Ferenc pápa iraki útjáról

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2021. február 10. szerda

Február 8-án tette közzé a szentszéki sajtóközpont Ferenc pápa iraki látogatásának programját. A tervezett események között szerepel március 5-én egy találkozó a püspökökkel, papokkal és szerzetesekkel a bagdadi szír katolikus Szajidat al-Nedzsat (Szabadító Szűzanya)-templomban, ahol 2010. október 31-én egy szentmisén 48 hívet, köztük két papot gyilkoltak meg iszlám terroristák.

2019. október 31-én zárult le boldoggáavatási eljárásuk egyházmegyei szakasza. „Jó keresztények, jó állampolgárok voltak, és teljes mértékben ártatlanok” – mondta róluk a SIR katolikus hírügynökségnek Luis Escalante, a boldoggáavatási eljárás posztulátora, az olaszországi Fara Sabina település Szent Antal-templomának plébánosa.

2010. október 31-én szentmise közben támadt rá az al-Kaidával szövetséges iraki Iszlám Állam öt terroristája a szír katolikus Szabadító Szűzanya-katedrálisra Bagdad központjában, a Karrada negyedben. Két pap, Táer Abdal és Vasszim Kasz Butrosz, valamint 46 hívő a helyszínen életét veszítette. Egész családok is voltak köztük, fiatalok és idősebbek, köztük gyerekek: Adam csak hároméves volt, az áldozatok közt volt egy három hónapos csecsemő és egy magzat is az édesanyja méhében. Egy héttel azután történt a merénylet, hogy a Vatikánban lezárult az a szinódus, amelynek során közel-keleti püspökök vitatták meg a keresztények helyzetét az üldöztetésnek és támadásoknak kitett térségben.

„Mind a negyvennyolcan még a templomban életüket vesztették, a sebesültek közül senki nem halt meg később” – mondta el a posztulátor. A boldoggáavatási eljárás most a pápai út közeledtével nagyobb figyelmet kap. „Ferenc pápa első nyilvános találkozója március 5-én lesz, rögtön az érkezése és a kormány vezetőinek üdvözlése után, abban a szír katolikus katedrálisban, ahol a merénylet történt. A Szentatya itt a püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és szerzetesnővérekkel, szeminaristákkal és hitoktatókkal találkozik” – jelentette be Louis Raphaël Sako bíboros, bagdadi érsek. Escalante atya úgy véli, alkalom lesz ez arra is, hogy megemlékezzenek a vértanúkról, még ha tisztában vannak is vele, hogy az eljárás még hosszú időt vesz majd igénybe.

Az iraki egyház a vértanúk egyháza,

gondoljunk csak Cecilia Moshi Hanna nővérre, akit 2002-ben öltek meg Bagdadban, Ragíd Ganni káld papra és három diakónusára, akikkel Moszulban végzett 2007-ben egy terrorista csoport. És ott van Paulosz Farádzs Rahho moszuli püspök, akit 2008-ban raboltak el és gyilkoltak meg.

Luis Escalante – aki az elmúlt éveket az eljárás miatt nagyrészt Irakban töltötte – elmondta, hogy a terrortámadás után, amelyben a támadók robbanószerkezeteket is bevetettek, a katedrálist teljesen restaurálták, de az oltár és padlózat megmaradt a mészárlás utáni állapotában. A kriptában van eltemetve a két pap, Táer Abdal és Vasszim Kasz Butrosz, valamint Ragíd Ganni és több hívő is. A többi áldozat az ország különböző temetőiben nyugszik.

A pápa jelenléte a katedrálisban az út fontos állomása lesz, tanúságtétel ezekre a vértanúkra emlékezve, akik a földi életből a mennyei életbe léptek itt át.

Akkor vesztették életüket, amikor összegyűltek az Úr napján a szentmisére. A földi liturgiából az örökkévalóságba tértek” – emelte ki a posztulátor.

Hozzátette: „Emeli az emlékezés jelentőségét, hogy a vértanúk kétféle rítus hívei voltak, szír katolikusok és káldok. Világi hívők voltak, hétköznapi keresztények, tükrei annak a társadalomnak, amelyhez tartoztak. A közemberek hite elleni merénylet volt ez.” Felidézte, hogy

amikor a terroristák lövöldözni kezdtek, a hároméves Adam kiabált: „Elég, elég, elég!”

Mindannyiuk kiáltása volt ez a fegyveres bűnözők felé. „Minden iraki keresztény kiáltása ez, akik azt kérik, hogy ne kelljen meghalniuk, hanem fogadják el őket emberi lényként, vagyis minden emberi jogukat biztosítva”.

Olyan idő volt ez, amikor templomokra támadtak, merényleteket követtek el keresztények házainál, a hívek tömegesen menekültek, és

Adam hangja „olyan volt, mintha egy kis Dániel próféta szólna, az igazságosság kiáltása volt a megosztottság ellen, az állampolgári jogokért. Az üldözés azt is jelenti, hogy nem ismerik el az ember jogait azon a földön, ahol született”.

Az iraki egyháznak évek óta fontos témája a tolerancia, a párbeszéd, az emberi jogok, az igazságosság, a kisebbségek tisztelete, a vallási szélsőségesség elutasítása. Ezek a témák visszhangzanak a Mindnyájan testvérek kezdetű enciklikában és a Ferenc pápa és a kairói al-Azhar szunnita központ főimámja, Ahmad et-Tajjeb által aláírt, az emberi testvériségről szóló abu-dzabi nyilatkozatban.

A babilóniai egyháznak még a 21. században is az a hivatása, hogy értékes gyöngyként adja gyermekeit az egyetemes Egyháznak

– hangsúlyozta a vértanúkkal kapcsolatban Escalante. – Jó állampolgárok voltak, istenfélők, ártatlanok, és egy jól megtervezett merényletben gyilkolták meg őket. Olyan emberek, akiket a hit iránti gyűlöletből üldöztek, ok nélkül vadásztak rájuk, pedig e föld lakói a kezdetektől fogva. Reménykedünk abban, hogy Ferenc pápa látogatása nem csak az iraki mártírokkal kapcsolatos boldoggávatási eljárásnak ad lendületet, hanem az igazságosság, a párbeszéd, az országon belüli együttélés ügyének is. Hosszú még az út. Az Iszlám Állam nem a semmiből jött. Nem hirtelen tűnt fel. Sokan, akik éljenezték a szervezetet, amikor elfoglalta a Ninivei-fennsíkot, még most is ott vannak a fennsíkon és Moszulban. Nehéz legyőzni ezt a mentalitást.

A párbeszéd kiindulópontja az kell hogy legyen, hogy elismerik az ENSZ chartájában megfogalmazott emberi jogokat.”

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Agensir

Fotó: Agensir, AsiaNews

Magyar Kurír

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés