Tíz kiemelkedő magyar találmány
Hála a híres magyar találékonyságnak világunk számos olyan felfedezéssel és találmánnyal gazdagodott, amely alapjaiban formálta át a mindennapi életünket. Ezek az innovációk nemcsak saját korukban jelentettek áttörést, hanem gyakran ma is meghatározó szerepet töltenek be a technológia, az ipar vagy az orvostudomány területén. Cikkünkben tíz ilyen kiemelkedő találmányt mutatunk be.
1) A golyóstoll
Egyes feltételezések szerint már Galileo Galilei is tervezett golyóstollat a 17. században, az áttörést azonban három fejlesztés tette lehetővé a 20. század elején: a golyófészek állandó tintaellátását biztosító tintajáratok, a hajszálcsövesség elvén működő kapillárisrendszer és a festékpaszta. Az elsőt egy magyar feltalálótárs, Goy Andor valósította meg a nemzetközi gyártásra szánt mintadarabján 1938-ban, a másodikat, amely függetlenítette a tollat a gravitációtól, Goy Andor ötlete alapján tervezte meg Kovács Sándor mérnök. A harmadik Bíró László József újságíró találmánya, aki a nyomdatechnikában használthoz hasonló, viszkózusabb tintát akart használni, hogy a toll ne kenje össze a papírt; a töltőtollból azonban ez a ragadósabb anyag nem folyt ki, így Bíró egy golyós végű toll tervezésébe kezdett – a Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt, és mai napig ő az, akit a golyóstoll feltalálójaként emlegetünk.
2) A Rubik-kocka
A Rubik-kockát 1974-ben alkotta meg ifjabb Rubik Ernő, eredeti neve a magyar kereskedelemben bűvös kocka volt. A szabadalmi leírásban a feltaláló térbeli logikai játékként nevezte meg a mechanikus, egyéni logikai játékot, amelynek célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást. A kocka nagyon rövid idő alatt elterjedt és népszerűvé vált az egész világon. 1982. június 5-én megrendezték az első Rubik-kocka-világbajnokságot, ma pedig már számos alternatív Rubik-kocka-versenyt rendeznek emberek és robotok közt egyaránt – van, aki egyszerre egy, két vagy három kockát pörget egyszerre, miközben a kockának számos alváltozata jött létre az évek során.
3) A dinamó
A dinamó elvét Jedlik Ányos dolgozta ki a 1861-ben – ő fedezte fel az öngerjesztés jelenségét az elektromos gépekben, ez pedig lehetővé tette az elektromos áram hatékonyabb előállítását. A találmány lett az alapja a modern villamosenergia-termelésnek. Bár sokáig nem kapott nemzetközi elismerést, munkája úttörő volt, és az ipari forradalom egyik fontos eszközévé vált. És bár a dinamóelvet Jedlik Ányos ismerte fel elsőként, tőle függetlenül a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta elsőként 1866-ban.
4) A holográfia
A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A holográfiát Gábor Dénes brit állampolgárságú magyar fizikus találta fel 1947-ben. Ezzel a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. Gábor Dénes a holográfia kidolgozásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
5) Neumann-architektúra
A modern számítógépek működésének alapjait Neumann János fektette le. A Neumann-architektúra, más néven Neumann-modell egy számítógép-architektúrára kidolgozott modell 1945-ből, amely mára a tárolt programú számítógép fogalmává vált. Az ilyen architektúra legfontosabb tulajdonsága, hogy utasításkód kiolvasása és aritmetikai vagy logikai művelet nem végezhető adatművelettel egyidejűleg, mert a számítógép egyetlen adatsínt használ. Az első magyar, Neumann-elvek alapján működő számítógépet 1959. január 21-én jelentették be a sajtóban, azóta ez a nap a Magyar Informatika Napja.
6) A biztonsági gyufa
A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát Irinyi János szabadalmaztatta még vegyészhallgató korában, 1836-ban. Később találmányát és a gyártási jogokat eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek. Irinyi kén és foszfor megfelelő arányú keverésével oldotta meg azt a problémát, amely korábban igen nagy fejtörést okozott a gyufák használata során, az olcsón és könnyen gyártható praktikus találmány pedig gyorsan elterjedt Európában, és a mindennapi élet fontos eszközévé vált.
7) Az Eötvös-inga
A torziós ingát br. Eötvös Loránd fejlesztette tökélyre a 19. század végén. Ez egy rendkívül érzékeny mérőeszköz, amely a gravitációs tér apró változásait képes kimutatni, segítségével pedig meg lehet határozni a Föld különböző pontjain a sűrűségkülönbségeket. Az eszközt főként geofizikai kutatásokban használták, és nagy szerepe lett az ásványkincsek felkutatásában. Az Eötvös-inga világszerte elismert találmány lett, amelyet nagy sikerrel alkalmaztak az olaj- és érclelőhelyek keresésében, valamint a fizika fejlődéséhez is nagyban hozzájárult.
8) Az izolált C-vitamin
Szent-Györgyi Albert az 1930-as évek elején izolálta a C-vitamint Szegeden, majd az évtized közepén felfedezte a citrátciklus három tagját, valamint bioflavonoidokat (P-vitamin), majd munkatársaival együtt áttörést ért el az izomműködés biokémiájának megértésében. Munkásságát 1937-ben fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal ismerték el – érdekesség, hogy ő volt az egyetlen olyan magyar Nobel-díjas, aki magyarországi kutatásaiért kapta meg a rangos kitüntetést. Ugyancsak ebben az évben, 1937-ben Norman Haworth is kémiai Nobel-díjat kapott az aszkorbinsav szerkezetének meghatározásáért – megosztva Paul Karrerrel, aki szintén a vitaminokat kutatta.
9) A transzformátor
A modern transzformátor fejlesztésében nagy szerepe volt három magyar mérnöknek, ugyanis az első energiaátvitelre stabilan alkalmas, zárt vasmagú transzformátort Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly szabadalmaztatta még 1885-ben. Ezek a transzformátorok a Ganz gyárban készültek Budapesten, majd igen nagy szerepet játszottak abban, hogy a váltóáram elterjedt, ugyanis a találmány révén a rendszer biztonságosabbá és gazdaságosabbá válhatott.
10) A telefonközpont
Az automata telefonközpont egyik úttörője Puskás Tivadar volt: ő dolgozta ki a telefonhálózatok központi kapcsolásának alapelveit. A találmánya lehetővé tette, hogy sok előfizető egy rendszerhez kapcsolódjon. Kezdetben még kezelők kapcsolták a hívásokat manuálisan, majd Puskás elképzelései elvezettek az automatizálás felé. Az első telefonközpontok jelentősen felgyorsították a kommunikációt, majd a technológia gyorsan elterjedt világszerte. Ez volt a modern távközlési rendszerek alapja, amiből a mai digitális hálózatok is kifejlődtek.
(Balla Sándor, raketa.hu)