Szűz Mária testben való felvételének magyar bizonyítéka
Az Ószövetség idejéből három emberről tudunk, aki testben vétetett fel Istenhez. Illés a tüzes szekéren, Mózes, akinek holttestét az angyalok vitték fel, és Énok. (Ezért jelenhetett meg Mózes és Illés Jézusnak, hiszen az Ő kereszthaláláig és feltámadásáig nem volt nyitva a menny az elhunyt lelkeknek.) Az Újszövetség idejéből Szűz Máriáról hisszük ezt, s ennek nagyszerű bizonyítékát adja a XX. században a Galgóczy Erzsébettel történtek.
Ő 1929-től 33 éven keresztül hordozta Krisztus sebhelyeit (stigmáit), 1962. nagypéntekjén hunyt el, az utolsó agóniája során. Szintén 1929-től kezdődik el nála a "Szép Hölgy" - azaz Szűz Mária - látogatása. Erről így számol be: "„1929. év július elején, egy szombati napon a kora délutáni órákban nagyon kedves, kimondhatatlan bájos, szép és finom fiatal úrnő látogatott meg. Az első alkalommal is már oly nagyon kedves és közvetlen volt, mintha mindig ismert volna és a legnagyobb kapcsolat kötne össze bennünket. Fehér ruhában volt, fejét érdekes fátyol takarta, de úgy, hogy nagyon jól láthattam aranyos barna haját, amely néha aranyszőkének tetszett. Különösen szemének a szépsége volt rám nagy hatással, amely olyan csodálatos módon csillogott, szinte aszerint változott ragyogása és színe, amiről beszélgettünk, ilyenkor elfátyolozódott és olyan mély kék lett, mint egy kút, amelyben mégis valami ragyogás tündöklik. Nem egyszer könnyet láttam csillogni a szemében, annyi érzéssel tele, hogy szerettem volna elé borulni és nagyon jól esett volna sírni. Még kezének szépsége tett rám nagy hatást. Már az első látogatása alkalmával olyan közvetlen, kedves volt hozzám, hogy rajongásig megszerettem. Az ágyam szélére ült, közel hajolt hozzám és végtelen gyöngédséggel, részvéttel kérdezte, hogy sokat szenvedek-e? Mondtam, bizonyára elég sokat! Közvetlen bizalommal mondtam el azokat a dolgokat, amikről nem beszéltem soha senkivel: - hogy szerettem volna meggyógyulni, de úgy látszik, ezt a Jézuska nem akarja! Nagyon gyöngéden megsimogatott és kedveskedve kérdezte: „Szereted-e a Jézuskát?” ... Hát Máriát? Mikor azt kérdezte: „Hát Máriát?” - egy kicsit meglepődtem, hogy így beszél a Szűzanyáról, amikor a Jézuska nevét meg úgy ejtette ki előbb, mintha közvetlen ott éreztem volna közöttünk. Nem lehet ezt szóval megmagyarázni, csak a szívem telt meg érzéssel. én már akkor is nagyon szerettem a Szűzanyát és talán azért esett olyan rosszul, hogy csak úgy mondta: „Máriát?” - Én, mintha jóvá akartam volna tenni mindent, nagy hévvel mondtam:
„Ó a Szűzanyát?” – Nagyon szeretem Őt is!
Kedvesen mosolygott és úgy mondta: ennek örülök nagyon. Érdeklődött még, hogy mit szoktam imádkozni, és a szenvedéseimet milyen szándékra ajánlom fel? ... Gondolok-e néha arra, hogy szenvedéseimmel örömet szerzek a Jézuskának? ... Amíg itt volt, mint egy pillanat múlt el az idő! Egyszer csak azt mondta, eljön holnap is, és még igen sokszor. Majd beszél nekem szépeket a Jézuskáról, de most mennie kell. Én nagyon szomorú lettem... Kedvesen megsimogatott és mondta, szeretné, ha nagyon szeretném a Jézuskát. Sok örömet kell szereznem a Jézuskának, mert a Jézuska tőlem többet vár.
Amilyen jó érzése volt a szívemnek, míg itt volt a látogatóm, olyan szomorúnak, üresnek éreztem mindent, mikor elment. Csak az adott jó érzést, hogy megígérte, eljön holnap is. Más látogatók, ha megígérték, hogy ekkor vagy akkor eljövök, mindig számon tartottam és csalódást okozott, ha valaki nem váltotta be az ígéretét. Most is nagyon vártam a holnapot. - Nem tudom, miért, de erről a látogatómról most nem szóltam az édesanyámnak sem.”
Égi édesanyánk azonban nem lelki látomásban látogatja meg szeretett lányát, hanem testben! Rendszeresen rendet rak nála, lecseréli az ágyhuzatot, új kötést rak a sebeire, elhozza az Oltáriszentséget... valóban "az Úr szolgálóleánya", aki különös figyelmével és szeretetével tünteti ki Galgóczy Erzsébetet, s közben tanítja őt feladatára és küldetésére...
Bizony meg kell(ene) becsülnünk szentjeinket és szentéletű embereinket!
Minderről bővebben lehet olvasni "A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete és misztikája" című könyvünkben. Ára most kedvezményesen 1.000 Ft, postaköltséget nem számolunk fel. Kérni lehet levélcímünkön: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Sipos Gyula