Húsz év múlva visszaküldik a paksi atomhulladékot az oroszok

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2014. február 01. szombat

Benyújtotta a kormány a parlamentnek a Moszkvában aláírt orosz-magyar szerződést a Paksi Atomerőmű bővítéséről. Ebből kiderül, hogy Oroszország csak húsz évig vállalja az elhasznált fűtőelemek tárolását vagy feldolgozását, ez után a hulladékot visszaszállítják Magyarországra. Pénzről és határidőkről viszont nincs szó a megállapodásban.

Az orosz fél húsz évig vállalja a Paks 2 atomerőmű nukleáris fűtőanyaggal történő ellátását, de a megállapodás meghosszabbítható – derül ki abból az orosz-magyar szerződésből, amelyet január 14-én írtak alá Moszkvában, és amelyet pénteken délután nyújtott be az Országgyűlésnek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Egyebek mellett kiderül, hogy a nukleáris hulladéknak minősülő kiégett kazettákat kezelés céljából Oroszországba szállítják, ahol tárolják, vagy újrafeldolgozzák azokat. A húsz év elteltével viszont – áll a szerződésben – a kiégett kazettákat, vagy az újrafeldolgozás után maradt hulladékot visszaszállítják Magyarországra.

A szerződés alapján az együttműködés tárgya a paksi 5. és 6. blokk tervezésére, megépítésére, üzembe helyezésére és üzemen kívül helyezésére vonatkozik. Mindkét blokk legalább 1000 MW teljesítményű VVER típusú (a jelenleg is működő blokkokhoz hasonló) reaktor. A blokkokat egy, az orosz állami irányítás alatt álló (legalább 95 százalékban állami tulajdonú) szervezet építi, míg egy hasonlóan állami magyar szervezet (vélhetően az Magyar Villamos Művek) teljesíti a kötelezettségeket.

„A felek minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy elérjék a 40%-os minimális lokalizációs szintet” – áll a szerződésben, utalva arra a magyar kormányzati ígéretre, hogy a beruházást 40 százalékban magyar alvállalkozók valósíthatják meg. Az atomerőmű területének őrzése már a szerződés szerint is magyar feladat. A szerződés értelmében „a felek minden tőlük telhetőt megtesznek”, hogy a megállapodások „árképzésébe szabad betekintést biztosítsanak”. Külön kiemelik, hogy a szerződés keretében a felek nem adnak át egymásnak államtitoknak minősülő adatot.

Magyarország a szerződésben külön vállalja, hogy az orosz féltől kapott hasadóanyagot nem dúsítja tovább, nem használja katonai célra, vagyis nem épít belőle atombombát. Hiányzik ugyanakkor a szerződésből az új atomerőmű ára, a finanszírozás kérdése, illetve az is, hogy mikor kell elkezdeni és befejezni az építkezést. A határidőkről csak annyit lehet megtudni, hogy a szerződés határozatlan időre szól, de csak akkor lép hatályba, mikor „diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a felek eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges hazai eljárásoknak”.

A szerződést bármelyik fél egyoldalúan felmondhatja, elég egy írásos értesítést küldeni erről, egy évvel ez után az egyezmény megszűnik. A felek ugyanakkor felmondás esetén is egyeztetnek arról, hogyan lehetne mégis megvalósítani a projektet, a nukleáris hulladék kezelésére, illetve a felelősségvállalásra vonatkozó kötelezettségek viszont ebben az esetben is érvényben maradnak.

(hvg.hu)

Magyarországon eddig nem tudtak kialakítani olyan helyet, amelyik geológiailag és a biztonsági szempontoknak is megfelene és ahol tárolni lehetne az atomhulladékot - pláne nem néhány ezer évig... - szerk.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés