Dolan bíboros józan hangja: A szobordöntés ne forduljon át kulturális forradalomba

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. július 04. szombat

Timothy Dolan bíboros, New York érseke június 28-i véleménycikkében arról írt, hogy az emlékművek és szobrok lerombolása kárt tesz a történelem ismeretében. Figyelmeztetett, jó lenne elkerülni, hogy olyasfajta kulturális forradalom induljon el, mint Mao Ce-tung idején Kínában.„Isten őrizz, hogy olyan kulturális forradalmon menjünk keresztül, mint Kína öt évtizeddel ezelőtt.

Óvakodni kell azoktól, akik meg akarják tisztítani az emlékezetet, és egy rendezett – és pontatlan – történelmet akarnak bemutatni” – fogalmazott a bíboros a Wall Street Journalben publikált írásban. A kínai kulturális forradalom 1966-tól 1976-ig tartott, és arra törekedett, hogy kiirtsa a kínai társadalomból a tradicionális elemeket, legfőképp a régi szokásokat, a régi kultúrát, a régi eszméket. „És ki dönti el, hogy mely szobrok, portrék, könyvek és titulusok maradhatnak meg? – kérdezi Dolan bíboros.

– Emlékeznek arra, amikor néhányan tiltakoztak az ellen, hogy Martin Luther King születésnapjából nemzeti ünnep legyen, és felemlegették a saját maga által is beismert hibáit?”

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban számos köztéri emlékmű és szobor lett vandalizmus áldozata vagy távolították el. Egyes helyeken a konföderációs vezetők régóta vita tárgyát képező szobrait döntötték le, valamint George Washington, Kolumbusz és Ulysses S. Grant szobrát. Legalább két Junípero Serra-szobrot döntöttek le a tüntetők Kaliforniában, és egy St. Louis-i szobra ellen is tiltakoztak.

Timothy Dolan felidézte egy katolikus hívő esetét, aki, amikor a bíboros Szent Péternek akart szentelni egy új plébániát, tiltakozott, arra hivatkozva, hogy az első pápa háromszor megtagadta Krisztust. „Ismerve a hölgyet, és tudván, hogy melyik plébániához tartozik, azt válaszoltam: »Ön a Szent Mária Magdolna-templom büszke híve. Élete jelentős részében ő sem volt az erény mintaképe. És mégis, Isten kegyelméből ragyogó, példaadó szent lett. Ha nem nevezhetünk el templomokat bűnös emberekről, akkor csak Jézus és Édesanyja neve marad számunkra!«” Megjegyezte, ugyanez igaz az amerikai történelem alakjaira is, „mindegyiküknek voltak hibái, mégis valamennyien sok jóval is hozzájárultak nemzetünk haladásához”.

A bíboros úgy látja, a szobrok ledöntése és a vandalizmus a könyvégetéssel rokon. „A gyermekeinknek ismerniük kell a hazájuk történelmét, meghatározó alakjait és az ő erényeiket és vétkeiket. Így ismerjük meg, és így adhatjuk tovább a történetünket” – fogalmazott.

Dolan bíboros szerint az amerikai rasszizmus történetét legjobban a Huckleberry Finn vagy Flannery O’Connor novellái olvasásával lehet megérteni. „Az anyukám például kitett egy képet a szüleiről a házunkban. Az ő apukája, az én nagyapám bántalmazta őket és ivott, majd el is hagyta a családját. Mégis örülök, hogy hallhattunk róla, jót és rosszat egyaránt” – írta a New York-i főpásztor. Timothy Dolan úgy gondolja, „ha csak a tökéletes, szent embereket tiszteljük a múltunkból, csak a kereszt marad. És vannak, akik még azt is betiltanák”.

Mint az amerikai egyháztörténet kutatója a bíboros azt írja, „történészként… a jóra és a rosszra is szeretnék emlékezni, és hálával idézni fel, hogy még azok az emberek is, akiknek tagadhatatlanul van sötét oldaluk is, utat engedhetnek a fénynek, és jobbá tehetik a világot”. „Szeretném, ha a jövőben is láthatnák az iskolások ezeket az emlékműveket, és elmondhatnánk nekik, hogy még történelmünknek ezek a nagy alakjai is követtek el bűnöket, igazságtalanságokat, és volt, hogy rosszul ítéltek meg valamit; ez keveredik azokkal a jó dolgokkal, amikért tiszteljük őket.”

Forrás: Catholic News Agency

Magyar kurir

(vn)

You have no rights to post comments