Beszámoló a 2020. szeptember 12-i Szeretet Földje Találkozóról

Kategória: Tanúságtételek, beszámolók Megjelent: 2020. szeptember 21. hétfő

„Készítsétek az Úr útját…” (Márk 1,3) ez volt a Találkozó mottója, ami meghatározta és megalapozta az egész nap történéseit és üzeneteit.

A Te Deum együttes dalaival dicsértük az Urat. A zene összekötötte lelkünket Istennel és kinyitotta szívünket az Ő befogadására. Érezhető volt a Szentlélek jelenléte.
Az első előadást Burbela Gergely atya tartotta, aki a Találkozó mottójára fűzte fel érdekes mondanivalóját. (A Találkozó előadásai megnézhetők a honlapunkon a Videók menüpont alatt: http://szeretetfoldje.hu/index.php/videok ) Feltette a kérdést: mi keresztény emberek hogyan tudjuk az Úr útját készíteni? Az első lépés önmagam vizsgálata. Nekem mit kell tennem, milyen változtatást kell véghez vinnem az életemben? Keresztelő János a pusztában arra kérte az embereket, hogy tartsanak bűnbánatot és térjenek meg. Egy irányváltást kért az emberektől az életüket illetően. Miért? Mert csak így tudnak részt venni az „Úr útjának készítésében”. Melynek eredményeképpen eljön Isten országa. Beszélt Isten erősségéről, a megbocsátásról, Isten szeretetéről, a hitről és még sok mindenről. Előadása arról tanúskodott, hogy erős hittel rendelkezik, melynek segítségével ő maga is készíti az Úr útját már most, velünk együtt.
Ezután következett Prazsák László zenés tanúságtétele a megtéréséről és Isten munkájáról. Ő egy barátja által tér meg, aki ráadásul nem is volt hívő. Tehát Isten a munkájához felhasznált olyan embert is, aki nem hisz. Ez a barátja azt mondta neki: Képzeld, ez a Jézus azt mondja magáról, hogy „én vagyok az út, az igazság és az élet”. Amikor ezt az igét meghallotta, onnantól hitt. Eltelt egy fél év, de nem történt semmi. Amikor viszont átadta az életét Istennek, akkor megváltozott a gondolkodása és az élete is. Elkezdte a szolgálatát (Imádság háza). Imádkozott, dicsőített és evangelizált. Azt szeretné, hogy sok Imádság háza jöjjön létre. Folyamatos lenne az imádás, a dicsőítés és evangelizálás. Így készítik ők az Úr útját. Befejezésül előadta a legújabb, külön erre az alkalomra komponált „Ébredés” című dalát.
A rövid szünet utáni előadást Sipos Gyula tartotta. Az előadás címe: kegyelem idején: részesedésünk Krisztus főpapi, királyi és prófétai életéből. Ütős cím. Az előadás is az volt. Szűz Mária egyik medjugorjei üzenetével kezdte, amely így szólt: „Ez a kegyelem ideje.” Ki kell használnunk a kegyelem idejét és ennek megfelelően kell élnünk és cselekednünk. Majd részletesen kifejtette, hogyan részesedünk Krisztus főpapi, prófétai és királyi életéből. Igen, részesei vagyunk, és krisztusi életet akarunk élni még egy Krisztust gyűlölő világban is.
Az ószövetség idején a főpap évente egyszer bement a szentek szentjébe, ott áldozatot mutatott be önmagáért és az egész népért. De eljött az idő, amikor Jézus, az örök főpap önmagát mutatta be örök áldozatul értünk, hogy bűneink bocsánatot nyerjenek. Vele együtt imádkozzuk: atyánk, bocsáss meg nekik, nekünk, mert nem tudják mit cselekszenek! Így részesedünk Krisztus főpapi életéből.
Részesedünk Krisztus királyi életéből is. A királyok szolgái régen királyi pecsétes papírba foglalt parancsokkal indultak útnak, és a címzettek végrehajtották a parancsot, mert a király pecsétje volt rajta. Mi is ilyen szolgák és végrehajtók vagyunk, hiszen a királyi pecsét, azaz Krisztus pecsétje van a szívünkön.
A prófétai életben is részesek vagyunk, hisz követjük Krisztus igazságát. Ez olyan új és végtelen lehetőségeket tár elénk, amit ha elkezdünk, lehet, hogy csak az unokáink fogják befejezni. Biztosak lehetünk abban, hogy ami elkezdtünk, azt valaki be is fogja fejezni. Krisztus a garancia erre, aki ismeri a jövőt és tudja, hogy a munka a jövőben meg fog valósulni.
Feltette a kérdést: akarsz-e Krisztus karja lenni? A felelet erre természetesen igen. Ha mi a Szentlélek templomai vagyunk és Krisztus testének tagjai, akkor megcselekedhetjük azt, amire megkér minket Krisztus. Az előadó kitért arra, hogy a Szűzanya 1964-ben azt az üzenetet mondta (Szeretetláng lelkinapló), hogy a Szeretet lángja be fogja tölteni a földet. A gyűlölet tüzét kioltja és a helyébe lép a Szeretet tüze. („Tüzet tűzzel oltunk, a gyűlölet tüzét a szeretet tüzével.”)
Ezután Lackfi János író, költő tanúságtétele volt életéről. Színes egyénisége és mondanivalója magával ragadott minket. Utánozhatatlan finom humorával pedig mosolyt csalt valamennyiünk arcára. Konklúzióként megállapíthatjuk, hogy Isten a tenyerén hordozza Jánost és családját.
Az előadásokat felvettük, szívből ajánlom, nézzétek meg.
Délután volt a gyógyító mise, amit Bohn István atya és Baladincz József atya celebrált. Az „ismeret szavakat” Sipos Gyula tolmácsolta. Tekintettel a pandémiára, az előadásokat és a misét kint, a templom előtt kirakott székeken is lehetett követni. A közbenjáró imaszolgálatnál az imaszolgálatosok félkörívben helyezkedtek el az oltár körül és egyszerre több emberért imádkoztak. Olyan erővel volt jelen a Szentlélek, hogy bizony sokan könnyezve távoztak. Nem csak jelen volt, de munkálkodott is a Szentlélek, hiszen amikor Gyula testvér feltette a kérdést, ki érzi úgy, hogy gyógyult, javult az állapota, közel 30 kéz emelkedett a magasba. Köszönjük neked Uram! Jelezzetek vissza, ha javulás, gyógyulás történt veletek!
A templom előtt ikon-, könyv-, és lemezárusítás volt. A könyveket utólag is megvásárolhatjátok a szeretetfoldje.hu honlapunkon. Adományaitokat köszönjük!
A Találkozó utolsó programja Prazsák Csilla képzőművészeti kiállítása volt a Szeretetláng közösségi házban, ahol a képek mellett megcsodálhattuk színes egyedi ékszereit is. Csilla férjével és fiával egy kis zenés összeállítással készült, szólt a személyes megtéréséről és képeinek születéséről is. Az alkotások csodálatos színekben pompáztak. Sugározták a hit erejét és az ember alázatát a művészetben.
Köszönjük mindazoknak, akik részt vettek ezen a Találkozón (sokan eljöttek), és azoknak is, akik közreműködtek és megtiszteltek bizalmukkal minket. A lelki nap és a kiállítás feltöltött minket, hiszen az egész rendezvény alatt éreztük azt, hogy Isten szakított időt ránk. Eljött közénk vigasztalni, gyógyítani, szabadítani és támogatni abban a munkánkban, hogy egyszer hazánk és benne Törökbálint a Szeretet földje legyen!
A feladat tehát adott: „Készítsétek az Úr útját…”
Imával és szeretettel: Somogyi Margit

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés