A háború az emberiség kudarca. A béke lehetséges! – Vallási vezetők találkozója Rómában

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. október 22. csütörtök

A Sant’Egidio közösség 1986 óta minden évben megrendezi azt a nemzetközi találkozót, ahol vallási vezetők, a politikai és kulturális élet szereplői kijelentik elkötelezettségüket a béke útja mellett. Idén Rómában a Capitolium téren gyűltek össze a résztvevők, Ferenc pápa és Bartholomaiosz pátriárka is beszédet mondott.

A béketalálkozó három napjának csúcspontja minden évben a gyönyörű, színpompás zárórendezvény, ahol általában több száz vallási vezető van jelen, aláírják a békefelhívást és meggyújtják mécseseiket a békéért. Idén a Covid-19-járvány miatt korlátozott számban vehettek részt a vallási vezetők a találkozón, a sokszínűség azonban megmaradt, jelképesen jelen volt a világ számos része. Ahogyan Andrea Riccardi mondta: a béke szivárványaként vannak jelen a téren a vallási vezetők a maguk sokszínűségében, különbözőségükben osztoznak a béke álmában. Ferenc pápa Mindnyájan testvérek kezdetű enciklikáját mint a testvériség felé vezető út szép dokumentumát minden felszólaló méltatta.

A téren elsőként Andrea Riccardi, a Sant’Egidio alapítója köszöntötte az egybegyűlteket. Az assisi találkozót 1986-ban összehívó Szent II. János Pál pápát idézte: „A béke várja a maga prófétáit”.

A találkozókon formálódik a béke új nyelvezete, gesztusai, amelyek megtörik a gyűlölet örökbe kapott láncait.

Sajnos új háborúk is kezdődtek a világban, de ne feledkezzünk meg az újonnan elért békekötésekről sem, és higgyük, hogy a béke mindig lehetséges – biztatott. Figyelmeztetett, hogy a hívőknek imádságukba kell foglalniuk a szenvedők kiáltását és ebből megszülethet a látomás a jövőről, ebben a látomásokat annyira nélkülöző világban. Paul Ricoeurt idézte: „A vallások értelme felszabadítani az emberek mélyén rejlő jóságot, megkeresni ott, ahol elrejtőzött.”

Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök az Olasz Köztársaság nevében köszöntötte a találkozót, és kifejezte büszkeségét, hogy országa a párbeszéd és a béke útjának az állomása lehet.

Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka napjaink nehézségeiről szólva hangsúlyozta, hogy alkalmas az idő az elgondolkozásra, egy jobb társadalom felépítésére az egész világon. A közös otthonunkról való gondoskodás szükségszerűségét hangsúlyozta és azt, hogy az ökológia terén az idealizálás helyett az cselekvés ideje jött el.

A pandémia új kérdéseket vetett fel, új úton kell járnunk, amelyet új fény világít meg.

Körülöttünk mindenben ott van Istennek egy darabkája, az ökológia maga a levegő, amit belélegzünk.

Haïm Korsia francia főrabbi a testvériséget megtagadó és a közöny útját elindító Káinnal szemben Józsefet állította elénk követendő példaként, aki testvérei keresésére indult. A főrabbi méltatta a pápa új enciklikáját, amelyben a távol lévőkhöz való közeledésre hív. Megköszönte Ferenc pápának, hogy segítő kezet nyújt az iszlámmal való párbeszédhez. Nagy Szent Gergelyt idézte, aki szerint a szegényeknek nem a magunkéból adunk, hanem visszaadjuk nekik, ami az övék – ősi bibliai alapelvvel rokon ez a gondolat, amely szerint

mi csak időszakos őrzői vagyunk annak, amit Isten akarata szerint a szükséget szenvedőknek kell odaadnunk.

Mohamed Abdel Salam Abdellatif az Emberi Testvériség Legfelsőbb Bizottságának főtitkáraként és a pandémia miatt távol maradni kényszerülő Ahmed et-Tajjeb, a kairói al-Azhar főimámja képviselőjeként szólalt fel. Felejthetetlennek nevezte az emberi testvériségről szóló dokumentum megszületésének pillanatait. Köszönetet mondott a Sant’Egidio közösségnek az 1986-os assisi találkozótól máig elvezető útért, amelynek megkoronázása a Mindnyájan testvérek kezdetű enciklika. Felolvasta et-Tajjeb főimám üzenetét, aki a háborúk, a menekültek áradata, a járvány sújtotta világról és arról beszélt, hogy egy régi vírus is újult erővel tör rá a világra: a diszkrimináció és a rasszizmus vírusa, amelynek ellenszere nem más, mint az emberi testvériség. A globalizációval nem jött el a szabadság, egyenlőség, igazságosság felértékelődése, sőt, ellentmondásos módon éppen azt látjuk, hogy az emberiség egész népeket hagy magára a nyílt tengeren, mint a rohingjákat.

El kell hogy érkezzen a testvériségen alapuló globalizáció, ami megerősít, hogy ellenállóak legyünk a nagy válságokkal szemben.

Ehhez pedig fontos, hogy az embereket visszavezessük a vallásokhoz, amelyeknek mélyén ott vannak ezek az értékek. Et-Tajjeb imám hangsúlyozta, hogy személyesen és az iszlám nevében is elhatárolódik a rettenetes párizsi merénylettől, ami egy hamis ideológia nevében elkövetett bűntény.

Shoten Minegishi a japán soto zen képviseletében azt hangsúlyozta, hogy senki nem lehet boldog anélkül, hogy kapcsolatban lenne másokkal. Singh Dillon Karmaljit a szikh Gurdwara Parbandhak Bizottság képviseletében a szikh vallás alapítóját idézte, akinek szavai egybecsengenek a Mindnyájan testvérek kezdetű enciklika gondolataival:

A legmagasabb rendű vallásosság az, ha ápoljuk az egyetemes testvériséget és minden embert magunkhoz hasonlónak tartunk” – mondta Guru Nanak Dev Ji.

Ferenc pápa erőteljes felhívást intézett mindenkihez a béke érdekében. Nem maradhatunk közönyösek, nem törődhetünk bele a háborúba, mintha az emberi történelem természetes velejárója lenne – hangsúlyozta beszédében. 

A beszéd teljes terjedelmében magyar fordításban ITT olvasható.

A római béketalálkozót a békefelhívás felolvasása zárta, amelynek nyomtatott példányait gyerekek vettek át a vallási vezetőktől és adtak át jelképesen a politikai élet képviselőinek. A szertartás végén a vallási vezetők és a különböző népeket képviselő fiatalok ünnepélyesen mécsest gyújtottak a békéért a pódiumra helyezett óriás kandelábereken.

A vallási vezetők békefelhívása

Egybegyűlve Rómában „Assisi szellemében”, a világon élő minden hívőhöz, minden jó szándékú nőhöz és férfihoz kapcsolódva lélekben, egymás mellett imádkoztunk, hogy a béke ajándékáért esedezzünk földünkön. Emlékezetünkbe idéztük az emberiség sebeit. Szívünkben hordozzuk megannyi szenvedő, gyakorta név és hang nélküli ember néma imáját. Ezért elkötelezzük magunkat arra, hogy megéljük és az államok vezetőinek s a világ polgárainak ünnepélyesen felkínáljuk ezt békefelhívást.

Itt a Capitolium téren, röviddel a történelem által ismert legnagyobb háborús konfliktus után, az egymással harcoló nemzetek egyességet kötöttek, mely az egység álmán alapult, és ez álom aztán meg is valósult, létrejött az egyesült Európa. Ma, ebben a zavaros korban, a Covid-19-világjárvány következményei által sújtva, amikor a járvány a békét fenyegeti, mert növeli az egyenlőtlenségeket és fokozza a félelmet, nyomatékosan kijelentjük: senki sem menekülhet meg egyedül, egyetlen nép sem, senki sem!

A háborúk és a béke, a járványok és az egészségügyi ellátás, az éhség és az élelmiszerekhez való hozzáférés, a globális felmelegedés és a fenntartható fejlődés, a lakosság tömeges elköltözése, a nukleáris veszély megszüntetése és az egyenlőtlenségek csökkentése nem csak az egyes nemzeteket érinti. Ezt ma jobban megértjük, egy olyan világban, amely tele van kapcsolatokkal, de amely gyakran elveszíti a testvériség érzését. Testvérek vagyunk, mindnyájan! Imádkozzunk a Magasságoshoz, hogy a megpróbáltatások ezen ideje után már ne legyenek számunkra „mások”, hanem csak egy sokféleségben gazdag nagy „mi”. Itt az ideje, hogy újra bátran álmodjunk arról, hogy a béke lehetséges, hogy békére szükség van, hogy a háborúk nélküli világ nem elérhetetlen vágyálom! Ezért szeretnénk ismételten kimondani: „Soha többé háborút!”

Sajnos a háború újra sokak számára a nemzetközi viták megoldásának egyik lehetséges módjának tűnik. De nem az! Mielőtt túl késő lenne, szeretnénk mindenkit emlékeztetni arra, hogy a háború mindig rosszabb állapotban hagyja a világot, mint amilyenben találta. A háború a politika és az emberiség kudarca.

Felszólítjuk a népek vezetőit, hogy utasítsák el a viszály nyelvezetét, melyet gyakran a félelem és bizalmatlanság érzései ösztönöznek, és ne hozzanak visszaút nélküli döntéseket. Nézzünk együtt az áldozatokra! Nagyon sok, túl sok még most is a konfliktus!

Az államok vezetőinek azt mondjuk: dolgozzunk együtt a béke új építőművészetén! Egyesítsük erőinket az élet, az egészség, az oktatás és a béke érdekében! Eljött az idő, hogy az egyre pusztítóbb, halálosztó fegyverek előállítására használt erőforrásokat az élet választására, az emberiség és közös otthonunk gyógyítására használjuk fel! Ne pazaroljuk az időt! Kezdjük elérhető célokkal: már ma egyesítsük a vírus terjedésének visszaszorítására irányuló erőfeszítéseinket, míg nem áll rendelkezésünkre megfelelő és mindenki számára elérhető védőoltás! Ez a világjárvány arra emlékeztet bennünket, hogy vér szerinti testvérek vagyunk!

Minden hívőnek, jóakaratú nőnek és férfinak azt mondjuk: legyünk kreatívan a béke munkásai, építsük a társadalmi barátságot, tegyük magunkévá a párbeszéd kultúráját! A becsületes, kitartó és bátor párbeszéd az ellenszere a bizalmatlanságnak, a megosztottságnak és az erőszaknak. A párbeszéd gyökerüknél megszünteti a háborúk okait, amelyek elpusztítják az emberi család hivatásába beleírt testvériség projektjét.

Senki sem érezheti magát kívülállónak! Mindannyian társfelelősök vagyunk. Mindannyiunknak meg kell bocsátanunk, és mindannyian rászorulunk, hogy megbocsássanak nekünk. A világ és a történelem igazságtalanságai nem gyűlölettel és bosszúval, hanem párbeszéddel és megbocsátással gyógyulnak. Ébressze fel Isten ezeket az eszményeket mindannyiunkban, és ő segítse ezt az együtt járt utat: alakítsa mindnyájunk szívét és tegyen bennünket a béke hírnökévé!

Róma, Capitolium tér, 2020. október 20.

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News; Santegidio.org

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés