Huszonöt kérdés és válasz a pünkösdről

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. május 29. péntek

Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük pünkösd ünnepéről és a Szentlélekről, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).

1. Mit jelent a pünkösd szó?

A pünkösd szó a görög ötvenes számból származik: ötvenedik nap húsvét után.

2. Van szimbolikus jelentése az ötvenes számnak? Máshol is előfordul a Bibliában?

A 7×7 a teljesség, ennek a lezárása az 50. A jubileumi évnél is előfordul, amikor minden visszaáll a teremtésben.

3. Honnan ered ez az ünnep?

Az ünnep zsidó eredete mozgalmas. Jellemzően az üdvtörténeti és a mezőgazdasági ünnepek összekapcsolódnak. A „hetek ünnepe”, mert hét héttel a kovásztalan kenyér, a pászka ünnepe után következik. Aratási hálaadás, az első kévéket köszönték meg, termésfelajánlás, közös lakoma és a szegények megvendégelése történt. Az egyik olyan zarándokünnep, amikor a Földközi-tenger medencéjének zsidóságából is sokan részt vettek a templomi szertartásokon. Jézus korában a Sínai-hegyen történt szövetségkötést is ünnepelték. Ez fontos szimbólum lesz: azzal a néppel lehet valódi szövetséget kötni, aki már szabad. A pászka a megszabadulás ünnepe, ötven napra rá a szövetségé.

4. Mióta ünneplik a keresztények pünkösdöt?

Az apostolok cselekedeteiben leírt pünkösd a zsidó ünnepen történik, és egy évre rá már nem a hetek ünnepe lesz, hanem a Szentlélek kiáradásáé. Talán 34-től? Mindenesetre a Jézus feltámadása utáni évtől.

5. Miért a piros ilyenkor a liturgikus szín?

Most nem a vértanúság, a szenvedés, hanem a lángnyelvek festik pirosra a miseruhát.

6. A kereszténység két másik fontos ünnepe előtt van „hivatalos” felkészülési időszak, advent és nagyböjt. Hogyan készülhetünk fel pünkösdre?

Pünkösdre készülünk ötven napig, a húsvéti időben. Mindennap olvassuk Az apostolok cselekedeteit, a „Szentlélek evangéliumát”. Nyomon követjük, hogyan dolgozik a Szentlélek az apostolokban, az ősegyházban.

Az ünnepre Jézus mennybemenetele után intenzívebben készülünk, kilenceddel. Jézus alakja után a liturgia himnuszai, könyörgései már a Szentlélek eljövetelét várják, nyitogatják a szívünket. Végül pünkösd szombatján a húsvétihoz hasonló virrasztás, vigília van, sok olvasmánnyal.

7. Régen volt nyolcada pünkösdnek?

Igen, régen sok ünnepnek volt nyolcnapos továbbünneplése.

8. Ma miért nincs? Nem olyan fontos ünnep ez?

A II. vatikáni zsinat naptárreformjában lecsökkentette a nyolcadok számát. Ma már csak karácsonynak és húsvétnak van nyolcnapos ünneplése. Pünkösdnek azért nincs, mert az nem valami új időszak kezdete, hanem a húsvéti események beteljesedése, lezárása. Nem nyolc napig, hanem az egész évközi időben folytatjuk a megkapott Szentlélekkel való életet, működést.

9. Hogyan lehet, hogy mégis munkaszüneti nap pünkösdhétfő?

Ez politikailag alakult így, úgy tudom, nem a katolikusok kérésére.

10. Pünkösddel zárul a húsvéti idő. Mi változik ekkor a liturgiában?

Még utoljára allelujás elbocsátást éneklünk a mise végén, majd a húsvéti gyertya az ambó mellől a keresztelőkút mellé kerül.

11. Sokféle elnevezése van az ünnepnek: a Szentlélek kiáradása, az Egyház születésnapja… Pontosan mit ünneplünk ilyenkor?

Mindent. Minden ünnepben mindent ünneplünk igazából. A feltámadást is, de itt főszerepben a Szentlélek van, és az Egyház is erősödik. Mikor született az Egyház? Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán, amikor Jézus kezükbe adja a kenyeret és bort? Amikor megmossa a lábukat és új parancsot kapnak? Vagy amikor elalszanak az apostolok az imádkozó Jézus mellett? :-) Vagy amikor végre bátrak lesznek, és kilépnek a nép elé pünkösdkor?

12. A Lélek már a teremtés óta működik a világban. Miért küldte el Jézus külön is a Szentlelket? Mi az a plusz, amit az első pünkösd hozott?

Ahogy a pászka után más minőségű néppel köt Isten szövetséget a Sínai-hegyen, úgy most is más minőségű emberiség kapja a Szentlelket. Akiket Jézus megváltott, akik a feltámadás hitében élnek és halnak vértanúhalált, akik a megváltás hírével indulnak a világba, misszióra.

13. Mit csináltak az apostolok a mennybemenetel és a Szentlélek eljövetele közötti tíz napban?

Vártak. Még kicsit értetlenül, de egyre nyitottabban.

14. Csak az apostolokra áradt ki a Szentlélek?

Nem, mert mindenki megértette a beszédjüket. A „Lélek ott fú, ahol akar”. Zavarba ejtő a Szentlélek, nem mindig tartja be a kereteket. :-)

15. Azt olvassuk Az apostolok cselekedeteiben: „mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek” az apostolok. Valóban idegen nyelveken kezdtek beszélni?

Nem tudjuk, de a csoda a megértés. Manapság sokat dolgozunk azon, hogy értsük egymást. Nemcsak nyelveket tanulunk, hanem próbáljuk megérteni a házastársunkat, gyerekeinket, munkatársainkat. A Szentlélek akkor és ott egy szempillantás alatt megoldotta. Még Péter prédikációját is megértették és magukra vették.

16. Miért rendelt Ferenc pápa egy Mária-ünnepet pünkösdhétfőre? Mit ünneplünk ekkor?

A hagyomány szerint Mária is ott volt az utolsó vacsora termében és a Szentlélek kiáradásakor. Az Egyház megkezdi nyilvános működését pünkösdkor, és másnapján az Istenszülőre mint az Egyház anyjára emlékezünk.

17. Honnan ered a pünkösdi fa (májusfa) állításának hagyománya?

A pünkösd egyházi jelentése mellett a tavasz fontos ünnepe. Minden zöldell, élettel telik meg. Így a legények szíve is, és ezt a virtust mutatja meg a szerelme kapuja előtt, éjszaka vagy hajnalban, titokban felállított magas, lecsupaszított fa, a tetején meghagyott zöld ágakkal, színes szalagokkal. Általában május elsejére állítják, és pünkösdkor bontják ezt a fát.

18. Hagyományosan pünkösdkor vannak a bérmálások. Ez a legjobb idő erre?

Pont pünkösdkor csak néhány helyen van bérmálás, de a tavasz és a nyár eleje a bérmálások egyik kedvelt időszaka. Sokféle meggondolás lehet a bérmálás időzítésében. Mikor ér rá a püspök, mikorra készülnek fel a bérmálandók, milyen egyéb ünnepe van a plébániának.

19. Miért ábrázolják olyan sokféle módon a Szentlelket? A legtöbbször galambként és lángnyelvként szokták ábrázolni. Ez honnan ered?

A galamb Jézus alámerítkezésének történetében szerepel, ahol a Szentlélek galambhoz hasonló módon szállt le. Azonban a Szentlélek nem galamb, csak emlékeztet erre a momentumra. A szószékek hangfogóján is megjelenik a galamb, jókívánságként: bárcsak szállna le a Szentlélek a szónokra. A lángnyelvek az első pünkösdre utalnak.

A kora középkori római bazilikák apszismozaikjain az Atyát jelző kéz körül hullámokat látunk. Ezek a hullámok a Szentléleknek nagyon találó szimbólumai: ő, aki ott lebegett a vizek felett a teremtésnél, most is inkább „hullámtermészetű”, nem galamb.

20. Miért imádkozunk csak ritkán kifejezetten a Szentlélekhez?

Miért, ritkán imádkozunk? :-) Az oltárnál az Atyához, a Fiú által a Szentlélekben imádkozunk – tanítja ősidők óta az Egyház. Jézussal a kezünkben emeljük tekintetünket az Atyához. De mindezt a Szentlélekben tesszük. A misén kívül azonban bármennyit imádkozhatunk a Szentlélekhez is közvetlenül.

21. Van olyan ima, amit különösen jó, ha mondunk, amikor hozzá szeretnénk imádkozni?

Saját szavainkkal például. Mert a Lélek tanít bennünket imádkozni, és imádkozik bennünk. Egy kötött imában ez nehezebben lesz látható, mintha elhisszük, hogy itt és most bennünk és velünk lélegzik a Szentlélek.

22. Mik a Szentlélek ajándékai?

Izajás próféta sorolja fel először: bölcsesség és értelem, tanács és erősség, tudomány, a jámborság és az Úr félelmének lelke. Hét galambbal vagy hét sugárral ábrázolják. Az ajándékok segítenek bennünket együttműködni a kegyelemmel, jobban befogadni.

23. Kik kaphatják meg?

Mindenki megkaphatja az ajándékokat, aki nyitott szívvel van Isten felé, és kész együttműködni velük. Nem a megkapás, hanem az együttműködés a komolyabb kérdés. A keresztségben mindent megkapunk az üdvösséghez, ezeket is. A döntés utána rajtunk áll: együttműködni, vagy tudatlanra venni.

24. Mik a karizmák?

A karizmák a szolgálatra való ajándékok. Szent Pál felsorol közülük néhányat: bölcsesség, tudás, hit, gyógyítás, csodák, lelkek megkülönböztetése, nyelveken szólás, a nyelvek megértése és a szeretet. De folytathatjuk a sort a tanítás, a vezetés karizmájával, az anyaság és apaság ajándékával...

25. Hogyan találhatom meg, hogy milyen karizmám van?

A karizma olyan ajándék, ami feltűnhet abból, hogy jó visszajelzéseket kapok rá. Az énekemre, a rajzomra, arra, hogy jó meghallgató, lelkesítő vagyok, stb. De abból is, hogy amire karizmám van, azt szívesen csinálom, örömömet lelem benne, és látom a gyümölcsét. Sajnos hierarchikus rendszerek nem mindig figyelnek a karizmákra, és feladatokat bíznak emberekre, akiknek nem mindig egyezik a karizmájuk a feladatkörükkel. Ezért sokszor magunknak kell kiállni a karizma alapú szolgálatunkért. :-)

Fotó: Roma.corriere.it

Magyar Kurír

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés