új rákesetek körülbelül 15-20 százaléka fertőzés eredménye. (Ismert, hogy a Helicobacter pylori baktérium a gyomorrák, a Hepatitis B és Hepatitis C vírusok a májrák, a HPV pedig a méhnyakrák kockázatát növeli.) A megelőzés hatása leginkább a tüdőrákos esetek számának visszaesésében érződne.
(origo)

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés