Május 29-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadta Brüsszelben Magyar Péter miniszterelnököt, ahol politikai megállapodást írtak alá a Magyarországnak járó, ám az előző kormány idején felmerült jogállamisági aggályok és korrupciós kockázatok miatt felfüggesztett uniós forrásokról.
Az Európai Bizottság 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítását javasolja – ebből 10 milliárd euró az idén augusztus 31-én lejáró helyreállítási alap (RRF), 4,2+2,2 milliárd euró pedig más-más tételekre a kohéziós alapokból. A tárgyalások középpontjában mindenekelőtt a helyreállítási alap (RRF) 10,4 milliárd eurós kerete állt, amelynek sorsa hosszú ideje az egyik legfontosabb nyitott kérdés volt Budapest és Brüsszel kapcsolatában.
A Bizottság elnöke szerint rövid idő alatt olyan konkrét előrelépések történtek, amelyek lehetővé tették a megállapodást. A bejelentés jelentőségét jól mutatja, hogy a péntek délutáni sajtótájékoztatón Magyar Péter és Ursula von der Leyen már arról számoltak be, hogy
az Európai Bizottság összesen 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítását javasolja Magyarország számára.
Ebből 10 milliárd euró a helyreállítási alapból érkezhet még az augusztus 31-i határidő előtt,
további 6,4 milliárd euró pedig különböző kohéziós forrásokból válhat elérhetővé.
A szám önmagában is figyelemreméltó, a gazdaság szempontjából azonban még ennél is többet jelent. A kormányfő szerint a felszabaduló források összértéke megközelíti a 6000 milliárd forintot, ami a magyar költségvetés éves kiadásainak nagyjából 16 százalékával egyenértékű. Másként fogalmazva, olyan összegről van szó, amely érdemben befolyásolhatja az állam pénzügyi mozgásterét, a beruházások ütemét és a növekedési kilátásait. A következő hónapok és évek egyik meghatározó gazdasági kérdése az lesz, hogy a felszabaduló milliárdok milyen gyorsan és milyen hatékonysággal tudnak megjelenni a reálgazdaságban.
(index.hu)