Gyógyulás Gyálon pünkösdkor

Kategória: Tanúságtételek, beszámolók Megjelent: 2012. szeptember 26. szerda

"Májusban írtam utoljára, akkor látogattam el egyszer Törökbálintra, egy hétfői alkalomra, aztán pedig a honlapotokon hirdetett gyáli gyógyító misére is elmentem pünkösd napján.
Kis fáziskéssel, de szeretném megköszönni Neked és a törökbálinti testvéreknek fáradozásaikat, szolgálatukat, hogy rászánjátok az időt és egyéb erőforrásokat mások segítésére, önzetlenül.

Ami Gyálon történt, nem tudom, talán nem is érdemes kategorizálni, hogy mekkora csoda, de hogy javulás, és részleges gyógyulás történt azt biztosan állíthatom, és hálás vagyok Istennek, és természetesen mindazoknak akik imádkoztak értem.

Korábban írtam 1-2 sort arról, hogy egész fiatalon, 17 évesen ért egy olyan sportsérülés, melynek aztán hosszú távú következményei lettek, és a hatások évek alatt rosszabbodtak, sok-sok panaszt okozva. Gerinc felső szakasza kiegyenesedett, kopásokat, izületi blokkokat, rengeteg izomgörcsöt, ismétlődő idegbecsípődéseket,  fájdalmat okozva, ezek a folyamatos orvosi kontroll és konzervatív kezelések ellenére igen nehezen kezelhető helyzetek, időleges javulások voltak, de annál több volt az akut fájdalmas időszak, ilyenkor a gyógytorna, fürdő, masszás, kenőcs, úszás, tapasz, gyulladáscsökkentő, és minden elérhető módszer bevetésre került mérsékelt sikerrel. A gerincnek ez az elváltozása más izületeket is megvisel, szóval nem egyszerű eset.

Csak tetőzte a helyzetet, hogy ilyenkor még az embernek annyi a feladata, ahol szeretne rendesen helytállni (gyermeknevelés, munka, stb.), és a "lerobbanás" igazságtalanul korai,  persze sosem jön jól.

Ami jó hír viszont, az az, hogy miután imádkoztak értem az oltárnál - helyben csak egy kis minimális melegséget éreztem a lapockám tájékán, meg persze nyugalmat és békességet, este felé viszont azt éreztem, hogy sokkal könnyebben, lazábban mozog, hajlik, forog a gerincem, mint korábban. Azelőtt igen nagy izületi blokkok alakultak ki, ezekkel bizonyos tartományokban egyáltalán nem mozog a gerinc, a blokkok fokozatosan alakultak ki, de már vagy 10 éve masszívan megvoltak, ezek természetesen rengeteg panaszt okoztak.
Ezek javultak nagy mértékben a mise óta, no meg ezzel párhuzamosan azóta csak minimálisan fáj és csak ritkán a gerincem. Előtte többek között sokszor naponta masszírozgattuk, hogy ne fájjon. Azt, hogy az eredeti "S" anatómiai görbület visszaállt, nem állíthatom, de annyi biztos, hogy klasszul, szabadon mozog olyan irányokba is, melyekbe azelőtt az orvostudomány módszerekkel nem lehetett rábírni. És alig-alig emlékeztet rá néha, hogy mennyit fájt korábban.
Persze azért kitartóan gyógytornázok, azért az szükséges, és a hosszú ideig fennálló problémák más izületeken is nyomot hagytak, de a változás szembetűnő és pozitív, Istennek hála.
Egyébként a gyógytornászom -akinek szakszerű munkájáért, mindig kedves, vidám, hozzáállásáért szintén nagyon sokat köszönhetek- is elismerte a javulást, örült is neki, azt mondta, sokkal szabadabban mozog, és, hogy milyen jó, mert így már sokkal többféle, más jellegű gyakorlat, is végezhető, sokkal jobb a kiindulási alap, amin dolgozhatunk,  és, hogy kicsit "féltékeny" de jó értelemben, mert mikor mondtam neki, hogy kinek köszönhető a hirtelen javulás, nem akarta mindenáron valami emberi módon megmagyarázni, egyszerűen elfogadta, elhitte, ilyen is történhet.

Még tudnék írni, hiszen annyi minden zajlott le bennem mindezek kapcsán, annyi minden tanultam, gazdagodtam hitben.

A történtek kapcsán pedig a lelki út is érdekes, amit bejártam, amit tapasztaltam. Sokat segített az alábbi igerészlet: "A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben." (János I. levele 4. 18)

Köszönök mindent, Isten áldjon!
Üdvözlettel: Petra"

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés