Súlyos problémák az iskolaérettségi jogszabály körül
Gyermekjogi és alapjogi szempontból is több ponton jogszerűtlennek találta az iskolaérettség eldöntésének 2020-ban hatályba lépett új rendszerét az alapvető jogok biztosa.
Kozma Ákos 40 szülői panaszbeadvány alapján vizsgálódott és fogalmazott meg ajánlásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának. A szülők azt kifogásolták, hogy 2019 nyarán eltörölték a rugalmas iskolakezdést egy kormányrendelettel. Ekkor szüntették meg azt a nyolcvanas évektől létező, jól bejáratott gyakorlatot, amikor az óvodapedagógus, az óvoda és a szülő közösen dönthette el, hogy a nagycsoportos iskolaérett-e, és menjen-e szeptembertől első osztályba vagy sem. Az új szabályozás jóval nagyobb adminisztrációs terhet ró a szülők vállára, akik Oktatási Hivatalnál kérvényezhetik, hogy a hatodik életévét betöltött, így törvényileg tankötelessé vált gyermekük még egy évet maradhasson az óvodában.
Az alapvető jogok biztosa jelentésében kiemeli, nagy számban lehetnek olyan szülők, akik eleve nem élnek vagy nem tudnak élni gyermekük érdekében a felmentési kérelemmel, emiatt az iskolákba éretlenül kerülő hatévesek aránya jelentősen megnőhet; a folyamat során a tájékoztatás nem kielégítő, a jelenlegi rendszer esélyegyenlőtlenséghez vezet.
A Szülői Hang álláspontja szerint: Az ombudsman által jelzett jogsértések csak a törvény visszavonásával és szakmai egyeztetésekre alapuló új jogszabályok kidolgozásával orvosolhatóak.
Az ombudsmani jelentés azt is kifogásolta, hogy nagy számban lehettek azok a kisebb érdekérvényesítési képességgel rendelkező szülők, akik eleve nem éltek vagy nem tudtak élni adott esetben az iskolába lépéshez szükséges szintet el nem érő gyermekük érdekében – felmentési kérelemmel, miközben az indokolt lehetett volna.
Az ombudsman vizsgálata a Szülői Hang több aggályát is alátámasztotta a törvénnyel kapcsolatban: A kizárólag elektronikus űrlap kitöltésével benyújtható kérelmezés esélyegyenlőtlenséghez vezet. Az eleve is túlterhelt szakszolgálatoknál a nagyszámú iskolaérettségi vizsgálat miatt a szakszolgálatok egyéb feladataikat háttérbe kell, hogy szorítsák vagy át kell, hogy ütemezzék, ami az érintett gyermekek számára jogsértést eredményez. A január 15.-i határidő után is történhet a gyermekek életében olyan változás, ami a tankötelezettség halasztását teheti szükségessé, de erre a törvény nem ad módot, és ez sérti a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét és ezzel összefüggésben alapjogi visszásságot okoz.
A Szülői Hang szerint az ombudsman által is jelzett problémákat lehetetlen az alapjaiban elhibázott jogszabály apróbb javítgatásával orvosolni.
Azt írják, hogy a szülők számára nem elegendő a bürokratikus eljárásrend ismertetése, elsősorban a pedagógiai szempontokkal kapcsolatos személyre szabott tájékoztatás szükséges. Hozzáteszik: kerülendő, hogy az eleve túlterhelt pedagógiai szakszolgálatokkal vizsgáltassanak meg sokezernyi gyermeket feleslegesen, hiszen a különleges esetek kivételével a szülő és az óvodapedagógus közösen legtöbbször meg tudja állapítani, mi lenne a gyermek számára a legjobb.
Hangsúlyozzák: olyan rendszerre van szükség, amely az óvodapedagógust is aktívan bevonja a döntési folyamatba, és ami a szülő és az óvodapedagógusok együttműködésére épít. A Szülői Hang a feltárt jogsértések után, érdemi változtatást vár a kormánytól. Szerintük a problémák csak szakmai egyeztetésekre alapuló új jogszabályok kidolgozásával orvosolhatóak.
(index.hu)
