Gyertek ki velem az emberekhez! - Joseph Bonnemain és a gyógyulás útja

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2021. március 21. vasárnap

Az évtizedek óta számtalan feszültséggel terhelt svájci egyházmegye új püspöke, Joseph Bonnemain eszédéből: "Az egyházmegyénk beteg, és terápiára van szüksége. Túl sokat foglalkozunk saját magunkkal, a struktúráinkkal, a feszültségeinkkel és a konfliktusainkkal. Sok időt elvesztegetünk – és elszalasztjuk a lehetőséget arra, hogy jelen legyünk az emberek között, s elmondjuk nekik, mennyire szereti őket Isten.

Hallgassuk meg ismét figyelmesen egymást. Tanuljuk meg újra, hogy imádságban Istenre hallgassunk. Korábban sokszor fájdalmasan hiányzott nekem ez.
Minden nő és minden férfi értékes és Isten üzenetét hordozza. Nem keresztény magatartás, hogy provokáljuk, támadjuk és megsértjük egymást, s szeretetlenül és tiszteletlenül bánunk egymással. Az egyházmegyét beteggé tette ez a fajta viselkedés. Ezt a betegséget meg kell gyógyítanunk.
Arra törekszem, hogy mindenkihez azzal a figyelemmel és empátiával viszonyuljak, amelyet minden ember megérdemel, főként azok, akik testvéreink a hitben. Nagyon kérlek benneteket, tanuljatok meg így viszonyulni és beszéljetek is így egymással.
A mai szenteléshez előkerestem az egyházmegye legrégibb pásztorbotját: az elefántcsontból készült churi pásztorbotot. Lehet, hogy már az első dokumentált churi püspök, az 5. századi Asinio is ezt használta. A pásztorbot akkoriba még azoknak a küldötteknek a vándorbotja volt, akik mindenhová elvitték az örömhírt. Az ő példájukat követve lesz bátorságom ahhoz, hogy útra keljek, „kimenjek”, „uscire” ahogyan Ferenc pápa hangsúlyozni szereti. Gyertek velem ti is!
Decentralizálódnunk kell; nem szabad önmagunkkal foglalkoznunk, sőt még az egyházmegyei intézményeknek és struktúráknak sem szabad lefoglalnia a gondolatainkat. Azokat, akik ránk várnak, ezek egyáltalán nem érdeklik! Az emberek, akik odakint ránk várnak, azt akarják hallani tőlünk és azt akarják látni rajtunk, hogy Isten minden embert szeret (mindig), hogy a boldogságunkat akarja, és örök hazát készített nekünk. Az intézmények és a struktúrák egyszerűen nem érdeklik az embereket. Nem elég, ha az erkélyről előadjuk az egyház tanítását és a katekizmust, hanem meg kell értenünk az emberek aggodalmait. Az embereknek inkább az utcán van szükségük ránk. Rá kell jönnünk, hogyan tudunk segíteni az embereknek.
A szertartásrend szerint most végig kell vonulnom a templomon, és áldást kell osztanom. Mielőtt azonban áldást adhatnék nektek, szükségem van a ti áldásotokra. Ezért most letérdelek ide előre, és kérem az áldásotokat. Szívből köszönöm!"
(vigilia facebook oldala)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés