- Részletek
- Kategória: Irodalom
Sípos (S) gyula: Uszodák és gyerekek
Minket ötéves korunkban (1970-ben) tanítottak meg úszni. Szolnokon, ahol éltünk, akkor négy nagy, többmedencés strand volt, mellette a Tisza Szállóban termál fürdő szaunával, szabad strandok a Zagyva és a Tisza, valamint a Holt-Tisza mellett. Nyáron óriási élet folyt a vizek mellett, a „Damiba”, a mi kedvencünkbe ha nem érkeztünk időben, már hely se volt, ahová lerakhattuk volna a törülközőinket (esetleg a lelátókon, mert az is volt, itt edzett és mérkőzött ugyanis az országos hírű vízilabda csapat is). Aztán változtak az idők és a szokások, az uszodák közül ma már csak egy működik, a többit bezárták (a Damit szó szerint és képletesen is a földdel tették egyenlővé, a helyén most díszkert látható).
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Sípos (S) Gyula: Tündér-szimfónia
Azt sejtettem, hogy egy szép kertben több van annál, amit a szemünk lát, de hogy ennyivel? Egy este azonban, amikor a garázsunk sarkában évelő fehér tündérfürt tetején megláttam a kis kék angyalt… Na de, kezdjük elölről.
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Sípos (S) Gyula: Török Bálint
"Hej, a Terek Bálint, az volt ám a vitéz ember!" - mondta Tinódi Lantos Sebestyén. Igaz, ő a nagyúr udvari dalnoka volt, de ettől még komolyan gondolta, mert annak halála után is így énekelte. Hanem mások nem egészen így emlékeznek rá. Mondták őt erőszakosnak, haszonlesőnek, kétszínűnek. Hanem ha tudni akarjátok, hogy mi az igazság, és hogyan lett Magyarország egy kis faluja erről a nevezetes Török Bálintról elnevezve, itt most elolvashatjátok.
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Sípos (S) Gyula: Szobrok, népek, szobrok
Ha azt állítanánk, ez a falu (az írás keletkezése óta város) igazán művészetkedvelő, valószínűleg félreértenénk a helyzetet. De az biztos, hogy kevés olyan falu (azóta város) lehet Magyarországon, ahol ennyi szobor, kereszt, emlékmű van, s a szoborállítók buzgalma máig sem szűnik.
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Sípos (S) Gyula: Szerelmi történet az első vár idejéből
Mára semmi nem maradt a törökbálinti várból. Köveit elhordták építőanyagnak, területét beépítették. De hogy volt, azt bizonyítja, hogy az 1700-as évek elején érkező sváb betelepülők utcájukat Festung-nak, (Vár) nevezték. Ez volt Török Bálint vára, amelynek romjai 1735-ben még láthatóak voltak az Anna-hegy oldalában, a templomnál, a mára szintén eltűnt forrás szomszédságában.