Mégsem lassan alakultak ki a vízben úszó madárfajok?

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2021. január 12. kedd

Ahogy azt eddig feltételezték. A vízben, víz alatt úszni nem könnyű, a víz 800-szor sűrűbb és 60-szor viszkózusabb a levegőnél. Eddig azt feltételezték, hogy a repülő madaraknál lassú alkalmazkodás vezetett az életmódváltozáshoz. Egy új kísérlet azonban cáfolni látszik ezt.

2021. első heteiben zajlik az amerikai Integratív és Összehasonlító Biológusok Szövetségének virtuális konferenciája, és nemrégiben itt hangzott el az az előadás, amelyben a madarak úszását taglalták, az előadásról a Science tudományos folyóirat híroldala számolt be.
A vizsgálatokat a Montanai Egyetem fiatal kutatói végezték Anthony Lapsansky végzős hallgató vezetésével, mégpedig az USA-ban invazív fajnak számító seregélyek 9, vadon befogott példányával. Semmilyen adat nem állt rendelkezésre arról, hogy a seregélyek tudnának úszni.
A kutatók először is egy 3,7 méter hosszú, 3500 literes tartályba, a víz felszínére tették a madarakat. „Azt hittem, hogy a szárnyaikkal csapkodva haladnak majd a felszínen, hogy lassan felszállhassanak, ehelyett azonban mind rögvest felrepültek” – idézte fel a kísérletet Lapsansky.
Emiatt aztán a kutatók a következőkben a madarakat nem a felszínre tették, hanem a víz alá dugták be, s legnagyobb meglepetésükre a seregélyek a búvárkodásban jeles madarakhoz hasonlóan kezdtek úszni: szárnyaikat kecsesen fel-le mozgatva tolták magukat egyre magasabbra a vízfelszín felé.
A mozdulataik feltűnően hasonlítottak ahhoz, ahogy a lumma, a lunda, vagy más víz alá merülő madár úszik. Egészen eddig azt hitték a kutatók, hogy e vízi madarak úszása a víz alatti életmódhoz való speciális alkalmazkodás eredménye, azonban a seregélyek sose voltak vízi madarak és sose alkalmazkodtak a búvárkodáshoz. Lapsansky szerint ez vagy velük született képesség vagy a víz, mint közeg a sűrűsége révén ezt a fajta mozgást teszi csak lehetővé.
Frank Fish, a West Chester Egyetem biológusa, aki nem vett részt a vizsgálatokban, úgy véli, hogy a közegellenállás miatt úsznak így a madarak. A seregélyek a víz alatt azonnal behajlítják a szárnyaikat, a megnövekedett sűrűség miatt, és persze azért, hogy az ízületeikre nehezedő terhelést csökkentsék, ezt pontosan úgy teszik, mint minden olyan madár amely repülni és búvárkodni is tud (pl. lunda). A szárnymozgásuk hidrodinamikailag aktív, a víz alatti szárnycsapással emelő erőt hoznak létre. Emellett az is látszott a kísérletek során, hogy a lundákhoz hasonlóan a seregélyek is a lábukat használták az irányváltáshoz, így ez is egy olyan tulajdonság, amelyen osztoznak a búvárkodó madarakkal.
Lapsansky és csapata egy másik, nem vízi madárról, a házi verébről is kiderítette, hogy pontosan ugyanígy tud úszni. Feltételezhető tehát, hogy távolról sem tarthatott oly sokáig a levegőből a vízi életmódra váltás a madaraknál, valószínűleg nagyon sok madár képes lehet rá!
A kutatócsoport nem fejezte még be a kísérleteket, így a most közzé tett eredmények pusztán előzetesek, ám már így is igen izgalmasak. A következőkben szeretnének precíz összehasonlító méréseket végezni a csak repülő, a részben vízi és a teljesen vízi életmódú madarak úszó mozgása közt.
(24.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés