Jegyzetlapok 54. (Agyonstresszelt szülők)

• 

Kezdődik az iskola, az agyonstresszelt szülők megkapják a hosszú listát, mi mindent kell beszerezniük, megvásárolniuk – jobb esetben rokonoktól, ismerősöktől elkérniük, nagyobb testvértől megörökölniük -, a gyerekeiknek a tanórákhoz. De az agyonstresszelés nem ekkor kezdődik, hanem attól a pillanattól, hogy kiderül, az anyuka áldott állapotban van. 

Megkezdődik az élethosszig tartó „százezer vizsgálat kora”. Az orvos szól, a magzat valamelyik értéke eltér az átlagostól („átlagos gyerek” pedig csak a statisztikában létezik), még vizsgáljunk valamit, anyuka szedjen gyógyszert, erősítő vitamint, de lehet abortusz is (amit néhány orvos nagyon jó üzletnek tart). A szülő mindent vállal. A megszületett babát naponta méri, fürdeti, meddig szopizhat, csak egészséges ételt kaphat, csak így, csak úgy, ahogy az épp aktuális trend szerint a legjobb… 
Mire az óvodába kerül a gyerek, a szülő már mindent tud és jobban tud, harcol, stresszeli magát és másokat, nehogy rossz szülő legyen. Különóra, külön sport, rohanás egyik helyről a másikra, elveszve az elvárások felhőjében…
A fene se érti, hogy tudtunk mi felnőni mindezek nélkül, csak úgy, bele a világba?

Sípos (S) Gyula (szeretetfoldje.hu)