Valós veszély, hogy posvánnyá válik a Balaton

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. szeptember 12. szombat

Reális forgatókönyv a Balaton eliszaposodása és mocsárrá válása – állítja Jordán Ferenc, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója a Very Important Planetnek adott interjújában, aki szerint nincs valódi összefogás, így akár ökológiai katasztrófa is bekövetkezhet.

Szavai szerint: Ha minden így megy tovább, akkor akár egy zöld, bealgásodott posvánnyá is válhat a tó, a partvidékén szőlők helyett úszómedencékkel. Pedig a Balaton vizsgálatával sok szereplő foglalkozik: egyetemek, kutatóintézetek, a vízügy. A Balatoni Limnológiai Intézetben, Tihanyban, mi is igyekszünk a szűkös lehetőségeinkhez mérten is minél több szemszögből vizsgálni a tó életét. A víz kémiai összetétele, a plankton, a nádas, a halak mind fontosak ahhoz, hogy egy ökológiai rendszer működését is megértsük, ne csak gyönyörködjünk benne.
Sajnos átfogó tudás nem alakult ki a bonyolult ökoszisztémáról, ugyanis ismereteink továbbra is hézagosak, a megszerzett tudás integrációja pedig gyenge. Az igazgató szerint a fő gondot az átfogó és környezettudatos szemlélet hiánya okozza, amelyben a döntéseket a Balatontól távol hozzák, és döntéshozók, befektetők, politikusok szempontjai döntenek, a tudományos aspektusok figyelembevétele nélkül. Ráadásul nehéz kiszámítani egy ökológiai rendszer viselkedését. Hosszú ideig jelentős, látható változás nélkül kezelik a változásokat, azután rövid idő alatt képesek drasztikus változásokra.
Jordán Ferenc az ökológusokat a meteorológusokhoz hasonlítja: Ökológusnak lenni valószínűleg rosszabb, mint meteorológusnak. […] látjuk, hogy néha napok alatt kialakulhat egy-egy lokális algásodás, majd el is múlik ugyanilyen gyorsan. Pár év alatt viszont már maga a tó is mutathat trendszerű változásokat.[…] Azonnal be kellene tiltani minden zöld terület – erdő, mező, nád – kiirtását és beépítését. Egy közgazdász vagy egy politikus számára persze ez utópiának hangzik, de ha értelmes világban akarunk élni, akkor ahhoz változtatni kell. Nem egy-két apró részletet, hanem a gondolkodásunkat, az értékítéletünket, a Rendszert, nagybetűvel. Ma semmi komoly akadálya nincs annak, hogy valaki hazai vagy nemzetközi egyezmények, törvények ellenére cselekedjen.
A beszélgetésben elhangzott, hogy már nem a műtrágya, hanem a horgászcsali terheli foszforral a vizet. Ellentmondó információkat és véleményeket lehet olvasni például az iszapkotrás hasznosságáról is. Az igazgató szerint kutatni kell, és nem találgatni. Intézetének mérései alapján októberre meg tudják mondani, hogy mi volt a kotrás hatása például 2020. augusztusában Györökön. A Kis-Balatonnal kapcsolatban Jordán Ferenc megemlíti, hogy kevés adattal rendelkeznek a benne zajló folyamatokról, de a a nyolcvanas-kilencvenes években kialakított szűrő- és ülepítőrendszerek megfelelően működhetnek, mert az abból az irányból a tóba jutó szennyező anyagok aránya stabilan alacsony.
A biológiai egyensúlyra vonatkozó kérdésre az alábbiakat válaszolta: A busa mint elég agresszívan terjedő jövevény mondjuk biztosan nem hiányozna senkinek, de a tó egészséges élete szempontjából nem fajokról kell beszélni, hanem egy működőképes rendszerről. Ha van elegendő táplálék, ívóhely és egyéb létszükséglet, akkor a fogyasztókból és a csúcsragadozókból szépen felépülhet egy stabil táplálékhálózat, benne akár invazív fajokkal is. A lényeg, hogy ne legyen folyamatos zavarás, legyen ideje összecsiszolódnia, összeérnie a rendszernek. Ha folyamatos az invazív fajok megjelenése, a szennyezések, a zavarások, akkor nem tud beállni egy rendesen működő tavi ökoszisztéma. Sok élőlény megtalálja a helyét az ember árnyékában is, ha van ideje alkalmazkodni. Mások kiszorulnak mellőlünk és eltűnnek, kihalnak vagy visszaszorulnak a valódi vadonba. Amiből egyre kevesebb van már.
(index.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés