Egy lelkész lányának vallomása
"Abban az évben, amikor apámat - aki akkoriban lelkész volt - rajtakapták a függőségén, az egyház vezetősége megkérte őt és anyámat, hogy ne vegyenek részt a karácsonyi istentiszteleten. A kivizsgálás még folyamatban volt, és azt akarták, hogy vonuljon vissza, az alatt az idő alatt. Amire nem számítottak szerintem, az az volt, hogy én viszont elmegyek majd az istentiszteletre.
Mélyen elkötelezett vagyok a hagyományok iránt, így amikor a szüleim azt mondták, hogy nem megyünk el a szertartásra, elhatároztam, hogy én azért elmegyek.
Bizonytalanságtól gyötörve és félve attól is, hogy a vád igaznak bizonyul, megjelentem a gyertyafényes szertartáson.
Az ünneplő családok mind ott voltak, elvégre karácsony volt.
Megtaláltam a szokásos helyemet az első sorban, és ahogy felcsendültek az első énekek, elkezdtek hullani a könnyeim. Úgy éreztem magam, mint egy szélhámos. A bánat és a sötétség árnyaként ültem ott, a vidám ünnepség közepén. Bűntudatom volt, amiért elrontom ezt az örömteli ünnepet.
Ahogy ott ültem, azon kaptam magam, hogy Jézussal beszélgetek. "Tönkreteszem az ünnepedet" - mondtam neki.
Az Ő válasza amit abban a pillanatban mondott, örökre megváltoztatta számomra a karácsonyt. Azt mondta nekem: - Cassy! Én nem azokért születtem csecsemőként a jászolba, akik ünnepelnek, hanem azokért, akik gyászolnak. Én érted jöttem. Most, ebben a pillanatban. Itt és most.
Viszonylag könnyű életemben először ízleltem meg a szívfájdalmat (és ó, ha tudtam volna, mennyi minden jön még). És itt mutatta meg nekem Jézus hogy mi a karácsony igazi
értelme. Jézus leszállt a Mennyből, hogy megkeresse a megtört szívűeket, a szenvedőket és az elveszetteket.
Ha ez az év tönkretett vagy elszigetelt, ha gyászoltál, féltél vagy megsebződtél, szeretném, ha tudnád, hogy nem kell vidámságot mímelned. Nem kell lehangoltnak érezned magad míg mások ünnepelnek. Leülhetsz annak a Megváltónak a lábához, aki eljött érted hogy ott lehessen, ahol most te vagy. Így működik az Immanuel. Isten eljön és velünk van a mocsokban, és reményt ad nekünk kétségbeesésünk idején. "Akik sötétségben járnak, nagy világosságot láttak, a legmélyebb sötétségben élőkre is világosság virrad" - (Iz 9, 2)
Cassie Lynch"