Ötletpályázatot írtak ki a Lenin-mauzóleum Lenin nélküli hasznosítására

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. szeptember 14. hétfő

Elvinnék a Kreml mellől a közel száz éve elhunyt első szovjet vezető holttestét. Kérdés, mi kerüljön a helyére.

Az Orosz Építészszövetség által kiírt versenyen Oroszország, illetve a FÁK-tagállamok bármelyik polgára részt vehet az ötleteivel, melyek közül a november 11. és 13. közt megrendezni kívánt moszkvai Zodcsesztvo (Építészet) fesztiválon mutatják be a legjobb munkákat. A szövetség közleményében egyebek között arra is rámutatott, hogy a Szovjetunió első vezetője, Vlagyimir Iljics Lenin karbantartáson legutóbb három évvel ezelőtt átesett holttestének közszemére tétele történelmi hiba, ellentétes a korszerű emlékezetfelfogással, sőt, az orosz ortodox hagyományt sem tiszteli.
A Kreml és a Vörös tér által alkotta egység részeként a mauzóleum 1990 óta az UNESCO listáján is szerepel, átépítése, illetve lebontása így egyáltalán nem lenne szerencsés. Az orosz építészeket tömörítő intézmény sem vágyik erre, így azt eredeti állapotában szeretnék az épület tervezője, a várostervezőként és építészként is meghatározó Alekszej Suszev (1873-1949) nevét viselő, a közeli Vozdvizsenka utcán található állami építészeti múzeum részévé tenni.
Az elképzelés szerint a falak között a mauzóleum eredeti deszka- és fapiramisa, a mait idéző második verzió, illetve az 1930-ban felépült jelenlegi, gránit és labradorkő borította épület történetét is bemutatnák, kérdés azonban, hogy milyen funkciók férnének még el a belső térben.
A központi teremben – a díszkriptában – 1953 és 1961 között Sztálin szarkofágja is helyet kapott, azt azonban végül a Kreml falánál lévő dicsőség-nekropoliszba helyezték át.
A pályázatot elbíráló zsűribe mások mellett meghívást kapott Olga Ljubimova kulturális miniszter és Jelena Gagarina, a Kreml múzeumegyüttesének igazgatója, a világ első űrhajósának lánya is.

Nem most született az ötlet
A mauzóleum jövőjével kapcsolatban a szovjet-orosz rendszerváltás küszöbén, majd 2017-ben, a bolsevik forradalom századik évfordulóján éleződött ki, és a vita azóta sem jutott nyugvópontra.
Az épület, illetve a bebalzsamozás nem Lenin ötlete volt, és bár erről kézzelfogható dokumentum nem áll rendelkezésre, de a legtöbbször emlegetett történet szerint a vezető azt szerette volna, hogy az anyja mellé temessék el Szentpéterváron. Gennagyij Zjuganov, az Oroszországi Föderációi Kommunista Pártjának vezetője szombaton ennek ellenére „mocskos provokációnak” bélyegezte a pályázat kiírását, amelynek célja szerinte nem más, mint a társadalmi konfliktus felszítása.
A kommunisták senkit sem engednek az emblematikus síremlékhez nyúlni – mondta, korábban pedig arról is beszélt, hogy maga Vlagyimir Putyin elnök ígérte meg neki, hogy Lenin testét nem viszik el a jelenlegi nyughelyéről. Putyin néhány évvel ezelőtt ugyanerről a sajtónak is nyilatkozott: szerinte Lenin eltemetését óvatosan kell kezelni, és nem érdemes olyan lépéseket tenni, amelyek megosztják a társadalmat.
Az orosz ortodox egyház véleménye ugynaakkor megváltozott: vezetőik korábban az elhantolás mellett érveltek, 2017-ben azonban már a kivárás mellett tették le a voksukat – annak ellenére, hogy az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet és a Jurij Levada Független Elemzőközpont által ugyanebben az évben készült felmérés szerint a válaszadók hatvan százaléka szerint az újratemetés lenne a legjobb megoldás a problémára.
A hatályos orosz törvények szerint ehhez a rokonok beleegyezésére is szükség lenne, Lenin unokahúga, Olga Uljanova azonban nem támogatja ezt – olvasható az MTI minden részletre kiterjedő hírében.
(24.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés