A szentségimádás misztikája – 7. rész
Énekes, zenés dicsőítés és imádás
Még a 1990-es évek első felében történt, az egyik országos karizmatikus találkozón. Egy addig külföldön élő, a rendszerváltás után hazatért magyar pap a szentségimádás végén felszólított minket, hogy tapsoljuk meg Jézust. Megtettünk, több ezer ember fejezte ki akkor így örömét Isten felé. Én is tapsoltam, de belül meg voltam hökkenve kicsit: hát ezt is lehet, így is lehet?
Azt keresem, Jézus mit tenne a helyemben – Ünnepi interjú Beer Miklós váci megyéspüspökkel
„Soha nem mérlegeltem, hogy dicséretet vagy bántást kapok-e azért, ha a lelkiismeretem szerint teszem a dolgomat. Amit megéltem, arra ösztönzött, hogy oda kell állnom a kicsik, azt elesettek mellé” – vallja Beer Miklós váci megyéspüspök. A főpásztorral 75. születésnapja alkalmából beszélgettünk.
Egy természetvédelmi sikertörténet
Több mint 1000-re emelkedett a vadon élő hegyi gorillák száma, vagyis többszörösére nőtt az elmúlt három évtizedben a kihalás szélén élő állatfaj populációja, dacára a vadorzásnak, a polgárháborúknak és élőhelyük zsugorodásának, írja az MTI a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetre hivatkozva.
„Don’t worry, PÁL FERI!” – A (majdnem) utolsó keddi Pál Feri-előadás
Nehéz könnyek nélkül végignézni az „utolsó” keddi, május 29-ei Pál Feri-előadás felvételét. Az idézőjel fontos, mert valójában lesznek még a Villányi úton, a Szent István Egyetem budai kampuszán, a korábban Kertészeti Egyetem épületében Ferinek előadásai. Valaminek mégis végleg vége ma.
Legalább ötezer éves a kínai civilizáció
A kínai civilizáció eredetének és korai fejlődésének átfogó vizsgálatával sikerült igazolniuk kutatóknak, hogy a kínai civilizáció története legalább ötezer évvel ezelőttre nyúlik vissza – írja az MTI.
A Real Madrid labdarúgói a Szűzanyának ajánlották fel a Bajnokok Ligája kupáját
A Real Madrid labdarúgói május 27-én, vasárnap az Almudena székesegyházban jelképesen felajánlották a Szűzanyának a Bajnokok Ligája kupáját, amelyet a május 26-i, szombati döntőben nyert el a spanyol csapat Kijevben.
Röviden: Ferenc pápa az örömről
Az erős szikla, amire a keresztény öröm épül, az emlékezet – mutatott rá a pápa. – Nem feledhetjük el, amit az Úr tett velünk, amikor egy új életre újjáteremtett minket. Annak a reményét sem feledhetjük, ami ránk vár. Az emlékezet és reménység teszi lehetővé, hogy a keresztény ember örömben éljen, tudva, hogy ennek az örömnek első lépése a béke. Az öröm nem nevetéssel teli élet. Az öröm nem szórakoztat – mást tesz. A keresztény öröm a béke – hangsúlyozta Ferenc pápa. – A béke a gyökerekben rejlik, a szív békéje, amit egyedül csak Isten adhat meg nekünk. Nem könnyű megőrizni ezt az örömet. (magyar kurir)
Az egyik legtöbb, és az egyik legkevesebb menekültet befogadó ország összehasonlítása
Jordánia és Magyarország népességét és területét tekintve is nagyon hasonló méretű ország, így könnyen adódnak az összevetések:
A magyar szülők harmada naponta hagyja felügyelet nélkül tévézni három év alatti gyermekét
A szülők közel harmada naponta hagyja felügyelet nélkül tévézni gyermekét – állapította meg a három éven aluli gyerekek médiahasználati szokásairól a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által készített felmérés, amelyről az NMHH Kommunikációs Igazgatósága május 25-én tájékoztatta az MTI-t.
Kovács Győző: Végső idők? - 5. rész
V. Fenntartható fejlődés?
A társadalom iránti felelősség közkeletű eszköze a már korábban említett fenntartható fejlődés. „…a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”.[1] Az elv nagyon humánusnak tűnik, de ma már közismerten liberális közgazdászok, mint Joseph E. Stiglitz, vagy Soros György is ellentmondást találnak benne:
Kovács Győző: Végső idők? - 4. rész
IV. A megoldás felé
Vissza lehet térni a szeretetre épülő társadalomhoz? A fentebb már idézett Fritz Baade, a kieli Világgazdasági Kutatóintézet egykori igazgatója – aki egyébként tudtommal nem volt hívő keresztény – már 1960-ban leírta, hogy a XXI. század vagy a szelídeké lesz (v. ö. nyolc boldogság, Mt. 5,3.), vagy senkié, mivel az emberiség elpusztítja önmagát. „Ha még remélhetjük, hogy a földön az élet meg fog maradni, ennek egy feltétele van: a szelídek fogják a földet örökölni”.[1]
