Egy etikai társasjátékkal játszottunk. Mindig volt egy történet, és a végén egy kérdés, hogy te mit tennél az adott helyzetben, és hozzá négy válasz.
A négyből egy általában "keresztény jellegű" volt, például, hogy segítek neki (lásd: irgalmas szamaritánus), mert kötelességünk segíteni minden rászorulón. Ez nagyon csábító válasz nekünk, keresztényeknek, Egy másk válaszlehetőség viszont úgy fogalmaz - jelen példánkban -, hogy segítek, mert így helyes - és én ezt választottam, mert ez azt jelenti, hogy belsővé vált bennem a "szeretet törvénye", és már nem kötelességből teszem, amit teszek, hanem mert egyetértek vele. Az összeszorított fogú kereszténység ugyanis könnyen összeomláshoz vezet, mert nem veszi figyelembe az emberi természetünk törékenységét. Jézus nem törölte el a törvényt, de ha a törvény összetörte volna a másik embert, akkor egy jobb megoldást keresett...
(Sípos (S) Gyula, szeretetfoldje.hu)