Isten segít, gyógyít és szabadít

Kategória: Tanúságtételek, beszámolók Megjelent: 2015. október 04. vasárnap

A mi Drága Mennyei Atyánk, nagy szeretettel gondoskodik rólunk, gyógyít, szabadít...! Isten dicsőségére és a lelkek javára néhány tanúságtételt leírnék (Orbán Zsuzsanna):

- Mindig természetes volt, hogy figyeltem arra a lelki programra, amire el szerettem volna menni. Most is így történt, hogy már ki volt tűzve a dátum, viszont nekem közbejött egy másik esemény. Így hát hiába tudtam, hogy szeptember 19-én lesz a Szeretet Földje Találkozó, emiatt a másik feladat miatt sajnos le kellett mondanom róla... Hát beletörődve el is mentem erre a másik programra, gondolván, hogy legyen meg Isten akarata. Csodálkozásomra meg is lett ISTEN AKARATA!  Telt-múlt az idő azon a pénteki programon, ahol voltam és már nagyon közeledett az a pillanat, amikor tényleg kiderül az, hogy a szombati napon hol leszek, mivel még mindig reménykedtem. (!) Ahogy beszélgetésre került a sor, rákérdeztem, hogy:  „Akkor ugye holnap is jövök stb.” A szívem a lelki programra húzott, de őket sem akartam megbántani, akikkel  voltam. Dobogó szívvel figyeltem a beszélgetésünket, bár Isten kezébe helyezve ezt az ügyet. Döbbenetes volt azt látni, ahogy egy fél perc alatt Isten a szemem előtt megváltoztatta a helyzetet, elképzelését annak, akivel beszélgettem. Mire végül azt mondta: „Köszönjük, de ne gyere szombaton, majd mi megoldjuk, elrendezzük ezt a feladatot.” Elköszöntem és haza indultam. Csak csodálkoztam és csodálkoztam, hogy a szemem láttára Isten mit művelt...!  Örömmel és hálával újságoltam a többieknek, hogy végül megyek a lelki programra. Az egyik közösségi testvér azt válaszolta, hogy: „Ott a helyünk!”  Igen, Isten is úgy gondolta, hogy ott a helyünk!!! Nagyon sok kegyelmet kiosztott a Mindenható Isten ezen a szombati lelki napon.  Hálásak vagyunk Sipos Gyulának is, hogy fáradhatatlanul szervezi ezeket az alkalmakat a lelkek javára  és Isten dicsőségére. Jó volt lelkileg, szellemileg töltődni, épülni, ezúton is köszönjük Mindenkinek aki ebben közreműködött!

- Az egyik alkalommal, éppen január 1-én Szűz Mária Isten Anyja napján, ott voltam a szentmisén. A szentmise végén megáll mögöttem az egyik karizmatikus testvér és így szól: „Imádkoznom kell érted!” Gondoltam, ez tényleg az Égből jön, mert fizikailag és lelkileg, tehát minden szempontból nagyon ki voltam merülve, fáradva és a szabadságot sem sikerült pihenésre használnom, másnap viszont dolgozni kellett menni. Ezt mind nem tudta az a testvér, aki imádkozott értem. (!)  „Mondta maradj ülve.” Gondoltam, hogy nem is tudnék felállni, mert annyira kimerült vagyok...  Éppen azért imádkoztam a szentmisén, hogy másnap tudjak dolgozni. Tehát a szentmise végén ez a testvér imádkozott értem. Megköszöntem neki és haza mentem. Nem telt el 45 perc,  mint akit tényleg, szó szerint kicseréltek, mint aki 2 hónapos nyaralásból jön meg, - pedig sehol nem voltam –  minden fáradtságom, problémám teljesen elmúlt!!!  Vidáman, tele energiával kezdtem a hétfői munkanapot!  Dicsőség a Mindenható Istennek, aki a mi Atyánk és gondunkat viseli!!!

 - Másik alkalommal éppen az autót vezettem, a mobilon egy igét kaptam valakitől. Hát ezt is Isten küldte döbbenetes  módon, mert abban a helyzetemben, problémámban ez a Szentírási rész nagyon megerősített. Kérdeztem az ismerőstől,  hogy: „Miért ezt az igét küldte nekem?” Azt mondta, hogy: „Nem tudja miért ezt és miért most, de indította a  Szentlélek, hogy el kell küldenie nekem.”   Hm...!  Dicsőség Istennek!

-  Medjugorjéban jártam és éppen az indulás előtt voltam orvosnál, aki azt állapította meg, hogy cisztám van! Nem nagy,    de van és ha már nagyon kellemetlen, fáj menjek hozzá vissza. (!) Na, hát ki akar orvoshoz járni? (!) Persze ha kell elmegy az ember, de gondoltam előtte inkább Istent kérem meg. Nagyon meleg volt ezen a medjugorjei napon és  a cisztám kellemetlenkedett, nyomott, fájt stb.  Az egyik programon, egy apáca énekelt, dicsőített... Annyira szépen és  áradóan, hogy óhatatlanul is vele röpült a lelkem Isten elé és hirtelen kitört belőlem a kérés: „Istenem, kérlek  gyógyítsd meg ezt a cisztát, ha Te is úgy akarod. Ha nem, akkor elfogadom, hogy nem, de kérlek segíts!”   (Most ahogy ezt írom potyog a könnyem.) Ahogy így imádkoztam az Úr azt mondta:  „Leapasztom!”  Amikor újra visszamentem az orvoshoz, megvizsgált stb. (tehát vannak erről dokumentumok!)  nem talált semmi
 cisztát!! Dicsőség Istennek!!  Pár hónapja pedig nagyon fájt a fogam. Mondom az Úrnak, látod mennyi programom van, ezeket meg kell  csinálnom! Utána szívesen fölfordulok és szenvedek, de most nem lehet. Kérlek segíts!! Ahogy az egyik  testvér imádkozott értem, egyszecsak azt mondja: „Az Úr most gyógyítani akar!” Az imádság alatt és utána  is tapasztaltam, hogy teljesen meggyógyult a fogam!! Dicsőség Istennek!

-  Másik alkalommal dolgoztam és szintén fájt a fogam, no, hát nem lettem elenged ve a fogorvoshoz, hogy  finoman fogalmazzak és heteken át szenvedtem...! Egyik este volt közbenjáró alkalom és arra viszont sikerült eljutnom.  Kértem, hogy imádkozzanak a fogamért. Isten most sem hagyott cserben! Levette a fogamról a gyulladást és már nem kértem a főnökömtől, hogy engedjen el a fogorvoshoz...!    Dicsőség Istennek!

- Szentségimádás volt, nagyon szenvedtem, mert éppen belgyógyászati problémám volt... Ahogy ott ültem az Oltáriszentség előtt, elmondtam Jézusnak, hogy ez milyen rossz és megint ide-oda szaladgálni, drágák a gyógyszere stb. szóval megbeszéltem Vele. kértem segítse, ha Ő is úgy akarja! Egyszecsak azt érzem, hogy a belső részem húzódik vissza a helyére!! Na, gondoltam, Isten csodája lesz ez is! Így is volt, meggyógyított!!!  Hála Neki!!

- Vezettem az autót, mentem hazafelé... Sötét volt, éjjel volt, egyedül voltam és km-ben messze! Se ember,  akitől megkérdezzem, se térkép, semmi..  Nem találtam az utat. Imádságban kérdeztem Istent, hogy most merre menjek? Hol az út? Aggodva néztem körül a sötétben...!  Ő megszólalt:  „Menjél balra és egyenesen végig!”  Markoltam a rózsfüzért, már a szemek végénél tartottam... Nincs meg az út!  Pár pillanattal később ráismertem, meg van! Ez már Székesfehérvár...!!!  Istennek hála!!! Így szépen Jézus dzsipiesszel hazaértem!  Álleluja!

- Az egyik testvérrel utaztunk, hogy Istennek szolgálatára legyünk. Ahogy mentünk autópályán, kezdett lassulni az autó...  Sebesség 3, 2, 1-es már nagyon lassan tudtam csak vezetni az autót. A testvérrel imádkoztunk, ő kérte az  angyalok segítségét is...! Azt mondja: „Most azt látom, hogy az angyalok tolják az autót...!”   Hát ez biztos így lehetett, mert én csak nyögdécselni tudtam és kormányozni, mást nem...! Nem tudom hogyan, de a  sok szenvedés, izgulás után tényleg valami csoda folytán begurultunk, nem akár hová, hanem egy parkolóba!!  Aztán  szerelőt kerestünk, megszerelte haza mát úgy jöttünk...! Hála Istennek és az angyalainak!

- Munkát kerestem, találtam is és amikor megismerkedtem a munkaadómmal egy kis idő után kiderült, hogy kérte  Istent, küldjön neki valakit, aki Istenről beszélget vele. Nagyon megörült, amikor kiderült számára, hogy velem tud  Istenről beszélgetni. Elmondta, hogy eddigi élete során hogyan segítette meg őt az Isten, hogy gondoskodott róla,  miként bocsátotta meg a bűneit... Jó kapcsolat alakult ki közöttünk és közben a rámbízott munkát is elvégeztem, amivel meg volt elégedve. Ahogy az idő tel elmondta azt is, hogy megvan keresztelve, de nem volt elsőáldozó és szeretne az lenni. Mivel nagyon beteg volt (rákos) igyekeztem segíteni neki abban, hogy mégjobban megismerje Istent és  az Egyház tanítását. Láttam, hogy rossz állapotban van a betegsége miatt, de azt nem gondoltam, hogy már előrehaladott az állapota, mivel még így is nagyon reménykedő, magához képest aktív, elképzelésekkel teli volt. Egyik nap arra érkeztem hozzá, hogy bevitték a kórházba... Gondoltam, amit lehet megtettem...  Rövid idő után már nem jött vissza a kórházból...  Egyik nap csörög a telefonom és a hozzátartozói mondják: „Nem tudod elképzelni, milyen jót tettél „Név”  vele, köszönjük minden fáradozásodat...! A kórházi ideje alatt mindig ment hozzá az atya és felkészítette őt a  szentségek vételére! Utána már minden nap megáldozhatott! Tegnap is megkapta a szentségeket és így távozhatott  el tőlünk... Nagyon köszönjük!”  Istené a dicsőség valóban, hogy minden utat és lehetőséget felhasznál a lelkek megmentése érdekébe!!!

- „Miért is vagyok ilyen rosszul..?? Nem jól érzem magamat...! Kavarog a fejem, gyomrom, szédülök, nem jól látok...! Jaj! le kell feküdnöm...!” Ez történt velem egyik nap! Amikor nehezen felébredtem, ittam kávét ez ellen a vacak  közérzet ellen, hogy legalább egy kicsit tudjak gondolkodni, aztán ahogy bírtam összeszedtem magamat és elmentem  a szentmisére! Nagyon nehezemre esett odaérni, de végül sikerült picit késve... Leültem a padba. A szentmise közben   azt mondja az Úr: „Megszabadítalak!” Azt sem tudtam miért mondja ezt, mitha félig tényleg kómás lettem volna... A szentmise végén haza akartam indulni, közben eszmbe jutott az egyik közösségi testvér, hogy ha nem zavarom benézek hozzá. Mondta is, hogy mehetek, otthon van. Beszélgettünk  stb. nem tudom hogyan került végül  sor arra, hogy imádkozzon értem, de elkezdett imádkozni.  Mondja, hogy: „Kapott egy képet az imádság alatt, valami üvegecskét lát.” Tovább imádkozott értem, egyre erősebben, hangosabban..... Szinte már harcolt értem...! Az imádság végén mind a ketten nagyon kimerültünk ebben a szellemi harcban. Végül kiderült, hogy én azért voltam rosszul, mert „VITAMIN” címén csepegtettem az italomba olyan folyadékot, ami okkult volt...! Jézus nevében elvágtuk, ellene mondtunk...!  Az imádsága alatt pedig azt tapasztaltam, hogy valaki, egy sötét alak kimegy belőlem, de úgy hogy lehajol és hátrál!!!  Igen! Jézus nevére meghajol minden!!! "Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, 10hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, 11s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr"  (Filippieknek írt levél  2,10.) Tanulság: Ébernek kell lenni! Igen, ez vitamin volt, így árulták  és nem gondoltam arra, hogy mást is beletesznek!   Isten megszabadított és Dicsőség Neki!!!

-  „Olyan szép idő van!  Teszek egy kör, sétálok egy kicsit...!”  El is indultam, ahogy kiléptem a templomból reggel, a másik úton szerettem volna haza menni, a gyönyörű idő miatt...  Pár lépést tettem, nagyon boldogan, gondoltam még elimádkozom az imáimat is... Mire váratlanul kirohan elém egy nagyon pici, de írtó mérges, vérmes kutya! Hát leizzadtam...! Ha visszafordulok biztos, hogy megharap... stb.  Ha tovább megyek, mivel védekezzem...? Volt nálam egy picike táska, ami verekedésre nem jó csak papírzsebkendő tartására. Na, gondoltam elindulok a kutya felé, hát most jöttem a szentmiséről, itt van mindenki Jézus, Mária, angyalok...!  Nem szabad félnem, megyek tovább! Hát... Mentem tovább, markoltam a rózsafüzért és a nagyon pici táskámat... Elhaladtam a kutya előtt, a szívem a számba ugrott úgy haraptam, az izzadságomról azt gondolta, hogy milyen kellemesen hűsít stb.  A kutyából annyit láttam, hogy rettenetesen ugat, morog, és úgy kapar a lába alatt, hogy borzalmas por van, mint a bika, amikor kirohanni készül...!  Húúú....! DE NEM INDULT EL!!! Miért? Éreztem, hogy körbe vesznek az angyalok és egyszerűen megközelíthetetlenné váltam. (!!!) Dicsőség Istennek!!!  Utána haza mentem és több órán át csak remegtem és ültem... (!)

- Hat kutya! Egyik éjjel mentem haza felé és ahogy elindultam szembe jött vele kb. 6 kutya...! Remegés, félelem jött rám...! Láttam, hogy az egyik a falka vezére, nem jóindulatú, vad jószág... Láttam, hogy a többi kutya követi, hallgat rá...! Nem ecsetelem tovább...  Így imádkoztam: „Istenem, ha most hazasegítesz, halálomig minden nap elmegyek a szentmisére...!” Igen, haza segített!!! A kutyák  eltávolodtak tőlem, bár az elején még nem így volt...  Azóta valóban minden nap járok szentmisére. Dicsőség az Úrnak!  

- Fürdőszoba.   Egyik alkalommal egy ismerősnél voltam, este lett és hát használtam a fürdőszobát. Be is mentem, gondoltam nem viszek be mobilt csak ami szükséges a fürdéshez. Elrendeztem magamat, végeztem a mosakodással stb.  Gondoltam hát kimegyek. Igen, ezt valóban csak gondoltam...! Ugyanis az történt, hogy bezáródott az ajtó! Ez azért volt nagy gond, mert éppen egyedül voltam a házban és legközelebb talán reggel jött volna meg valaki...stb. Szóval, hát mit tegyek...? Gondolkodtam, víz van, vécé nincs, levegő még van, mivel csak nagyon kicsi szellőzőrácsot találtam, a nagyon picike  fürdőszobában! Elképzeltem minden rosszat, jót, de inkább rosszat mert semmi kilátásom nem volt arra, hogy élve onnan valamikor kijöhetek. (!) Legfeljebb a kádban tudtam volna aludni stb. Hát megbántam a bűneimet... Ne menjen hiába az idő, ha már a halálomra készülök... Aztán mérgemben el kezdtem harcolni, ütögettem az ajtót. Semmi! Rúgdaltam az ajtót. Meg sem mozdult. Nagyon bánatos lettem, gondoltam stílust kell váltani, mert már fájt a kezem, lábam az ütésektől... Hát így imádkoztam:  „Istenem! Ha még kellek Neked ebben az életeben, kérlek nyisd ki ezt az ajtót!” Meglöktem és az ajtó kinyílt! Kimentem onnan...  Remegve leültem az ágyamra és több órán át néma csendben ott ültem. Huh...! Aztán imádkoztam és már tudtam, hogy Isten még használni akar...!  Dicsőség Neki mindörökké!!! Ámen!

-  „Gyere el hozzánk!” Mondta egyik alkalommal egy ismerősöm. Meg is érkeztem hozzájuk, ahogy beszélgettünk mondja, hogy még régebben kaptak valakitől tárgyakat, de olyant, ami nem egyezik meg a katolikus hitükkel, okkult is stb. tárgyak. Kérte, hogy járjuk körbe a lakást, keressük meg.  Hát jó, keressük! Bár ez olyan lesz - gondoltam -  mint szénakazalban a tű...! Imádkozzunk, kértem tőle. Kérdeztem Istent hol keressük? Merre menjünk, hogy megtaláljuk ezeket a tárgyakat? Isten válaszolta, hogy balra. Aztán meg azt kaptam a keresés közben, hogy mindjárt meg lesz.  Dicsőség Istennek, mert Nála nincs lehetetlen!!!  A nagy házhoz képest, rövid időn belül megtaláltuk a tárgyakat és el is égettük. Amikor égettük hallom: „Még itt vagyok!” Ezzel egy időben szólalt meg az ismerősöm is, hogy a tűz alján az egyik tárgy még nem égett el...! Na, megforgattuk a tüzet, meglocsoltuk szenteltvízzel és végleg csönd lett!!! Alleluja!!!

(Orbán Zsuzsanna)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés