Európa a homoszexuálisokkal van

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2013. július 05. péntek

Az USA-ban meghozott, a melegházasság elfogadása terén korszakváltásként emlegetett legfelsőbb bírósági döntéssel egyidejűleg európai uniós szinten is egyre előrehaladottabb fázisba jut az LMBT- (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) személyek jogegyenlőségéért folytatott harc. Emellett azonban háttérbe szorul a hagyományos családok támogatása, és válasz nélkül maradnak az európai demográfiai trendek által felvetett egyre égetőbb kérdések is.

Az EU törvényhozó szerve, a Miniszterek Tanácsaként emlegetett Európai Unió Tanácsa múlt héten, június 24-én adta ki a tagországoknak szóló, részletesen kifejtett irányelveit „a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és interszexuális személyek emberi jogainak elősegítése és védelme” érdekében. Ebben, hivatkozva számos nemzetközi, uniós és ENSZ emberjogi egyezményre és deklarációra, áttekintik az egyenlő bánásmód elvének feltételeit és azok érvényesülését az LMBT-személyek esetében. A Miniszterek Tanácsa mindenekelőtt sürgeti a homoszexualitás teljes dekriminalizációját, és e téren a fejlett országok példamutatását és a szigorúbb monitorozást szorgalmazza. Mint leszögezik, nyolcvan nem európai államban még mindig börtön vagy halálbüntetés jár az azonos neműek kapcsolatáért, és a téma tiltott az ottani közbeszédben.
A hatóságok Európa több országában is akadályozzák még a melegek gyülekezési, véleménynyilvánítási vagy egyesülési szabadságát, továbbá az érintetteknek munkahelyi, egészségügyi vagy oktatási téren is jelentős diszkriminációban van részük.

A hátrányos megkülönböztetés témaköréhez tartozik – Európában és az USA-ban legalábbis – a heteroszexuálisokkal azonos beleegyezési korhatár követelménye is, akárcsak a házasság és gyerekvállalás kérdésköre. Az EU az emberi jogok védelmének jelszavával lép fel az LMBT-egyének jogegyenlőségéért, Hollande francia elnök például az ENSZ tavalyi közgyűlésén ezt a harcot az egyik legfontosabb, világméretű ügynek nevezte. Más kérdés, hogy sokan mások még ennél is fontosabbnak tartanák például a munkanélküliség vagy a menekültáradat problémáját.
A példamutatás jegyében az EU szakpolitikai ajánlásaiba és jogi alapdokumentumaiba, így például az Alapjogi Chartába is sorra bekerülnek az emberi jogi alapelveket az LMBT-személyekre is kiterjesztő passzusok. Így az eddig „bevett” megkülönböztető jegyekhez, mint amilyen a nemi, etnikai, vallási, politikai hovatartozás, mindenhova bekerül a nemi identitás és a szexuális irányultság is. A Miniszterek Tanácsának kissé nehézkes meghatározása szerint a nemi identitás az egyén önmeghatározását jelenti, ami nem feltétlenül felel meg a biológiailag adott nemnek, míg a szexuális irányultságot az egyén másokhoz való viszonyulása határozza meg, ami a valamelyik vagy mindkét nem irányába való szexuális és érzelmi vonzódást jelenti.
A kérdés szabályozása alapvetően tagállami hatáskör ugyan, de az uniós direktívák fokozódó nyomást jelentenek a tagországokra nézve. „A nemi identitás és a szexuális irányultság terén rengeteg emberjogi sérelem történik még világszerte, így az unióban is, ami heves vitákhoz vezetett. Mégis, a nemzetközi sztenderdekre és saját jogi keretekre építve az EU elkötelezett abban, hogy lépéseket tegyen a teljes jogegyenlőség elősegítésének irányába – természetesen a helyi viszonyokat figyelembe véve, ahol először az emberi jogok helyi védelmezőinek kell megvívniuk a harcot” – olvasható a június 24-én kiadott irányelvekben. A dokumentum – megszokott, de vitatható módon – az erőszaknak kitett gyermekek és nők jogainak védelmét is a homofóbia elleni küzdelem szerves részeként tünteti fel, s a melegeket velük együtt az „áldozatvédelem” egyenrangú alanyai közé sorolja...

(Makki Marie-Rose, Hetek)

Uram, ments meg minket a homoszexualitás bűnétől és adj erőt mindannyiunknak, hogy ki tudjunk tartani a természetes erkölcsi elvek és a józan ész mellett! Ámen.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés