Akarok... - Simon Judit elmélkedése

Kategória: Irodalom Megjelent: 2014. május 15. csütörtök

rohanok ...
kapkodva veszem a levelgőt, zihálok
akarok ...
akarom a békét, akarom a boldogságot
akarom a jót
akarok ...

törtetek, nyomulok, nem hallok, nem látok, csak éppen
 akarok
vágyom a szépet, vágyom a jót, vágyom a tökéletest sőt
akarom

 ordítok, hogy csöndet, s ezer villódzással akarom a szelíd pirkadatot
 akarok
 verem a fejekbe hogy békét, ezer szóval mondom, hogy figyeld a másikat
 akarok

 akarok, akarok akarok,...  de hogyan és mit is?!

    erőszakkal gyöngédséget, háborúval békét
    méltatalankodással elfogadást
    körmondattal simát ...
    ... halál nélkül az életet

 pedig szól egy hang
 szelíden és csöndben
hagyd már, add fel azt a nagy akarást
csitulj, békülj, ernyesztd el izmaid

minden amit vágysz,
csak így juthat el hozzád

már mindenen látszik, már egy csepp hely sincsen
mit  a megálj be ne terítsen

hova akarsz még menni, mit akarsz még tenni
add fel, tedd le, hagyd el, mondj le

légy szelíden erős
csöndesen derűs
háttérben fénylő
mindent megszentelő

add oda magad bátran az Életnek,
 engedd hogy a tervek maguk szülessenek
 tedd le a kardot, nem a te műfajod
 vedd fel a köténykét, no és a  mosolyod

 sok a beteg, ki csak jó szót koldulna
 vagy a kétkedő és kérő, ki csak épp lódulna
 kezdő lökést , bátorítást várva,
  maga indulna helyetted csatába

 add nekik a szíved, és a szereteted
 hiszen itt a földön csupán ez a dolgod

 segíts nekem Isten, hgoy én is segítsek
 zajban a csöndet  éjben a mécsest
 zűrben a békét, bajban a vígaszt
 számolatlan én is oda adhassam

 ne kérdezzem, miért, na akarjam tudni
 kitől mitől hogyan hova mikor mit és miért

 csak tegyem meg pusztán azt ami a dolgom
 lenni ott és annak, úgy és ahogy kéri
 megbékélt lélekkel, tiszta erős vággyal,
 örömmel és bátran önmagam zálogán

 a zálogot kiváltani egyetlen módon
 önmagam adva legyen mindig módom

 taníts látni mindig csak a tisztát
 mi szennyes födje be imádság

 mindent ami bánat fájdalom vagy vétek
 taníts meg negem elhordoznom Téged

 a sebeket szelíd kézzel kötni
 a vétkeket, szelíd szóval födni
 Örömöt hordozni, mindent békén tűrni

 add Áldásod az életemre kérlek,
 ne legyen a kétség ura a Létemnek
 taníts meg szeretni, és mindent csak adni,
 ne akarjak kapni s főleg ne aratni

 legyél Te a napom ami életre kelt,
 érlel és felemészt, miből új élet kel

 Várom Uram gyógító erődet
 adhassam tovább sebzettnek, gyengének

 legyen most már elég a sok kérés és panasz
 a  tél után jöjjön most már tavasz
 és ha virágba borult csupasz fázós lelkem
 add nekem édes gyümölcsödet, ... kérem

 szépet és táplálót, s ami majd lehullik
 a levéllel együtt a földben elporlik,
 legyen abból élet új és örökéltű
 ami után nincs más csak örök tiszta derü

 ez az amit kérek mos tmár csupán Tőled
 csöndet, békét, békét .... békét
 békességet ...

Simon Judit elmélkedése

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés