Így érhetnénk utol a Nyugatot tíz év alatt az IMF szerint

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. október 04. vasárnap

Jelentős infrastrukturális szakadékot kellene leküzdenie a kelet-közép és délkelet-európai régió országainak, ha az EU fejlettebb felét utol szeretnék érni. A következő 10 évben ennek a lemaradásnak a felének ledolgozásához is évente a régió GDP-jének 3-8 százalékát kellene erre költeni, ha nem többet. A jó hír, hogy a kelet-közép-európai régió kicsit jobban áll, ekkora arányú éves beruházással Magyarország és a régiós társai akár utol is érhetnék az EU régi tagállamait 10 év alatt - ha jobban menedzseltek lennének a projektek és nem lenne korrupció - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb elemzéséből.

A Covid-19 pandémia jelentősen rontotta a kelet-közép- és a délkelet-európai (CESEE) országok kilátásait. A régió GDP-je idén várhatóan 5,5 százalékkal zsugorodik, majdnem három éves gazdasági növekedést leradírozva ezzel - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb régiós elemzéséből.
A fellendülés támogatása és az életszínvonal javítása érdekében ezeknek az országoknak meg kellene gondolniuk, hogy többet költsenek olyan infrastruktúrákra, mint utak, iskolák, kórházak és a digitális összekapcsoltság.
Több ország terveiben már szerepel az állami beruházások élénkítése - néhányuk az EU 750 milliárd eurós helyreállítási eszköze, a Következő generációs EU (NextGenerationEU - NGEU) keretéből tervezi ezt végrehajtani. Az IMF ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez jelentős transzfert fog biztosítani az EU kelet-közép és délkelet-európai tagállamai számára. Az alap keretének nagy részét a nemzeti gazdaságélénkítési és reformcsomagok keretében kell elkölteni - emlékeztet a Valutaalap, amely azt is hangsúlyozza, hogy ezeknek a beruházásoknak a végrehajtása - különösen a zöld és a digitális átállás felgyorsítása - minden korábbinál fontosabb.

Sok beruházással sem érné utol a régió a fejlett EU-tagokat
Az IMF elmzése ugyanakkor rámutat arra is, hogy Kelet-Közép- és Délkelet-Európa országai nagyon különbözőek, de ami közös, hogy a régió országai jelentősen le vannak maradva az EU fejlettebbik felétől, a 15 régi tagállamtól (EU15) az infrastruktúra minőségében és mennyiségében is, illetve a regionális összekötöttségben is. (Az IMF e tekintetben olyan elemeket néz, mint például a közlekedési, telekommunikációs infrastruktúra vagy a villamos energia-előállítás kapcitása.) Az IMF most publikált tanulmánya szerint ahhoz, hogy ennek a lemaradásnak csak a felét ledolgozzák ezek az államok 2030-ig, a következő 10 évben évente a régió GDP-jének 3-8 százalékát kellene infrastrukturális beruházásokra költeni, de ha a beruházások zöldek és "klímaellenállóak", akkor még ennél is többet.
Ez a költség a régió uniós tagállamai esetében a legkisebb - jegyzi meg az IMF -, az összköltség a fent említett szint eléréséhez a GDP 2-3 százaléka között lehet évente, miután ezeknek az országoknak az infrastruktúrája mennyiségben kisebb elmaradást mutat az EU15-höz képest. Viszont ha 2030-ig a ezek a tagállamok a teljes hátrányt le szeretnék dolgozni az EU15-tel szemben, akkor az IMF szerinti ennek a becsült összköltsége évente a GDP 3,5-6 százaléka között lenne.

Drága, de megérné
Ugyanakkor az IMF arra is felhívja a figyelmet, hogy ha ezek az infrastrukturális beruházások jól valósulnak meg, az a régiónak jelentős haszonnal járhat, minden infrastruktúrára elköltött eurócentnek jelentős multiplikátor hatása lehet a gazdasági kibocsátásra. Több és jobb állami beruházás segíthet csökkenteni a pandémia gazdasági kárait, növelheti a potenciális kibocsátást és felgyorsíthatja az EU15-höz a konvergenciát.
A gazdasági lassulás idején ennek haszna még nagyobb lehet - jegyzi meg az IMF. A Valutaalap kutatóinak becslése szerint a GDP minden 1 százalékának az infrastruktúrára való költése rövid távon 0,5-0,75 százalékkal emelheti meg a gazdasági kibocsátást, hosszú távon pedig 1,7-2,5 százalékkal. Ennek pozitív hatását az infrastrukturális beruházások szigorú irányítása és országok közötti koordinációja még inkább felnagyíthatja. Az IMF hangsúlyozza: ha ezek a projektek megfelelően vannak kalibrálva, akkor az infrastrukturális beruházások nem veszélyeztetik a költségvetési vagy a külső fenntarthatóságot.

Lenne min javítani
Az IMF azonban azt is hozzáteszi, hogy az infrastrukturális projektek hasznát csak akkor lehet "learatni", ha a projektek jól menedzseltek, vagyis a hatékony költségvetési eljárások, közbeszerzési politikák és kockázatkezelés szükséges kiegészítői az infrastrukturális beruházásoknak. Ezzel kapcsolatban az IMF elemzői megjegyzik, hogy Kelet-Közép- és Délkelet-Európában az állami projekteknél gyakran előfordulnak csúszások a kivitelezésben, költségtúllépések, amelyek gyenge kormányzásra utalnak. A Valutaalap állami beruházásmenedzsment értékelései azt mutatják, hogy a régióban bőven van még tér a középtávú költségvetés-tervezés, projektértékelés, kiválasztás, végrehajtás és beszerzés terén javításra, de az IMF talált hiányosságokat a fiskális kockázatelemzés és -kezelés terén is.
A Valutaalap elemzői ezzel kapcsolatban kiemelik azt is, hogy az infrastrukturális beruházások irányításának javítása nemcsak ahhoz szükséges, hogy az állami beruházásoknak nagyobb legyen a megtérülése, hanem fokozhatja a magánszektor részvételét is az ilyen projektekben.

A pandémia tartogat kihívásokat
Az IMF szerint a pandémia további kihívásokat is tartogat az állami beruházások felpörgetésével szemben. A nagyobb állami szerepvállalás egyben a korrupció növekedésével is járhat, különösen, ha a nagy projektekkel kapcsolatos döntéseket kapkodva, a megfelelő ellenőrzéseket és elszámoltathatóságot mellőzve hozzák meg. A gazdaság struktúrájában bekövetkező lehetséges változások körüli bizonytalanságok, valamint az állami és magánadósságok megugrása szintén visszavetheti az új projektekbe való beruházási kedvet.
A kormányoknak ezért rugalmas megközelítést javasol az IMF: a fellendülés jobb támogatása érdekében az intézkedéseknek reflektálniuk kell a gazdaság változásaira és olyan projekteket kellene kiválasztani, amelyeknek a költségekhez viszonyítva a legmagasabb a növekedési hozadéka. Példaként említik a digitális infrastruktúrát, amelyre egyre nagyobb lesz a kereslet, szemben más ágazati infrastruktúrákkal, amelyek kevésbé biztos perspektívákkal rendelkeznek.
A kormányoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy az állami beruházási programok olyan infrastruktúrákat hoznak létre, amelyek a szén-dioxid-kibocsátást és a regionális összekapcsoltságot évtizedekre meghatározzák. Bármilyen beruházás költség-haszon elemzésének a környezeti szempontokat is figyelembe kell venni: a klímaváltozás hatásainak figyelmen kívül hagyásának nagy gazdasági hatása van és az az infrastruktúrára is hatással van. Az IMF szerint az éghajlatváltozással szemben ellenálló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúrába történő beruházások segítenék a jövő gazdaságának felépítését. Az EU tagállamok ezen szempontok szem előtt tartásával pedig hozzájárulnának az EU a klímacéljainak eléréséhez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) segítségével.
Az IMF továbbá úgy véli, el kell kerülni a nagy emisszióval járó aktivitásokat, a környezetkímélő okos technológiákat és gyakorlatokat kell előnyben részesíteni és klíma-ellenállóképességet kell fejleszteni. Érdemes továbbá mérlegelni azokat az előnyöket is, amelyek a regionális összekapcsoltságból és kereskedelemből adódnak, miután ezek haszna jelentősen nagyobb lehet, ha a projekteket határon átívelően koordinálják - hangsúlyozza az IMF.
(napi.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés