Böjte Csaba Jézus szeretetéről
"Csodálom a szörnyű nagypénteki események forgatagában Jézust! Egy pillanatra sem tér le a szeretet útjáról! Döbbenetes, hogy feltámadása után sem akarja apostolaival bölcs szigorral kielemezni a történteket. Nem süllyed el a végtelen válaszokat kereső miértek hínárjába, hanem nyugodtan, derűvel teszi a dolgát.
Tudja jól, hogy mi lakik az emberek fiaiban, a marék porból született emberkékben. Nyugodtan tudomásul veszi a tényeket és megy tovább a szeretet útján. Csodálom azt a végtelen nyugalmat és derűt, mellyel a szomorú, rezignált emmauszi tanítványaival szembemegy. Nyugodtan meghallgatja gondjaikat, és szeretettel megszólal, nem panaszkodik, hanem vigasztal, bátorít. A beszélgetés után ezek a férfiak lángoló szívvel, éjnek ideje alatt képesek útra kelni és visszamenni a távoli Jeruzsálembe, hogy elmondják: él az Isten, és szeret!"
(Böjte Csaba)
